Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét

2017.08.01. 19:56

Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztő módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab műanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.

Szemétben fuldokló dél-tengeri paradicsom

Mindez azért számít rendkívüli és aggasztó felfedezésnek, mert a lakatlan Henderson-sziget a Föld egyik utolsó, szinte még érintetlen helye,

és ennek ellenére a sziget területének 99,8%-a bizonyult szennyezettnek.

Ez az egyik legnagyobb sűrűségű regisztrált antropogén hulladék a világon, ami a sziget emberlakta településektől való nagy távolsága miatt ugyancsak aggasztó jelenség.

A Henderson-sziget a civilizációtól távoli, dél-tengeri paradicsomnak tűnik, ám a „műanyagpestis” már ezt az elhagyatott vidéket is elérteForrás: Origo

Összesen 17,6 tonna szemetet szedtek össze a palsztikhulladékba fulladó trópusi paradicsom partvidékén az Univerity of Tasmania és a UK's Royal Society for the Protection of Birds kutatói. Az aggasztó eredményről készített tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben publikálta Jennifer Lavers és Alexander Bond.

Így néz ki közelről a lakatlan sziget, műanyag hulladékkal szennyezett partvonalaForrás: PNAS

A szigetet elborító hulladék többsége - megközelítőleg 60%-a - nem volt látható a felszínen,

mivel 4500 darab/m2 sűrűségben 10 cm mélyen volt betemetődve a talajba.

Korallrákok, amelyek műanyag baba fejében laknak

Jennifer Lavers-t, a Tasmaniai Egyetem kutatóját megdöbbentette ez az elképesztő mennyiség, erre legrosszabb álmában sem számított. Azt nyilatkozta, hogy elutazott a civilizációtól legtávolabbi szigetek némelyikére, és attól függetlenül, hogy az óceán melyik területén voltak ezek, ugyanazt az elkeserítő helyzetet tapasztalta: a tengerpartokat elborítja a műanyagszemét.

Műanyagdugóba beköltözött rák a Henderson-szigetenForrás: YouTube

Úgy vélte, hogy a Henderson-atoll távolsága némi védettséget nyújt a sziget számára, de sajnos tévedett.

Lavers-t elképesztette a látvány, ezért részletesen dokumentálta az esetet. Rákok százait találta, amelyek szemétben élnek, üvegkupakok, kozmetikai üvegek közt, de volt olyan is, amelyik egy játék baba fejében lakott. A műanyag veszélyes és mérgező a tengeri élőlényekre.

Tragikus látványt nyújt a műanyaghulladékkal fertőzött korallhomokos partForrás: Origo

Tragikus látvány, hogy e pompás rákok a fehér korallhomok helyett szemétrakásban kénytelenek élni. Idén februárban jelentették be e sokkoló műanyag szennyeződést: a Föld egyik legmagányosabb, legtávolibb, legelzártabb atollja is ipari kemikáliával van tele.

Plasztiktemető a civilizációtól távoli lakatlan atoll

A Henderson-sziget a Pitcairn szigetcsoport 4 tagjának egyike, amely fel lett véve az UNESCO világörökségi listájára.

A Pitcairn-szigetek Polinézia keleti végén fekszenek a Csendes-óceánon, Új-Zéland és Panama közt félúton A szigetet eddig a világtenger még néhány ökológiailag érintetlen atolljainak egyikeként tartották számon.

Lassan plasztikóceánná válik a világtengerForrás: NOAA

A sziget figyelemreméltó biodiverzitást mutat, 3700 hektáron 10 endemikus növény és 4 szárazföldi madárfaj él itt. Az izoláltsága megóvta a legtöbb emberi tevékenységtől.

Lavers felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy semmi sincs biztonságban a műanyag hulladéktól,

a Föld minden sarka érintve van a 21. század plasztikpestisétől.

Már a távoli, festői Pitcairn-szigetek sincsenek biztonságban a műanyagszennyezéstőlForrás: Pitcairn Islands

Találtak itt Németországból származó palackokat, tárolóedényeket Kanadából, halászládát Új-Zélandról.

Szemétlerakó a Mariana-árok mélyén

A műanyag hulladékok egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek a biodiverzitásra. Az alapos kutatási eredmények feltárták, hogy naponta még mindig mintegy millió tonnányi műanyagszemét végzi az óceánban. Ami szinte hihetetlen, hogy a világóceán legmélyebb pontján,

a több mint 11 ezer méter mély Mariana-árokban is tömérdek szemetet találtak a mélytengeri kutatóeszközök.

 

Automata tengeralattjáró a Mariana-árokban. A földkerekség legmélyebb óceáni árkának aljzatán is megjelent a műanyaghulladékForrás: NOAA

Lavers véleménye, hogy az egyéneknek és a kormányoknak egyaránt szerepet kell játszaniuk a műanyag szemétáradat feltartóztatásában, a hatékony megoldás nem tűr halasztást.

A Trieste-II. mélytengeri kutatóhajó merült le elsőként a Mariana-árok Challenger-szakadékába, a világtenger legnagyobb mélységébe,1960 január 23-ánForrás: Wikimedia Commons/U.S. Navy

„Számomra a tengeri szennyezés az új klímaváltozás, de szeretném, ha nem követnénk el ugyanazokat a hibákat. Vitatkozunk a klímaváltozásról, vajon van-e és mi változik, 40 éve... Ne várjunk több tudományra, ne vitassuk. A műanyag szennyeződés az óceánokban borzasztóan óriási, és most kell tenni valamit”- nyilatkozta a kutató.

Egyelőre megállíthatatlanul terjed a műanyagpestis

A műanyagok az 1930-as évektől kezdtek elterjedni, tömegesen az 1960-as évektől gyártják. A műanyagipar globális elemzése szerint a tömeggyártás 1950-ben indult be, ekkor 2 millió tonnát produkáltak egy évben, ám ez a szám az idei évre 8,3 milliárd tonnára hízott fel és a tervek szerint 2050-re ez a mennyiség már eléri a 34 milliárd tonnát.

Csendes-óceáni levesteknős (Chelonia agassizi) a műanyagszeméttel borított partonForrás: NOAA/Andy Collins

Az elmúlt 60 évben gyártott irdatlan mennyiségű műanyag többsége a hulladéklerakókba, vagy az óceánba került, de komolyan szennyezi a kontinenseket is. A kutatás szerint

a műanyag mennyiségében felülmúlja a legtöbb más ember alkotta anyagot,

állandó fertőzéssel fenyegetve a természetes környezetet.

A műanyaggyártást elsősorban a pet palackok iránti növekvő kereslet bővíti. A palackok alapanyaga a természetben csak 500 év alatt bomlik elForrás: AFP

Szomorú, hogy a gyártás a következő évtizedekben várhatóan gyorsul, a klímaváltozáshoz hasonló krízist okozva. A projekt vezetője Roland Geyer, az University of California and Santa Barbara munkatársa szerint egyre inkább elárasztjuk műanyaggal az ökoszisztémát, és egyik napon azzal fogunk szembesülni, hogy már túl késő lesz a súlyos következmények elhárításához.

Teknős és rák a műanyag hulladék közöttForrás: PNAS

Egy másik tanulmány szerint az arktikus tengerpart - ami szintén távoli, elhagyatott része a bolygónak - ugyancsak hulladék borította területnek számít napjainkban, de a plasztik csomagolóanyagok és palackok elborítják például Nagy-Britannia legszebb tengerpartjait is.

A műanyag már megjelent a tányérjainkban

A szakértők figyelmeztetnek, hogy néhány műanyag már megtalálta útját az ember tányérjára is a táplálékláncban. Geyer komolyan aggódik a műanyagszennyezés szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatása miatt.

Endemikus papagájok a Henderson-szigetenForrás: Wikimedia Commons

Jelenleg sokkal nagyobb figyelmet kap a tengerszennyezés, ami valóban komoly probléma, ám ennél sokkal többről van szó: kevéssé ismert, hogyan hat a műanyagpestis a szárazföldi ökoszisztémákra, ugyanúgy-e, mint a tengerre, vagy esetleg itt még rosszabb a helyzet. E tanulmány szerint a műanyaggyártás növekedésében vezető szerepet játszik a csomagolóipar, valamint az egyszer használatos palackokra, edényekre mutatkozó hatalmas kereslet.

Műanyagszemét között költő Laysan-albatroszokForrás: USFWS

Geyer kiszámolta, hogy ha a 8,3 milliárd tonna műanyagot kiterítenénk bokamagasságban, úgy ezzel be tudnánk fedni egy Argentína méretű területet. Argentína egyébként a földkerekség nyolcadik legnagyobb országa, területét tekintve. A tanulmány szerint 2015-ben 7 millió tonna műanyagot gyártottak, amelynek 9%-a lett újrahasznosítva, 12%-a elégetve, és 79%-a a hulladéklerakókba került, illetve a környezetben halmozódott fel.

Ilyen pusztítást tud okozni egy elhagyott műanyag halászhálóForrás: USFWS/Roy Lowe

Geyer és kollégái egy alapítványt szeretnének létrehozni a fenntartható nyersanyagokért. A kutató rámutatott, hogy nagy szükség van hasonló mérésekre, és nem elég egyszerűen csak feljegyezni a dolgokat, mert így nem boldogulnak a probléma megoldásával. Most, hogy rendelkezésere állnak ezek a számok, informáltabbak és tényalapúak lesznek a viták.

Robban az ivóvízpalack-biznisz

A természetben - az emberi civilizációval szemben - nincsen hulladék, mert minden bekerül az élővilág újrahasznosító folyamatába.

Henderson-szigeti látképForrás: PNAS

A műanyagszennyezés egyik fő forrását alkotó üdítős palackok 100%-ban előállíthatók lennének újrahasznosított műanyagból. Nem véletlen, hogy a természetvédők igyekeznek egyre komolyabb nyomást gyakorolni az üdítőgyártókra, hogy kizárólag újrahasznosított palackokat használjanak.

A szelektív gyűjtés csak közepesen erős megoldás. De olyan civilizációs alapkérdés, mint a kézmosásForrás: AFP

A világszerte eladott PET-palackok többsége ivóvizes palack, amelyek gyártására folyamatosan nő az igény Kínában, Indonéziába, valamint Indiában, aminek részben az az oka, hogy ezekben a nagy lélekszámú országokban a talajvízszennyezés miatt rossz a fogyasztható, illetve a csapvíz minősége.

A legfontosabb változás a fejekben dőlhet el

A hulladékgazdálkodás három fő alapelve: reduce-reuse-recycle, azaz csökkenteni-újrahasználni-újrahasznosítani.

A cél, hogy ne keletkezzen hulladék.

Ha mégis keletkezik, akkor használjuk fel újra, ha ez sem megy, akkor pedig hasznosítsuk újra. A műanyagok csak nagyon lassan, egyes típusaik 500, sőt 1000 év alatt bomlanak le.

A Henderson-sziget a nyílt tenger felől. Távolból minden szépnek tűnikForrás: UNESCO

A műanyagtartalmú hulladékok elégetése sem jó megoldás, mivel a szemétégetés során az egészségre rendkívül mérgező, veszélyes rákkeltő (karcinogén) anyagok keletkeznek az illékony szerves vegyületek (VOC: volatile organic compound), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek mellett.

Egy kis hazai. A Tisza árterében felhalmozódott PET-palackokForrás: laboratorium.hu

Ezért már hazánkban is tilos a műanyagégetés,

amelynek tilalmát a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet deklarálta, a törvény pedig büntethetővé tette a környezetkárosítást. A jogszabályi korlátoknál is sokkal fontosabb lenne, hogy minél szélesebb körben váljon természetessé a környezetkímélő és fenntarthatósági szemlélet, amíg nem lesz késő, és nem fulladunk a saját magunk termelte hulladéktengerbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK