Képtelenek megfejteni a kutatók egy titokzatos ősi írást

2017.08.11. 14:08

2012 óta próbálják a tudósok megfejteni egy furcsa, Spanyolországban talált kőoszlop feliratait, a próbálkozás azonban mind ez idáig nem vezetett eredményre. Egy friss kutatás a feliratok keletkezésének körülményeire kereste a válaszokat.

Kétségtelen, hogy a titokzatos, ősi írások megfejtésére való törekvés az archeológia egyik legizgalmasabb, nem kevés kihívást jelentő területe. E művek készítői nagyrészt ugyanis már eltűntek a történelem viharaiban, így a kutatóknak hatalmas energiájukba kerül, hogy megfejthessék az írásokat – feltéve persze, ha sikerül, nem egy esetben a szimbólumok jelentése örökre homályba vész.

Jó példa erre a spanyolországi Montoro nevű városban talált kőoszlop, amelyet még 2002-ben fedeztek fel. A szakemberek azóta is próbálják megfejteni a különös véseteket, ez idáig azonban egyetlen próbálkozás sem vezetett eredményre. Az Antiquity című régészeti szakfolyóiratban megjelent tanulmány most részletesebben foglalkozott a rejtélyes oszloppal.

Nehéz megmondani, egyáltalán van-e értelme az írásnak

Az egész írás nyelvészetileg egy katyvasznak tűnik – írja az IFL Science tudományos portál. Az absztrakt ábrák mellett spanyol, görög, délarab, ibériai és kánaánita íráselemek is azonosíthatóak a kőoszlopon. Ebből a szempontból kicsit hasonlít a híres Rosetta kőre, amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelvet jól ismerik a kutatók, ez a tábla volt a kulcs a hieroglifák megfejtéséhez, a montorói kőoszlop esetében viszont egészen más a helyzet. 

Utóbbinál ugyanis nem világos, hogy a glifák önmagukban mit is jelentenek.  Hiába dolgoztak azonosítható nyelvi szimbólumokkal a készítők, azok nincsenek megfigyelhető mintába rendezve, így nem világos, hogy van-e akár egyetlen szó, ismétlődő „kifejezés", esetleg szimbólum, ami valamiféle értelmet adna az oszlopon lévő írásnak.

A rejtélyes oszlop oldalára fordítva

Forrás: Marta Diaz-Guardamino. Sanjuan et al./Antiquity

Írástudatlanok próbálkozása?

A tanulmányban a Sevillai Egyetem kutatói – több vizsgálat elvégzése után – két elméletet állítottak fel, ami magyarázhatja, miért nem sikerült megfejteni a kőtáblán szereplő glifák jelentését.

Az egyik a tábla keletkezésének korát a vaskorra teszi, a Kr. e. 9. és 3. század közé. Az akkori népvándorlási folyamatok ismeretében a tábla alkotói írástudatlan emberek voltak, akik vándorló, idegen népek írásmódját akarták leutánozni. E népek egyike lehetett a föníciai, akik az első ábécé megalkotóiként ismer a történettudomány, az Ibériai-félsziget déli részén élő helyiek pedig az ő szokatlan nyelvi szimbólumaikat szerették volna képírássá átformálni.

Népek olvasztótégelye

A másik elmélet szerint azonban a tábla a vaskor kései szakaszában készült, amikor a Római Birodalom éppen komoly hadjáratokat szervezett Európa és Észak-Afrika térségében. A rómaiak a karthagóiakkal háborúztak, akik tulajdonképpen a föníciaiak leszármazottai.

Föníciai kereskedők

Forrás: Picasa

Mindkét hadviselő fél megfordult a mai Spanyolország déli területein, ráadásul egyik sem volt homogénnek mondható, seregeik rengeteg törzsből, népcsoportból álltak össze. Ezzel az „etnikai olvasztótégellyel" magyarázható, miért fordulnak elő különböző népek íráselemei az oszloptöredéken. 

2012 óta folynak a kutatások

Nehéz megmondani, melyik hipotézis a helyes. Biztosabbat csak akkor lehetne állítani, ha több hasonló emlék is előkerülne, és azokat tanulmányozhatnák a szakemberek.

Az ember magasságú kőoszlopot egy laikus spanyol gazdálkodó birtokán találták meg a szemét között. Azóta a Montorói Archeológiai Múzeumban van kiállítva, alaposabban csak 2012 óta vizsgálják a kutatók.