Fénylő égi tűzijáték lehet ma éjjel

2017.08.13. 20:12

A nyári égbolt egyik leglátványosabb jelensége a Perseidák augusztusi égi tűzijátéka. A hullócsillagok felvillanásának maximuma augusztus 12-én és 13-án, azaz ma éjszaka várható.

Üstökös a szülőanyja a nyári égbolt legfényesebb meteorrajának

A Perseidákat tekinthetjük az egyik legfényesebb és legtöbb hullást produkáló meteorrajnak. A raj onnan kapta elnevezését, hogy az éjszakai égbolton felvillanó meteorok radiánspontja, vagyis az a terület, ahonnan a „hullócsillagok" látszólagosan elindulnak, a Perseus csillagkép.

A népi hagyományban a Perseidák miatt nevezik augusztust a hullócsillagok hónapjának. 

 

A Perseida rajhoz tartozó hullócsillag

Forrás: Wikimedia Commons

A meteorrajt valójában a 130 éves keringési periódusú 109P/Swift-Tuttle üstökösből származó kozmikus poranyag alkotja. E gyakran csak gombostűfej méretű, parányi égitestekből álló porfelhő minden évben augusztus hónapban metszi a földpályát, ennek tudható be a látványos késő nyári csillaghullás is.

Meteoroid, meteor és meteorit: ne keverjük a fogalmakat!

A csillagászok a Nap körül keringő 10 méternél kisebb átmérőjű de 100 µm-nál nagyobb szilárd égitesteket tekintik meteoroidnak. A 10 méternél nagyobb átmérőjű égitestek az aszteroidák, a 100 µm-nál is kisebbek pedig az interplanetáris, bolygóközi por anyagát alkotják. Amikor a meteoroidok belépnek a Föld légkörébe,

a súrlódástól felizzanak, 

és vagy teljesen, vagy pedig részben elpárolognak.

A Perseida meteorraj két tagja elég a légkörben a Tejút közelében a spanyolországi San Miguel de Aguayo felett 2017. augusztus 13-án, miután a Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek. (MTI/EPA/Pedro Puente Hoyos)

Forrás: MTI/EPA-EFE/Pedro Puente Hoyos

Az így keletkező gáz az ionizálódás hatására felizzik; a meteoroidok elégése miatt a szabad szemmel is jól látható fényes csíkot nevezzük meteornak. Ha a meteorid darabja eléri a földet, a megmaradt égi „kavicsot" vagy szikladarabot meteoritnak hívjuk.

Látványos, de veszélytelen

A Perseidák anyagát túlnyomó részt olyan apró, porszem méretű meteoroidok alkotják, amelyek meteorként felvillanva teljesen megsemmisülnek, ezért nem kell attól tartani, hogy becsapódásuk kárt okozhat.

A Perseida raj hullócsillagainak megfigyelésére az este 21 és 23 óra közé eső időszak a legkedvezőbb.

Augusztusban a Perseus csillagkép viszonylag alacsonyan áll, de könnyű megtalálni a W alakot formáló cirkumpoláris (télen-nyáron a látóhatár felett álló) Cassiopeia, és a kora ősz közeledtét jelző Auriga (a magyar népnyelvben Szekeres) csillagképek között.

A Perseus csillagkép és környékének térképe

Forrás: Wikimedia Commons

Az Auriga alfája, azaz legfényesebb csillaga a Capella, az őszi égbolt egyik legfényesebb csillaga, amely ilyenkor napnyugta után egy-két órával az északkeleti égbolton, a horizont közelében tűnik fel. A Perseida rajt először 1835-ben Adolphe Quetelet belga csillagász írta le, noha vannak arra adatok, hogy már jóval korábban, az ókori kínai csillagászok is felfigyeltek rá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK