Füstbe ment tervek – haldoklik a Nagy-korallzátony

2017.08.15. 18:46

Nem tartható az ausztráliai kormány átfogó környezetvédelmi terve a Nagy-korallzátony megóvása érdekében. Az éghajlatváltozás miatt nagyon valószínű, hogy e páratlan természeti csoda hamarosan mégis felkerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé.

Füstbe ment terv

Az éghajlatváltozás drámai hatásai miatt már nem biztos, hogy megvalósítható az a két éve nyilvánosságra hozott terv, amelyet az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére alkotott meg. A harmincöt évre szóló cselekvési program többek közt a víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási üledék tengerbe öntésének tilalmát, a szervetlen nitrogén, illetve a rovarirtó szerek csökkentését irányozza elő.

A Nagy-korallzátony egyik része Északkelet-Ausztráliában, Queensland tartomány területén

Forrás: AFP/Mond'Image

A környezetvédelemmel foglalkozó jogászok szerint, ha kijelentik, hogy a tervezet mégsem teljesíthető, akkor az azt jelentheti,

hogy a Nagy-korallzátony végül mégis felkerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé,

ami ellen a szövetségi és a queenslandi kormány is erőteljesen harcol – írja a The Guardian.

Búvár és óriáskagyló (Tridacna gigas) az ausztráliai Nagy-korallzátony vizein. A zátonyrendszer több mint négyezer puhatestű faj élőhelye

Forrás: Wikimedia Commons

A Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv elnevezésű dokumentumot 2015-ben azzal a céllal alkották meg, hogy biztosítsa az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló, ökológiailag rendkívül értékes biogén zátonyrendszer kiemelkedő, egyetemes értékeit.

Súlyos veszély fenyegeti a földkerekség legnagyobb biogén zátonyrendszerét

Forrás: --

A Nagy-Korallzátony mintegy négyszáz telepes kő-, illetve lágy korallnak, ezerötszáz halfajnak és négyezer puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak.

Megállíthatatlannak tűnik a felmelegedés és a korallfehéredés

A Korallzátony 2050 Tanácsadó Bizottság (amelynek az a feladata, hogy tanácsot adjon az állami és szövetségi környezetvédelmi minisztereknek a terv legjobb végrehajtásához) legutóbbi ülésén két kormányzati szakértő véleménye szerint

a zátony természeti örökség értékeinek javítása már nem lehetséges.

 

Tömegessé vált a korallfehéredés, a telepes kőkorallok pusztulása

Forrás: MTI/EPA/XL Catlin Seaview Survey/Xl Catlin Seaview Survey

Ahogy fogalmaztak, az éghajlatváltozás következményeként

idén és tavaly soha korábban nem látott tömeges korallfehéredést tapasztalak,

ami a korallzátony közel felének pusztulását jelzi. Hozzátették, hogy számolni kell azzal a kockázattal, hogy ez az aggasztó folyamat folytatódni fog a következő években is, és a korallok további haldoklása gyakorlatilag elkerülhetetlen a tengervíz melegedése miatt.

Meg kell határozni a zátony legfontosabb ökológiai funkcióit

A szakértők a találkozón elmondták, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a tervet, hogy az a 2015-ös változatnál teljesíthetőbb és megvalósíthatóbb legyen.

A korallzátonyok rendkívül sérülékeny ökoszisztémák. A korallpolipok nagyon érzékenyek a víz sótartalom és hőmérséklet változására

Forrás: Elter Tamás

Azt javasolják, hogy az újrafogalmazott tervezet a zátony „ökológiai funkciójának fenntartására" törekedjen, miközben elfogadja azt a tényt, hogy a terület általános egészségi állapota elkerülhetetlenül tovább gyengül.

A korallzátonyok és atollok alkotják a világtenger leggazdagabb élőhelyeit

Forrás: Elter Tamás

A Nagy-Korallzátony ugyanis számos ökológiai funkciót szolgál:

a korall többek közt védelmet és táplálékot biztosít az itt élők halak számára,

a halak kitűnő élelemforrást adnak az embereknek, a korallzátony-ökoszisztéma fantasztikus élményt nyújt a turistáknak, míg maga a kiterjedt sánczátony-rendszer a partvidéket is megvédi a veszélyes hullámoktól.

Mindent felborít a az intenzívvé váló korallfehéredés

„Az ökológiai funkció fenntartásának koncepciója az ökológiai folyamatok egyensúlyára vonatkozik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a zátony ökoszisztémája egységben maradjon, de talán egy más formában azokon a helyeken, ahol a terület élővilágának összetétele és szerkezete eltér attól, amit ma látunk." – mondta a Nagy-Korallzátony Tengeri Park Hatóság szóvivője.

Az ausztrál Nagy Korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese

Forrás: Elter Károly

A tanácsadó bizottság tagjai csak névtelenül nyilatkoztak a Guardiannek a vita részleteiről.

Elmondták azt is, hogy korábban a tudósok egy csoportja létrehozta a Nagy Korallzátony Független Felülvizsgálati Csoportot, és közülük néhányan a Korallzátony 2050 tanácsadó bizottságában ülnek.

Több mint négyszáz halfaj él a zátonyokon

Forrás: Elter Tamás

A terv eddigi végrehajtásáról szóló, februárban közzétett felülvizsgálatban azt állították, hogy a zátony világörökségi értékei a tervben megírtak szerint 

nem megvalósíthatóak a következő két évtizedben".

Ez az értékelés már a legutóbbi tömeges korallfehéredés előtt megtörtént.

Visszafordíthatatlanok lehetnek a károk

Ugyanezt visszhangozta legutóbbi közleményében a Független Szakértői Testület is, amely szintén a „Korallzátony 2050" terv végrehajtásával foglalkozik. Ebben többek közt ezt írták: „Nagy gondot fordítanak a zátony jövőjére, valamint az ettől függő közösségekre és vállalkozásokra, de nem adják fel a reményt az ökológiai funkció fenntartásáról az elkövetkező évtizedekben."

A pávaszemes korallsügér az indopacifikus zátonyközösségek jellegzetes lakója

Forrás: Elter Tamás

Hozzátették, hogy „a tagok egyetértenek abban, hogy a Nagy Korallzátony és a környező ökoszisztémák ebben az órában is hosszú távú károkat szenvednek el, és a folyamat további intézkedések nélkül könnyen visszafordíthatatlanná válik."

Az imperátor császárhal a trópusi indopacifikus korallzátonyok egyik fontos indikátor faja, e halak egyedszáma a zátony egészségi állapotának fontos jelzője

Forrás: Elter Tamás

Mindkét tanácsadó testület azt ajánlotta, hogy a Korallzátony 2050-es terv foglalkozzon az éghajlatváltozással,

ami jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti az élővilágra nézve.
„Ez igazi ébresztőhívás, aminek köszönhetően az UNESCO újra megvizsgálja a zátonyt, amely így mégis visszakerülhet a veszélyességi listára" – nyilatkozta Brendan Sydes, az Ausztráliai Környezetvédelmi Törvényszék (Environmental Justice Australia) ügyvédje és vezérigazgatója.

Tragikus helyzet fenyeget

„Az éghajlatváltozás jól látható és valós kockázatot jelent a zátonyra nézve, ezért az új információk birtokában újra meg kell vizsgálnunk, hogy Ausztrália mit tett, és mit nem tett annak érdekében, hogy megvédje a területet" – mondta Sydes, hozzátéve, hogy ha a jelenleg fennálló, egyetemes értékek tovább romlanak, akkor megkérdőjelezhetővé válik a zátony világörökségi helyszín státusza.

A tűzkorallok sokkal közelebb állnak a medúzákhoz, mint sem a valódi zátonyépítő kőkorallokhoz

Forrás:Elter Tamás

Ez viszont igen tragikus helyzet lenne"-

fűzte hozzá az Ausztráliai Környezetvédelmi Törvényszék vezérigazgatója. „Az elmúlt két év történései úgymond sokkoltak bennünket, és arra kényszerülünk, hogy újraértékeljük a lehetőségeinket" – tette hozzá Ove Hoegh-Guldberg, a Független Szakértői Testület egyik tagja. – „Talán ezeket a zátonyokat egyszerűen másként kell vizsgálnunk és meg kell néznünk, hogy melyek a legfontosabb ökológiai funkcióik illetve azt is, hogy milyen szerepet játszanak az életünkben."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK