Kolumbusz Kristóf egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán

Kolumbusz Kristóf egykorú portréja

Kolumbusz Kristóf genovai származású hajós, Amerika felfedezőjének egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán.

Ellopott dolgon nem lehet tulajdonjogot szerezni

Az 1493-ból származó példányt 1921-ben kapta ajándékba a pápai állam. Nem tudni, mikor történt, hogy ellopták és hamisítványt tettek a helyébe - áll a bírósági iratokban. Az ellopott dokumentum annak a fennmaradt, mintegy 80 nyomtatott másolatnak az egyike, melyek a felfedező egy híres leveléről készültek. Ebben írja le Kolumbusz, azaz Cristoforo Colombo a megbízóinak, hogy mit látott az Újvilágban.

Kolumbusz Kristóf egykori portréja Forrás: Sebastiano del Piombo

A Wall Street Journal szerint egy Robert Parsons nevű atlantai biztosítási szakértő vásárolta meg 2004-ben New Yorkban,

nem tudva, hogy lopott holmi került a birtokába.

Parsons 2014-ben halt meg, a nyomozók azonban csak idén jutottak a dokumentum nyomára a férfi gyűjteményében. Az özvegy beleegyezett abba, hogy a levél visszakerüljön a Vatikánba.

Vatikán, a Szent Péter-bazilika Forrás: MTI/EPA-ANSA/Maurizio Brambatti

A legtöbb jogrendben érvényesül az a régi, római jogból származó szabály, amely szerint

az ellopott dolgon nem lehet érvényesen tulajdonjogot szerezni,

és a lopott tárggyal kapcsolatos jogszerű tulajdonosi igények nem évülnek el.

Először posztókészítőként dolgozott az Újvilág felfedezője

A kalandos életű tengerész és felfedező pontos születési dátuma nem ismert. Kolumbusz Kristóf Cristoforo Colombo néven a Genovai Köztársaságban látta meg a napvilágot, 1451. augusztus 25. és október 31. között. Az ifjú Kolumbusznak nem a tengeren kezdődött el a pályafutása, apja posztókészítő céhében dolgozott gyapjúfeldolgozóként.

Kolumbusz szülőháza Genovában Forrás: Wikimedia Commons

A tengerrel is e tevékenysége miatt került kapcsolatba, apja megbízásából egyfajta utazóügynökként járta a Ligur-tenger partvidékét céhük termékeinek keresve a piacot.

A fennmaradt feljegyzések szerint először 1476-ban hajózott ki az Atlanti-óceánra,

majd 1477 és 1485 között nagyobb hajóutakat tett meg az óceánon, Izlandtól egészen a Volta folyó torkolatánál létesített portugál aranytelepekig. Kolumbuszt különösen a híres portugál hajós, Tengerész Henrik felfedezései inspirálták. 1485-ben elhagyta Portugáliát, és Kasztíliában telepedett le.

A tengeren át érem el Indiát

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt az Európát a távol-keleti térséggel összekötő szárazföldi karavánutak a szultán fennhatósága alá kerültek, ezért a kereskedőházak számára igen komoly profitot jelentő keleti fűszer és árucikk-kereskedelem jelentősen megnehezült. Kolumbuszban addigi tengerhajózási tapasztalatai alapján ekkoriban, az 1480-as évek elején érlelődött meg az az ötlet, hogy a mesés Távol-Keletet és Indiát nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren át is el lehetne érni.

Kolumbusz halála után készült portré, 1520-ból Forrás: Wikimedia Commons

A 15. század végén még nem vált bizonyossággá, hogy – a hagyományos világképpel szemben - a Föld gömb alakú,

noha egyes megfigyelések már erősen erre utaltak.

Kolumbusz is megfigyelte például, hogy a látóhatáron először mindig a hajók árbocának csúcsa, majd a vitorlázat, és utoljára a hajótest tűnik fel.

Toscanelli domborművű portréja Forrás: Wikimedia Commons

Ez pedig egyértelműen arra utalt, hogy a földfelszín görbült. Egy firenzei geográfus,

Toscanelli atlasza ebből kiindulva Kínát, Japánt és Indiát az Atlanti-óceán túlsó oldalán helyezte el.

Kolumbuszban már 1487-ben megfogalmazódott az elhatározás, hogy az óceánon nyugati irányban áthajózva fog eljutni a mesés kincsek hazájába, Indiába.

Toscanelli híres térképe, ami alapján Kolumbusz megtervezte az expedícióját Forrás: Wikimedia Commons

A rendkívül költséges és sokak által kivitelezhetetlennek tartott expedíció megvalósításához az ambiciózus felfedezőnek azonban komoly támogatókat kellett szereznie.

Kolumbusz nagyadmirális és alkirály lesz

Izabella és Ferdinánd, Kasztília uralkodópárja 1488 és 1492 között többször is fogadta a genovai származású hajóst. A nagy terv megvalósítása azonban csak a mórok kiűzése, illetve a tizenegy éves háború lezárása után vált kivitelezhetővé. A királyi pár 1492 januárjában meghozta a legfelsőbb szintű döntést az expedíció támogatásáról, a formai szerződést azonban csak 1492. április 17-én írták alá.

Kolumbusz bemutatja tervét Izabella királynőnek Forrás: Wikimedia Commons

Kolumbusz életének ez nagy napja volt;

a királyi pár nemcsak hogy az expedíció vezetésével bízta meg az addig anyagi nehézségekkel küszködő genovai hajóst, hanem kinevezte a spanyol korona számára meghódítandó területek alkirályának és nagyadmirálisnak is, egyidejűleg pedig mesés összeget, kétmillió maravédet bocsátott a rendelkezésére.

Föld a láthatáron!

Néhány hónapos előkészület után, a három egységből álló kis flotta, a Santa Maria, a Niña és a Pinta 1492. augusztus 3-án felszedte a horgonyt, és kifutott az Atlanti-óceánra.

Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria replikája a barcelonai kikötőben Forrás: Wikimedia Commons

A Kanári-szigetekig hat napig tartott az út, majd innen – Toscanelli térképe alapján – nyugati irányba fordulva, megkezdték az Atlanti-óceán átszelését.

Az óceán azonban jóval szélesebbnek bizonyult a valóságban, mint ahogy az Toscanelli térképéből következett.

Kolumbusz partra száll az Újvilágban Forrás: Library Of Congress

Szeptember végén a legénység már lázadozni kezdett, mivel azt hitték, az óceán végtelen és nem hajózható át. Kolumbusznak azonban sikerült leszerelnie az embereit, akiket ismét fellelkesített. Október 7-én Kolumbusz irányt váltott, és az addigi nyugati irányból délnyugat felé fordult. Október 11-én nád és egyéb szárazföldi növényi maradványokat sodort a tengeráramlás a hajók közelébe, majd egy tengeri csér is megpihent a Santa Maria árbocán.

Az Újvilágot felfedező flotta három egysége, a Santa Maria, a Niña és a Pinta Forrás: Wikimedia Commons

Ez mind a szárazföld közelségének volt a csalhatatlan jele. Másnap kora hajnalban a figyelő kosárból elhangzott a várva várt kiáltás: „Föld, föld a láthatáron!”, 1492. október 12-én Kolumbusz flottája a Bahamáknál érte el az Újvilágot. A korszakalkotó felfedezés új fejezetet nyitott az emberiség történetében.