Természeti katasztrófák, és azok a csodálatos állati elmék
Ősrégi tapasztalat, hogy az állatok, az emberrel szemben, megérzik a közelgő természeti katasztrófákat
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Bár a tudósok közt nincs egyetértés, vajon az állatok valóban képesek-e előre jelezni a természeti katasztrófákat, mint például a földrengést, a vulkánkitörést, vagy a cunamit, mégis, a kutatási eredmények azt mutatják és az élet is igazolja, hogy, ha jobban figyelnénk az állatok jelzéseire, sok élet megmenthető lenne.
Pánikba esnek a kalitkába zárt madarak
Nem csak a vadon élő állatok érzik meg a veszély közeledtét. A háziállatok vadon élő társaikhoz hasonlóan, ugyancsak szokatlan viselkedést mutatnak. A menekülési ösztön náluk is jelentkezik, csak a bezártság gátolja meg őket abban, hogy elhagyják területüket. Amúgy hasonlóan reagálnak, a kutyák például szokatlanul agresszívek, nyugtalanok lesznek, hangosan ugatnak, vonyítanak, látszólagos ok nélkül.
Az is tapasztalatokon nyugvó tény, hogy földrengés előtt drasztikusan megnő az elveszett kutyák száma.
Földrengés előtt a kalitkába zárt madarak pánikba esve próbálnak kijutni onnan,
a díszhalak gyorsan fel-alá úszkálnak az akváriumban, a méhek eltűnnek a kaptárból, a farmokon élő állatok is pánikba esnek, és ugyanez történik az állatkertekben is.
Szinte minden faj időben reagál a veszélyhelyzetre, főleg földrengés, szökőár, és lavina esetén jeleznek előre az állatok.
Kínában hallgattak az állatok vészjelzéseire
Felmerül a kérdés, hogyan érzékelik az állatok a csapás közeledtét. A kutatóknak természetesen vannak ezzel kapcsolatos elméleteik, és azon dolgoznak, hogy az állatok viselkedését tanulmányozva hatékonyabb módon jelezhessék előre a katasztrófákat.
A történelemben eddig egyetlen esetben evakuáltak vészhelyzettel fenyegetett területet, az állatokra hallgatva.
1975-ben Kínában, a helyi tisztviselők elrendelték az egymilliós lakossággal rendelkező Haicheng város kiürítését, napokkal egy pusztító erejű, 7.3-as erősségű földrengés kipattanása előtt. Az állatok szokatlan nyugtalansága miatt elrendelt hatósági intézkedés rengeteg életet mentett meg, ennek köszönhetően az emberek csak kis része sérült, vagy halt meg.
Ha nem ürítik ki a területet, a halálos áldozatok és sérültek száma a becslések szerint legkevesebb 150 ezer fő lett volna. Sokan észrevették, hogy a kígyók már egy hónappal a földrengés előtt felszínre jöttek a földbe ásott búvóhelyükről. Ez azért volt furcsa, mert télen történt az eset, amikor a kígyók éves hibernációjukat töltik.
Más különleges esetek is ismertek, így például 2009 júliusában San Diegóban órákkal egy nagy földrengés előtt, a helyi lakosok a 200-600 méter mélyen élő mélytengeri Humboldt-kalmárok tucatjait találták partra vetődve.
A geológus, akik az elkóborolt házi kedvenceket kutatta
Kalifornia állam szeizmikusan aktív területen, a Szent András törésvonalon fekszik.
Jim Berkland geológus a menekülési ösztönre apellálva, az újságokban közzétett elveszett kutya és macska apróhirdetéseket nézte át, mivel földrengések előtt drasztikusan megugrik az elveszett házi kedvencek száma.
Így történt 1989-ben is a baseball világkupa idején, amikor ez a szám hirtelen a négyszeresére nőtt. A geológust csak megerősítette feltételezésében, hogy San Francisco és Santa Cruz partjainál bálnák vetették partra magukat. E jelek alapján a szakember arról értesítette a sajtót, hogy napokon belül földrengés várható, de nem hallgattak rá.
Október 17-én a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg Kaliforniát,
ami 63 halálos áldozatot, közel 3.800 sérültet követelt, és kb. 6 milliárd dollár vagyoni kárt okozott.
Titokzatos infrahangok, melyek menekülésre késztetnek
Kutatók egy csoportja úgy véli, hogy az állatok a földrengés, vulkánkitörés, és cunami által keltett infrahangokat érzékeli, az elektromos változásokat, a földből a légkörbe kerülő gázokat, valamint a kémiai, és az atmoszférában keletkező egyéb anomáliákat.
De hogy pontosan mit éreznek, az állatok, mind a mai napig rejtély.
A földrengés, és vulkánkitörés kialakulásakor keletkező infrahang ( 16 hertz alatti hangok) nagyon gyorsan terjed a földben,a vízben, és a levegőben is, akár több, mint 1.000 km távolságra.
Egyes fajok nem csak hogy érzékelik az infrahangokat, hanem képesek kommunikálni is egymással ezen a csatornán, valamint figyelmeztetni társaikat.
Az emberi szervezet nem észleli az infrahangokat, de a jelenség bizonyítottan szorongást, félelemérzetet vált ki.
Katasztrófa előtt és után magas elektromágneses sugárzás és erős interferencia mérhető. Ennek egyik oka a hirtelen fellépő nyomáskülönbség, ami a kvarckristályokból - a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa - elektromágneses sugárzást vált ki. Ezt a hipotézist a kísérletek igazolják.
A másik ok, hogy a szeizmikus mozgás következtében a földkéreg kőzetei összetöredeznek, kristályszerkezetük megbomlik, és ennek következménye az az elektromos feszültségtöbblet, ami a felszínen elektromos mezőt generál.
Az elektromágnesesség ionizálja a levegőt,
ami az állatokban biológiai folyamatokat vált ki, így például megemelkedik az adrenalin szintjük, és ez menekülésre készteti őket.
A kőzetek vizsgálata során a mélységi magmás kőzetek (gabbró, gránit, diorit) közül a gabbró - az óceáni lemezkéreg fő alkotója - szerkezeti változásainál mértek jelentősebb elektromos feszültségváltozást. A talajvízben kémiai változások jelentkeznek, amikor egy földrengés van készülőben.
Elmenekültek a tóból a békák, mielőtt L'Aquilia romhalmazzá vált
A kémiai hatásokat azt követően kezdték el alaposabban vizsgálni a tudósok, hogy 2009 tavaszán, nem sokkal az április 6-i L'Aquilát romba döntő földrengés előtt, az olasz városka közelében megfigyeltek egy békakolóniát, amely elhagyta a tavat.
Az ezzel kapcsolatos kutatást az International Journal of Environmental Research and Public Health magazinban publikálták. Itt leírnak egy érdekes mechanizmust: a földrengés kipattanása előtt egymásnak feszülő kőzetek töltött részecskéket szabadítanak fel, ezek pedig reakcióba lépnek a talajvízzel. A talajvízben, vagy annak közelében élő állatok igen érzékenyek a víz kémiai változásaira,
így már napokkal a földrengés kipattanása előtt érzékelhetik a talajvíz kemizmusának megváltozását.
De nem csak a varangyok teszik ezt, a hüllők, más kétéltűek, és a halak is szokatlanul viselkednek a földrengés előtt.
Rachel Grand a UK's Open University biológusa - PhD projektjének részeként – figyelte meg a L'Aquila közeli békakolóniát. Bár a tanulmány helyszíne 74 km-re van az olasz kisvárostól,
5 nappal a rengés előtt a békák viselkedése drámaian megváltozott,
a megfigyelt 96 varangy 3 nap alatt eltűnt, és a normál viselkedésük csak néhány nappal a földrengés után állt vissza.
Az érdekes megfigyelést Rachel Grand a Journal of Zoology magazinban publikálta. A cikk az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA érdeklődését is felkeltette.
A közeledő földrengés megváltoztatja a tavak kemizmusát
Noha még most sem teljesen világos, hogy milyen környezeti ingerre reagáltak tömeges meneküléssel a békák a földrengést megelőzően, de a csökkent varangy-aktivitás egybe esett az infrahanggal kísért előszeizmikus pertubációkkal (zavarokkal) az ionoszférában .
A NASA-nál a tudósok már korábban is tanulmányozták az extrém nyomás alatt lévő sziklák keletkeztette kémiai változásokat. Grand cikke tette kíváncsivá őket, hogy vajon e jelenségnek lehet-e köze a varangytömeg elvonulásához. A labortesztek feltárták, hogy földkéregben kialakuló változások közvetlenül hatnak a tóvíz kémiájára, tehát a békák ezt a változást érzékelhették.
A kutatócsoport vezetői, Friedmann Freund a NASA-tól valamint Rachel Grand remélik, hogy hipotézisük közös munkára inspirálja a biológusokat és a geológusokat annak kiderítésében, hogyan segíthetnek az állatok a közelgő földrengés nehezen megfogható jeleit felismerni.
A föld mélytől az ionoszféráig
Dr. Friedmann Freund kimutatta, hogy amikor a kőzetek nagyon nagy nyomás alá kerülnek – például nem sokkal a földrengés kipattanása előtt - töltött részecskék szabadulnak fel, amelyek a földfelszínre érkezve, reakcióba lépnek a levegővel, és ionizálják azt.
Az atmoszférába került pozitív részecskék fejfájást és hányingert okoznak az embernél, és növelik a szerotonin (stressz hormon) szintet a vérben. A pozitív ionok a vízzel is reakcióba lépnek, hydrogén-peroxiddá alakítva azt. Az eseménysor kémiai lánca hatással lehet a szerves anyagokra is,
a nem káros szerves anyagokat olyan vegyületekké alakítva, amelyek mérgezőek a vízi állatokra.
Ez egy rendkívül komplikált mechanizmus, és a tudósok hangsúlyozzák, hogy még számos további vizsgálat szükséges a komplett összefüggések megértéséhez.
Dr. Freund kollégájához hasonlóan úgy véli, hogy az állatok viselkedése az egyike lehet annak a sok kapcsolt eseménynek, ami előre jelezheti a földrengést.
Egy nap talán megértjük, hogy kapcsolódnak egymásba ezek a jelek,
és ha 5-ből 4 olyan jelet látunk, ami mind egy irányba mutat, akkor a bizonyosság szintén mondhatjuk, hogy valami komoly esemény fog történni.
Filmre vették, ahogy megváltozik az állatok viselkedése a földrengés közeledtével
Az Anglia Ruskin University tudósai Rachel Grant vezetésével a perui Yanachaga Nemzeti Parkban mozgásérzékelő kamerát helyeztek el, és lencsevégre kapták, amint az állatok napokkal a szeizmikus esemény előtt menedékbe futnak. Sok állatot találtak a szokott élőhelyüknél alacsonyabb területen megbújva.
Öt nappal a rengés előtt, már semmilyen aktivitást sem észleltek az állatok között.
A szakértők azt mondják, hogy különösen a rágcsálók extra érzékenyek, ezek már nyolc nappal a földrengés előtt teljesen eltűntek, noha normál esetben mindig jelen vannak az erdőben.
A kutatók megfigyelése szerint 23 nappal a rengés előtt szignifikánsan megváltozott az állatok viselkedése. Egy átlagos napon a kamerák 5-15 állati észlelést rögzítettek, a rengés előtti 5 nap alatt viszont már semmilyen állati mozgást nem sikerült megfigyelni, ami igen szokatlan jelenség a hegyvidékes esőerdő régióban.
Ezzel egyidejűleg nagyon alacsony frekvenciájú rádióhullámokat rögzítettek a terület felett, az epicentrum környékén. Nyomon követték a pertubációkat az ionoszférában, - az atmoszféra magas koncentrációjú ionokat és szabad elektronokat tartalmazó rétegében -, amelyek két héttel a rengés előtt vették kezdetüket.
Egy különösen nagy fluktuációt rögzítettek 8 nappal a földrengés kipattanása előtt,
ami egybeesett a második jelentős állati aktivitással a rengés előtti időszakból. Grand és kollégái remélik, hogy a filmre vett eset és a tanulmányuk is segítséget nyújthat a szeizmikus események előrejelzésének további kutatásában.
Lehet, hogy az állati viselkedéskutatásé a jövő
A szeizmológusok nem tudják pontosan megjósolni, mikor és hol fog kipattanni hirtelen egy-egy pusztító erejű rengés. A Földön évente átlag 500.000 rengés pattan ki, amelyből 100 ezret érez meg az ember és 100 az, ami károkat okoz. A világ egyik leginkább földrengésveszélyes országa Japán, ahol a rombolás már számtalan életet követelt és hatalmas vagyoni károkat okozott a múltban.
A kutatók itt komoly és átfogó tanulmányokat folytatnak, hogy megfejtsék, mit érzékelnek az állatok a földrengés előtt, és ezt felhasználják a szeizmikus események előrejelzésében.
Velük szemben az amerikai tudósok többsége szkeptikus,
szerintük nincs kapcsolat a speciális viselkedés és a földrengés közt. Andy Michael az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (United States Geological Survey, USGS) fizikusának az az álláspontja, hogy ezek csak anekdoták.
Az állatok annyi dologra reagálnak, éhesek, védik a területüket, párzanak, prédálnak, ami miatt nehéz ellenőrzött tanulmányokat végezni, hogy megszerezzük a figyelmeztető jeleket. Michel azt mondja, az USGS az 1970-es években végzett néhány tanulmányt e témában, de semmi konkrétum nem jött ki belőle.
Azóta az ügynökség nem is végzett további, kapcsolódó vizsgálatokat.
Rupert Sheldrake biológus véleménye árnyaltabb, szerinte a kínaiaknak van számos figyelemreméltó sikerük e témában, de van jó néhány téves következtetésük is.
A kutató úgy véli, van ugyan kapcsolat az állati viselkedés és a földrengések közt, de ahogyan azt a kínaiak kimutatták, nem mindegyik földrengés okoz szokatlan állati viselkedést, míg mások igen. Csak további alapos kutatások árán tudunk majd rájönni, miért lehetnek ilyen különbségek.
A szkeptikus felhangok ellenére a múltbeli tapasztalatok igencsak meggyőzőnek tűnnek, ezért sok országban nem mondtak le arról, hogy az állati viselkedéskutatást is felhasználják a földrengések előrejelzéséhez.
origo.hu
Szenzáció: Zidane nyártól sztárcsapat edzője lesz
borsonline.hu
Így készíti a beach body-t Nemazalány – Fotó
borsonline.hu
"Azt akarom, hogy azonnal szedjék ki a fiamat a föld alól" - döbbenetes, mit vett észre az édesanya gyermeke sírján
hirtv.hu
Hídpénzbotrány: Kiderült, hol landolhatott a Lánchíd-felújításból „kiszedett” másfélmilliárd forint
metropol.hu
Széteshet Szoboszlai Dominik csapata, Klopp után egy másik kulcsember is leléphet
vg.hu
Itt nyitja meg új, budapesti üzletét a Penny
borsonline.hu
Vilmos herceg elhagyta a rákbeteg Katalin hercegnét
mindmegette.hu
Itt a vége: Széll Tamás szomorú bejelentésére senki sem számított
origo.hu
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
Migránsok okozták balesetet a Liszt Ferenc repülőtér közelében, amelyben két ember meghalt - fotó
origo.hu
