Megtalálták Artemisz több mint száz éve keresett szentélyét

Artemisz a görög mitológiában a Hold, és a vadászat istennője volt

Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennő több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Évia szigetén fekvő Amarüntosz falu közelében - közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.

Az ókori források is megemlékeztek a híres szentélyről

Az Artemisz-szentély (Artemiszion) létezése az ókori görög dokumentumokból,

köztük Sztrabón görög földrajzi író műveiből ismert volt,

de maradványainak helyét egész ez év nyaráig nem tudták biztosan azonosítani.

Évia tengerpartja, amelynek közelében állt Artemisz elveszett temploma Forrás: Travel to Greece

A templom maradványai mintegy 10 kilométerre fekszenek attól a helytől, ahol korábban feltételezték.

Sztrabón, a híres ókori földrajztudós portréja egy 17. századi metszeten Forrás: Wikimedia Commons

Az elmúlt tíz évben svájci régészek Karl Rebernek, a Lausanne-i Egyetem professzorának vezetésével próbálták meghatározni a templom helyét.

Artemisz a görög mitológiában a Hold, és a vadászat istennője volt Forrás: YouTube

A feltárások során találtak egy vastag falat, amely a templom melletti oszlopcsarnok része volt, és az épület egy nagyobb részét is sikerült feltárni.

Görög hírportálok szerint az idei ásatásokon bukkantak a régészek először olyan bizonyítékra, amely véglegesen megerősítette, hogy az Artemiszion maradványait találták meg Évia szigetén.

Ez volt az istennő legfőbb kultuszhelye Athén közelében

Az épületeket a Kr. e. 6. és 2. század közötti időszakban emelték. Találtak egy szökőkutat, Artemisz-feliratokat, Artemisznek és ikertestvérének, Apollónnak és anyjuknak, Létónak szóló felajánlásokat. Ez az Artemisz-szentély volt az istennő fő kultuszhelye az Athénhoz közeli térségben.

Artemisz istennő ephezoszi szobrának római kori márvány másolata Forrás: Wikimedia Commons

Az ókori Hellászban Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét, a nők és gyermekek védelmezőjét sokfelé tisztelték, nagy ünnepségeket rendeztek számára. Amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket.

Az ókori Görögország számos városában emeltek szentélyt Artemisz tiszteletére Forrás: Kusadasi.com

Amikor férjhez mentek, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és hajfürtjüket.

Artemisz leghíresebb temploma az ókor hét csodája közé tartozott

Artemisz istennő leghíresebb szentélye Ephezoszban, a mai törökországi Izmirtől nagyjából ötven kilométerre állt. Építését még a perzsák uralmának ideje alatt, Kr.e. 550 körül kezdték meg.

A 105 méter hosszú és 52 méter széles szentélyt az ókori világ hét csodája közt tartották számon.

Építése több mint egy évszázadot, kereken 120 évet vett igénybe.

Az ephezoszi Artemisz templomot az ókori világ hét csodája közt tartották számon Forrás: YouTube

A drága cédrusfából készített tetőzetet 127, egyenként 18 méter magas oszlop tartotta. A szentély mélyén állították fel Artemisz (a római mitológiában Diána) istennő két méter magas szobrát. Az ókor egyik leghíresebb temploma tragikus véget ért.

Kr. e. 356. július 21-én egy Hérosztratosz nevű ember felgyújtotta a szentélyt, mivel így akarta hallhatatlanná tenni a nevét.

Amíg az egykori Római Birodalom területén számos Artemisz templom romja fennmaradt, addig a leghíresebből szinte semmi (a kép illusztráció) Forrás: Ancient History

A templom egész éjszaka égett, és teljesen megsemmisült. Soha többé nem építették újra.

A Hagia Szophia mecset-múzeum Isztambulban. A bazilika a 6. században Justinianus császár uralkodása alatt épült, a főhajóba több, az ephezoszi Artemisz templomból származó oszlopot is beépítettek Forrás: Wikimedia Commons

Az epheszoszi Artemisz templomból néhány oszlopot a késői ókor legmonumentálisabb bazilikájába, a konstantinápolyi (ma Isztambul, Törökország) Hagia Szophia székesegyházba építették be, a 6. század elején, ahol azok ma is megtekinthetők.