Ősi papirusztekercs adhat választ az egyik legnagyobb rejtélyre

Egyiptom
Még napjainkban is komoly problémát jelent Egyiptom számára az illegális műkincskereskedelem
Vágólapra másolva!
Egy ősi papiruszdarab alapján fejthetik meg az emberiség egyik legnagyobb rejtélyét, vagyis azt, hogy miként épültek fel a hatalmas gízai piramisok – olvasható az IFL Science tudományos portálon.
Vágólapra másolva!

Az új eredményeket a Channel 4 nevű brit televíziós csatornán mutatták be a szakemberek. A több mint 4500 éves papirusz – amely alapján fény derülhet a piramisok építésének titkára – a Vörös-tenger mellett fekvő Wadi al-Jarf környékéről került elő.

Több dokumentum is a szakértők birtokába jutott, ezek egyike egy Merer nevű tiszt feljegyzéseit tartalmazza, aki felügyelte a piramisok építését. Hosszas kutatómunkával sikerült a hatalmas építmények elkészítésének három hónapját rekonstruálni.

Húsz évig tartott megépíteni

A gízai nagy piramis az utolsó olyan tagja a világ hét csodáinak, amely még egyben van. Az építkezést Hufu fáraó uralkodásának idején kezdték meg és nagyjából húsz évig tartott befejezni, körülbelül i.e. 2560 körül végeztek a munkálatokkal.

A piramis jelenleg 139 méter magas és Turából származó mészkőből valamint a 800 kilométerrel arrébb fekvő Asszuánból származó gránitból épült fel. Hogy miként jutott az építőanyag Gízába, a mai napig rejtély, amire a fellelt papirusz adhat válaszokat.

Forrás: Wikimedia Commons

Hatalmas gátak és csatornák segítségével juttatták a köveket a piramisokhoz

Merer leírása szerint a mészkövet csónakkal szállították Turából az építkezés helyére. Az egyiptomiak hatalmas gátakat emeltek, amivel a Nílus vizét mesterséges csatornákba terelték. A hajók e csatornákat használták, hogy minél közelebb juthassanak az építkezéshez. Miután megérkeztek, a köveket speciális, erre a célra épített pályákon görgették a rendeltetési helyükre.

Merer dokumentációját látszik alátámasztani, hogy a piramisok közelében a kutatók rábukkantak az említett csónakok egyikének maradványára. Az építőanyagot hasonló módon juttathatták Asszuánból Gízába.

„A 21. század egyik legjelentősebb egyiptomi felfedezése”

Az archeológusok arra is rájöttek, hogy a piramisépítésben Wadi al-Jarf is jelentős szerepet játszott. A város kikötőjébe futottak be ugyanis azok a rézszállítmányok, amelyekből a kövek bányászásához szükséges szerszámok készültek.

Záhi Havássz egyiptomi régész szerint a papirusztekercs megtalálása a 21. század egyik legnagyobb felfedezése Egyiptom számára, ami közelebb vihet minket ahhoz, hogy megértsük, miként épültek fel az ókori világ e hatalmas monstrumai.