A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora a Stroke-megelőzés éve 2016-2020 kampány keretében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a stroke legfontosabb kockázati tényezői a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás.
A szakember szerint szélütésre lehet gyanakodni, ha a beteg arca elferdül, egyik oldala meggyengül, szédülés lép fel, és ehhez végtagzsibbadás társul.
Ilyenkor érdemes arra kérni a pácienst, hogy emelje fel a két kezét, s ha az egyik süllyedni kezd vagy aszimmetrikussá válik a mosoly, félreáll a kinyújtott nyelv, azonnal a mentőket kell riasztani.
Vécsei László azt mondta, a sürgősségi osztályon a készenlétben álló neurológus szakember vizsgálata után az esetek nagy részében alkalmazható a vérrögoldás.
Az így kezelt páciensek hosszú távú felépülése pedig lényegesen jobb azokénál, akik nem kapnak időben megfelelő ellátást.
Forster Tamás, az SZTE kardiológiai központjának vezetője azt mondta, azoknak, akik pitvarfibrillációban szenvednek - a szívben kialakuló vérrögök miatt - ötször nagyobb az esélyük arra, hogy szélütést kapjanak, mint az velük azonos korú más embereknek.
A betegség Magyarországon 300 ezer embert is érinthet, előfordulása az átlagos populációban 2 százalékos, ez az arány 70-80 éves korban akár 10 százalékos is lehet.
Szerinte a rendszertelen pulzus a pitvarfibrilláció egyik fontos jele, ilyenkor mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, hiszen gyógyszerekkel kezelhető ez a betegség.
Zentay Attila, a mentőszolgálat regionális orvosigazgatója elmondta, szélütés esetén legtöbbször nem a beteg kér segítséget, hiszen állapota miatt nem képes erre, ezért fontos, hogy a laikusok ismerjék az egyszerűen felismerhető tüneteket.