Szenzációs régészeti felfedezés Jeruzsálemben

Siratófal
A második, vagy Heródes-féle templom rekonstrukciója
Vágólapra másolva!
Sohasem használt római kori színházat találtak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában - jelentette a Háárec című újság október 17-én, kedden.
Vágólapra másolva!

Római teátrum a Siratófal tövében

Több, mint kétezer évvel ezelőtt, a Kr.e. 530 és az Kr.u. 70 közötti időszakban Jeruzsálemben egy széles lépcsősor vezetett a zsidók legszentebb helyéhez, a Szentélyhez, az alacsonyabban fekvő városból.

Az utat boltívvel támasztották a Szentély nyugati támfalához, a mai Siratófalhoz,

ennek az alátámasztásnak a nyomát már a tizenkilencedik század közepén megtalálta Charles William Wilson, brit régész.

A Siratófal az egykori Szentély maradványa Jeruzsálem óvárosában Forrás: AFP/Menahem Kahana

Nagyjából két éve kezdték el a róla elnevezett Wilson-boltív alatt azt az ásatást az izraeli régészek, amellyel elsősorban az építmény pontos korát akarták meghatározni.

Charles William Wilson portréfotója az 1860-as évekből Forrás: Wikimedia Commons

Azonban a tudósok legnagyobb meglepetésére a Wilson-ív alatt egy római kori, színházszerű épület maradványaira bukkantak, kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel, amelyet egykor kétszáz néző befogadására terveztek.

Előkerült az első Jeruzsálem elveszett színházai közül

A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Seánban, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál.

- áll a régészek közleményében.

A második, vagy Heródes-féle templom rekonstrukciója Forrás: Wikimedia Commons

A római korban efféle építményeket vagy színháznak, vagy a városi magisztrátus üléstermének húztak fel, de a kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy buleutérionnak, vagyis ülésteremnek szánták az egykori építtetők.

A jeruzsálemi Templomhegy Forrás: AFP/Gil Cohen Magen

Nem sokkal a befejezése előtt azonban sorsára hagyták, és sohasem használták a színháztermet.

Erre utal, hogy nem készültek el teljesen a lépcsősor kialakításával.

Valószínű, a Bar Kochba-felkelés miatt nem fejezték be

A szakemberek úgy vélik, hogy fontos történelmi esemény okozhatta az építkezés félbehagyását,

talán a rómaiak elleni Bar Kochba-felkelés,

amely Kr.u. 132-től 135-ig tartott és amelyet Hadrianus római császár kegyetlenül levert.

Hadrianus márványbüsztje, a Kr.u. 2. századból Forrás: Wikimedia Commons

A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását azért is, mert a korabeli írásos források, - köztük Josephus Flavius könyvei - megemlítik a Jeruzsálemben lévő római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomára.

Az első nagy lázadás a rómaiak uralma ellen

Heródes Agrippa, Izrael királyának Kr.u. 44-ben bekövetkezett halála után Júdea ismét római provincia lett, az országot a császár által kinevezett és Rómából küldött helytartók, prokurátorok irányították.

A római uralom komoly elégedetlenséget váltott ki a Zélóták pártjából.

A Kr.e. 1. század legelején galileai Júdás alapította párt a farizeusok szélsőséges irányzatához tartozott, erős nacionalizmus és Róma-ellenesség jellemezte őket.

A Templomhoz vezető nagy lépcsősor az ókori Jeruzsálemben Forrás: Wikimedia Commons

A zélóták már Claudius és Néró uralma idején is sorozatos zavargásokat robbantottak ki, nem csak a római hatalom képviselőit, hanem a római uralmat elfogadó honfitársaikat is folyamatosan zaklatták.

Antonius Felix helytartó békés konszolidációra törekedett,

ám a messiásvárók mozgalma elleni fellépésével tovább fokozta a feszültségeket.

Néró császár márvány fejszobra. Néró meggyilkolása után véres polgárháború tört ki Rómában Forrás: Origo

A feszültségek Kr.u. 66-ban végül nyílt felkelésbe torkoltak, a zélóták és a hozzájuk csatlakozott esszénusok erőszakkal elhallgatatták a békepártiakat,

majd megtámadták, és súlyos áldozatok árán kiverték Cestius Gallus légióit Izraelből.

Néró parancsára Flavius Vespasianus három légió és segédcsapatok élén 67-ben büntetőexpedíciót indított a lázadók ellen.

Titus porig rombolta Jeruzsálemet, és a Szentélyt

A római légiók Galileát könnyen elfoglalták. 68 tavaszán Vespasianus légiói élén átkelt a Jordán folyón, és megindult Jeruzsálem felé. A hadművelet folytatását azonban a Rómában történt földindulásszerű változások átmenetileg megakasztották.

Flavius Vespasianus márványportréja, az 1. századból Forrás: Wikimedia Commons

Néró meggyilkolása után véres polgárháború tört ki Rómában, alig egy év alatt három császár, Galba, Otho, valamint Vitellius követték egymást a trónon. 69. júliusában az egyiptomi, majd a szíriai és júdeai légiók is Vespasianust imperátorrá kiáltották ki. Vespasianus 69 decemberében vonult be Rómába, ahol a szenátus megerősítette császári tisztségét.

Jeruzsálem elfoglalása, és a Templom lerombolása egy 19. századi festményen. A kép bal szélén látható, ahogy a legionáriusok hadizsákmányként magukkal viszik a menórát Forrás: Wikimedia Commons

Jeruzsálem ostromát így az új princeps tehetséges fiára, Titusra bízta.

Titus 70 tavaszán kezdte meg a város ostromát, négy hét alatt elfoglalta az alsóvárost, de a templomkerület egészen augusztus végéig kitartott. A Templomhegy bevétele után a rómaiak porig égették a várost, és a Szentély is elpusztult.

Titus a Jeruzsálem elfoglalása alkalmából megtartott római didalmeneten Forrás: Ancient History

A győzelem tiszteletére a lerombolt Templom romjai között áldozatot mutattak be Róma isteneinek. A lakosság egy részét lemészárolták, a foglyokat pedig rabszolgának adták el.

Jeruzsálem bevételével az ókori Izrael végleg megszűnt önálló államnak lenni,

és ekkor kezdődött el a zsidó nép szétszóratása.