Egy nap, amely megrengette a világot

2017.10.23. 22:25

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Kiszabadul a palackból a szabadság szelleme

Az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) XX. kongresszusán 1956. februárjában zárt plénumon elmondott Hruscsov-beszéd, amely meghirdette a deszatlinizációt, nem maradt hatástalan a sztálinista irányvonalat képviselő Magyar Dolgozók Pártjára (MDP) nézve sem.

Nyikita Szergejevics Hruscsov a Sztálin halála utáni hatalmi harcok Kremlbéli győztese (a kép jobb szélén)

Forrás: Origo

A hatalom sáncaiba az 1955-ös átmeneti visszarendeződés után visszatért Rákosi Mátyás helyzete véglegesen megrendült.

Rákosi ugyanis olyan volt mint a Bourbonok, semmit sem tanult, és semmit sem felejtett:

úgy gondolta, hogy 1955-ben ugyanott folytathatja, ahol az 1953-as háttérbeszorításakor abbahagyta.

Rákosi olyan volt mint a Bourbonok: semmit sem tanult, és semmit sem felejtett

Forrás: Fortepan

Rákosinak mindvégig az volt a meggyőződése, hogy az SZKP felső vezetésében Sztálin halála után kitört hatalmi harcok, illetve Berija csúfos bukása után a Hruscsov nevével fémjelzett, enyhébb, óvatos reformpárti irányvonal csupán átmeneti jelenség lesz.

Sztálin halála után az  SZKP-n belüli ultrakonzervatív szárny vereséget szenvedett

Forrás: AFP/RIA Novosti

Noha a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) meghívása a NATO-ba átmenetileg ismét kiélezte a Szovjetunió és a nyugati világ közötti viszonyt,

a sztálini idők még sem tértek vissza.

Magyarországon 1956 nyarán már egyre látványosabb formában jelentkezett a társadalmi elégedetlenség.

Rákosi 1956 nyári száműzetése már nem volt elég az elégedetlenség leszereléséhez

Forrás: Fortepan

Az SZKP agytrösztje úgy vélte, hogy Rákosi júliusi Szovjetunióba való száműzetésével leszerelhető lesz az egyre jobban burjánzó elégedetlenség, ez azonban nem így történt, a szabadság iránti vágy szelleme ekkorra már végleg kiszabadult a palackból.

Szárba szökken a forradalmi hangulat

A koholt vádak alapján 1949-ben kivégzett Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése után az események irányítása fokozatosan kicsúszott a hatalom kezéből . Rajk Lászlót és társait 1949-ben a Rákosi által kiagyalt képtelen koncepciós vádakkal fogták perbe, és ítélték halálra.

Május elsejei ünnepség, a Hősök terén. A tribünön elől balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László belügyminiszter, valamint Marosán György

Forrás: Berkó Pál - Fortepan

Noha a Rajk ellen felhozott vádak mindenféle alapot nélkülöztek, a korábban belügyminiszteri tisztséget betöltő Rajk Lászlót az embertelen Rákosi-diktatúra kiépítésében az egyik kulcsfigurának tekinthetjük.

„Hervadhatatlanok"az érdemei az 1946 utáni, számos emberéletet követő gyalázatos koncepciós perekben csakúgy,

mint az 1947-es hírhedt kékcédulás választási csalásokban. Rajkot tehát az elvtársai által történt meghurcoltatása ellenére sem tekinthetjük a magyar történelem pozitív figurájának.

Jurij Andropov a Szovjetunió budapesti nagykövete ( a kép bal szélén) Nagy Imre társaságában, 1956-ban

Forrás: Origo

Október 13-án az MDP Központi Vezetősége rehabilitálta Nagy Imrét,

de az erjedés már sem Rajk újratemetésével, sem pedig a pártvezetésen belüli mérsékeltebb irányvonalat képviselő Nagy rehabilitálásával nem volt megállítható. Október 16-án a szegedi egyetemisták nagygyűlése kimondta, hogy testületileg kiválnak az állampárti diktatúra ifjúsági szervezetéből, a DISZ-ből (Demokratikus Ifjúsági Szövetség), és új, független szervezetet hoznak létre Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) néven.

A Kossuth Lajos térre vonuló tüntetők

Fortepan / NAGY GYULA

Az ezt követő napokban a nagy egyetemek diáksága sorra jelentette be a MEFESZ-hez való csatlakozását, és egyre újabb, radikálisabb követeléseket fogalmaztak meg. A diákság képviselői október 22-én éjszaka a budapesti Műegyetemen öntötték végleges formába követeléseiket, amelyek négy csoportba voltak oszthatók.

Kossuth címert, és többpárti szabad választásokat

A külpolitikai követelések között élhelyen szerepelt a Magyarországon „ideiglenesen" állomásozó szovjet csapatok kivonása, a szovjet-magyar viszony új alapokra helyezése, a Pécs mellett feltárt uránkészlet világpiaci áron való értékesítése, és az erre vonatkozó szállítási szerződések nyilvánosságra hozatala.

A magyar forradalom és szabadságharc az egyetemisták megmozdulásából bontakozott ki

Forrás: Fortepan

A belpolitikai követelések a politikai rendszer gyökeres megújítására vonatkoztak.

A diákság Nagy Imre vezetésével új kormány felállítását, illetve az általános és titkos választójog alapján valóban demokratikus, többpárti választások kiírását, a magyar viszonyoknak megfelelő gazdaságpolitikát, a kötelező beszolgáltatási rendszer revízióját, és a parasztság elnyomásának megszüntetését követelte.

Rákosi, és Farkas Mihály honvédelmi miniszter, a suszterinasból lett hadseregtábornok, a diktatúra egy másik kulcsfigurája. A diákok mindkettejük bíróság elé állítását is követelték

Forrás: Horváth Lajos Fotepan

Az egyetemisták 16 pontja a koncepciós perek fő felelősei, név szerint Rákosi Mátyás valamint Farkas Mihály bírósági felelősségre vonását, a sajtó-, a szólás-, és a vallásszabadság helyreállítását ugyancsak a kiemelt követelések között fogalmazta meg.

A követelések között szerepelt a gyűlölt Rákosi-címer eltörlése is

Forrás: Magyar Rendőr - Fortepan

A diákok megfogalmazták, hogy a gyűlölt Rákosi-címert váltsa fel a magyar sajátosságoknak megfelelő Kossuth-címer,

bontsák le a Felvonulási térre épített Sztálin szobrot, március 15. pedig legyen nemzeti ünnep, illetve munkaszüneti nap, a honvédség szovjet egyenruháját pedig cseréljék le a magyar hagyományoknak és nemzeti sajátosságoknak megfelelő egyenruhával. A diákság követelése az államosítások hatálytalanítására, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek feloszlatására azonban nem terjedt ki.

Ha nem tehetsz ellene, állj az élére!

A diákság radikális követelései megriasztották az MDP KV vezetőit. Ráadásul a csúcsvezetők, az MDP első titkári székében Rákosit követő - szintén vonalas sztálinista - Gerő Ernő, valamint Hegedűs András a Minisztertanács elnöke, éppen Belgrádban tartózkodtak hivatalos látogatáson, és csak másnap, október 23-án érkeztek vissza Budapestre.

Gerő Ernő a rákosista "trojka" kulcsfigurája és meggyőződéses sztálinista lett az MDP első titkára Rákosi távozása után

Forrás:.kommunizmuskutato.hu

A KV utasítására Piros László belügyminiszter október 23-án délelőtt betiltotta a műegyetemi diákok aznapra tervezett tüntetését. Miután a szervezők bejelentették, hogy a megmozdulást a hatósági tiltás ellenére is megtartják, a KV visszakozott, és a belügyminiszter rádiónyilatkozatban közölte, hogy mégis engedélyezik a tüntetést.

Az ugyancsak ortodox sztálinista Hegedüs András miniszterelenök ( a kép bal szélén kalapban)  Bata istván honvédelmi miniszter társaságában

Forrás: Fortepan

A Központi Vezetőség – a jól ismert bolsevista taktika jegyében, miszerint, ha nem tudsz ellene tenni, állj az élére – arra utasította a kerületi pártszerveket, hogy ők is vegyenek részt a diákság megmozdulásán, és akadályozzák meg az események úgymond elfajulását.

Az egyetemisták tüntetése délután háromkor vette kezdetét.

Hatalmas tömeg a Bem-szobor előtti tüntetésen, 1956. október 23-án

Forrás: MTI/Bojár Sándor

A bölcsészkar épületétől a szemközt lévő Petőfi szoborhoz vonultak, ahol Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt. A diákok a pillanat nagyszerűségét és önnön erejüket megérezve euforikusan visszahangozták a refrént: „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"

Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!

A diákok innen a Károly-körúton át a Nyugati pályaudvar érintésével, valamint a Margit-hídon keresztül a Bem térre vonultak. A tömeg közben folyamatosan hízott, a Nyugati pályaudvarnál rengeteg munkájából hazafelé tartó fiatal munkás és alkalmazott, valamint járókelő csatlakozott a felvonulókhoz.

Tüntető egyetemisták 1956 október 23-án

Forrás: Fortepan

Zúgtak a jelszavak: „ Bem apó és Kossuth népe/ Együtt megyünk kéz a kézbe!" vagy, hogy „Nagy Imrét a kormányba/ Rákosit a Dunába!", majd egyre gyakrabban és hangosabban csendült fel a „Ruszkik haza!". A körúton sok ház ablakában jelent meg a nemzeti lobogó, amelynek a közepéből kivágták a Rákosi-címert. A tüntetés kezdetén még 15 ezer fős tömeg a Bem térre érkezve már 250 ezresre duzzadt fel.

WC-kagyló lett a szovjet diktátor fejéből

Este hat órától a pártvezetés számára kezelhetetlenné vált a helyzet, a tüntetések kiterjedtek az egész fővárosra. A Bem térről a tömeg nagyobb része a Parlament elé, a Kossuth térre vonult, ahol azt követelték, Nagy Imre szóljon hozzájuk. Nagy este kilenc körül jelent meg az országház erkélyén, ám amikor a téren szorongókat az „Elvtársak!" megszólítással illette, a tömeg zúgolódni kezdett, azt harsogva, hogy „Nem vagyunk mi elvtársak!"

Nagy Imrét kifütyülte a tömeg, amikor "Elvtársak!" megszólítással fordult a tüntetőkhöz

Forrás: Fortepan

Nagynak az 1953-as reformok folytatását ígérő beszéde csalódást keltett a tüntetőkben.

Eközben a Városligetnél összeverődött tömeg ledöntötte az 1951-ben felállított nyolc méter magas Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra gyűlölt szimbólumát. A szovjet diktátor szobra csak nehezen adta meg magát; miután lángvágókkal a csizma feletti részt átvágták, egy teherautó és drótkötelek segítségével sikerült végül földre dönteni.

A Sztálin szobor feje a Blaha Lujza téren, "WC" felirattal

Forrás: Origo

A diktátor szobrának fejét levágták, és a Blaha Lujza térre vontatták,

ahol valaki egy zsákutcát jelző közlekedési táblát támasztott a bronzfejhez.

A tüntetők harmadik csoportja pedig a Magyar Rádió Bródy utcai székházához vonult.

El kell tiporni az ellenforradalmi lázadást!

A Központi Vezetőség egész délután és éjszaka tanácskozott. A KV határozatot hozott Nagy Imre visszavételéről a Politikai Bizottságba, egyben e határozat alapján az Elnöki Tanács soron kívül kinevezte a Minisztertanács elnökének. Újjáalakult a Titkárság is,

ahol a régi moszkovita kövületek helyére a „hazaiak" közül választottak új tagokat,

Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Fehér Lajost és Donáth Ferencet.

Kádár 1956 október 23-án került a Titkárság tagjai közé

Forrás: Fortepan

Gerő aki az első pillanattól kezdve „ellenforradalmi lázadásnak" minősítette az eseményeket, a helyén maradt.

Este nyolc órakor olvasta be a rádió Gerő beszédét, ami csak olajat öntött a tűzre. Az MDP első embere a szokott rákosista frazeológiával „fasiszta és reakciós elemeknek", illetve „ellenforradalmároknak" minősítette a tömegtüntetések résztvevőit, fenyegetően hozzáfűzve, hogy a párt megvédi az úgynevezett „munkáshatalmat".

Gerő Ernő a Magyar Rádió stúdiójában. Gerő beszéde csak olaj volt a tűzre

Forrás: Fortepan

Kádár és Nagy Imre is ekkor még csak az események után kullogtak,

Nagy, mint friss miniszterelnök szintén „ellenforradalomnak" nevezte a városszerte kibontakozott megmozdulást.

A keményvonalasok, Münnich Ferenc, Nógrádi Sándor és Fehér Lajos az azonnali fegyveres beavatkozást és az „ellenforradalmi lázadás" kíméletlen leverését szorgalmazták, ha kell, a Budapest környéki szovjet katonai alakulatoktól kérve segítséget.

A szovjet megszálló hadsereg tisztjei Budapest utcáin. Jöttek ők "segítség" kérése nélkül is

Forrás: Origo

(Segítségkérésre azonban nem volt szükség, a szovjetek saját maguktól, kérés nélkül is „segítettek", azaz már október 23-án éjszaka moszkvai parancsra fegyveresen beavatkoztak.)

Így kezdődött...

A Rádióhoz vonult és akkor még békésen viselkedő tömeg az utca házainak ablakaiba kihelyezett rádiókészülékekből hallgatta Gerő fenyegető és a tüntetőket gyalázó beszédét, ami mély felháborodással töltötte el az embereket.

Bródy Sándor utca a Puskin utca irányából nézve, a romos épület  a Magyar Rádió épülete

Forrás: Fortepan

A Rádió kapuit lezárták, és az emeleti ablakokban az épületbe vezényelt ÁVH-alakulat kezdett el lőállásokat kiépíteni.

A Magyar Rádió vezetői megtagadták a diákok küldöttségének követelést a 16 pont beolvasására. A pattanásig feszült helyzetben este 11 óra körül szabadult el a pokol; az ávósok ekkor belelőttek a tömegbe.

Szovjet harckocsialakulat Budapesten, az 1956-os forradalom leverése idején

Forrás: Fortepan

A halottakkal és sebesültekkel járó sortűz ellenére a tömeg nem oszlott fel.

A tüntetők rövidesen fegyverhez jutottak a helyszínre erősítésként küldött katonai alakulatoktól, valamint a teherautókon érkező újabb felkelőktől, akik fegyverraktárakat törtek fel. A Rádió ostroma másnap hajnalban a felkelők győzelmével végződött.

1956

Forrás: Origo

A Magyar Rádió ostromával vette kezdetét az elnyomó kommunista  hatalom elleni fegyveres küzdelem, és a magyar nép szabadságharcba torkolló dicsőséges forradalma. Október 23-a nem csak a magyar, hanem a világtörténelmet is megváltoztatta.