Bemutatjuk Amerika egyik legnagyobb gengszterét

Dutch Schultz, gangster in New York. Photograph. About 1932. (Photo by Imagno/Getty Images) Dutch Schultz, New Yorker Gangster. Photographie. Um 1932. *** Local Caption ***

Dutch Schultz volt az a férfi, akit az alvilág egyik legerőszakosabb gengszterének tartottak az 1920-30-as években. Schultz kiszámíthatatlan természete miatt veszélyes volt a rendőrökre, a vetélytársaira, de a saját embereire és mindenki másra is. Védelmi pénzek, fenyegetések, lóversenyek és a sör juttatta egy nagy bűnszervezet élére.

Dutch Schultz 1902-ben született, a szülei Németországból disszidáltak. Schultz 14 éves volt, amikor az apja elhagyta őket. Ez annyira megviselte, hogy később sem tudta feldolgozni.

Ismerőseinek apjáról azt állította, hogy betegségben halt meg,

és egy jóravaló ember volt, máskor pedig tagadta, hogy valaha is ismerte.

Schultz a családfő távozása után otthagyta az iskolát, és dolgozni kezdett, így próbált meg segíteni az anyjának. Kézbesítőként, később pedig egy fuvarozócégnél dolgozott.

Ez utóbbinál ragadt rá a „Schultz Trucking” név, ami ismertté tette alvilági körökben.

Mivel nem keresett túl sok pénzt, utcai fogadókat és csalókat fosztott ki, később több lakásba betört. 18 éves korában tetten érték, és letartoztatták.

Egy, a Roosevelt-szigeten lévő börtönbe zárták, ahonnan munkaterápiára helyezték ki. Egy farmon kellett dolgoznia, de megszökött. Hamar elfogták, és visszavitték a börtönbe, azonban még abban az évben kiszabadult.

Bronxba ment vissza a fuvarozócéghez, és folytatta a bűnözést. Az új társainak azt mondta, hogy „Dutch Schultznak” hívják, ahogy a Schultz Trucking cég tulajdonosának kisebbik fiát becézték.
Közben összeveszett a főnökével, és ki is rúgták. Előtte azonban még elkövette élete első gyilkosságát.

A Schultz Trucking sört és égetett szeszt szállított New Yorkba, az alkoholtilalom idején. Egy ilyen fuvar alkalmával lőtte le az első áldozatát.

Dutch Schultz, a Bolygó Hollandi Forrás: Getty Images/Imagno

Bronx sörbárója

1928-ban barátja, Joey Noe felvette illegális bárjába. A bárba csalók, tolvajok, gengszterek és prostituáltak jártak. Gyakran kötöttek illegális fogadásokat is a bárban.
Schultzról úgy tartották:

hirtelen haragú és brutális ember, aki egyszer egy vendéget egy törött sörösüveggel vert agyon a pultnál.

Az üzlet annyira jól ment, hogy a két férfi terjeszkedni kezdett. A környező kocsmákba szállítottak sört. Teherautókat vásároltak, és maguk vitték az alkoholt. Schultz mindenhova puskával járt, mert attól tartott, hogy kirabolják.

Hogy még több pénzt keressenek, Schultz megfenyegette azokat, akik nem tőlük rendeltek.

Noe és Schultz rettegetté vált a környéken. Ez azonban nagyon nem tetszett a Rock fivéreknek, akik Bronx leghíresebb szeszcsempészei voltak. Úgy döntöttek, hogy bekeményítenek, majd visszavonulót fújtak: az idősebbik Rock testvér vissza akart lépni, de öccse hajthatatlan volt.

Schultz és Noe ezért elrabolták, összeverték és egy húskampóra akasztották a fiatalabb Rock testvért.

A családja 35 ezer dollárt fizetett váltságdíjként, és a fiú felépült ugyan, de nem teljesen, a látását ugyanis elveszítette.

Ezután már senki sem mert ujjat húzni Schultzékkal, és az egész város tőlük rendelte a sört.

Rövidesen az övék volt az egyetlen banda, amely vetekedett a klasszikus olasz maffiával.

Manhattanbe költöztek és a Jack „Legs” Diamond uralta piacon kezdtek el terjeszkedni. Diamond a londoni Berry Brothers & Rudd ital nagykereskedésből rendelte a kiváló skót whiskyt. Ezért évek óta törvényesen szállították az angol gyarmati raktárba a whiskysládákat. Onnan aztán könnyű szerrel tudott szeszt csempészni Diamond.

Jack „Legs” Diamond, az Agyaggalamb (jobbról a második) Forrás: Getty Images/Keystone

Jack Diamond szerencsés ember volt:

Agyaggalambnak hívták, mert sokszor lőttek rá, de mindig túlélte.

1928. október 15-én reggel a Chateu Madrid bár előtt rátámadtak Joey Noe-ra, és bár ő is súlyosan megsérült, sikerült lelőnie Diamond egyik emberét, Louis Weinberget. Egy hónappal később Noe is belehalt a sérüléseibe. Schultzot megrázta barátja halála, és megfogadta, hogy bosszút áll.

Néhány hét múlva a Park Central Hotel bejáratánál rálőttek Arnold Rothsteinre, Diamond egyik üzlettársára.

A sebesült férfira egy liftkezelő talált rá az első emeleti személyzeti folyosón. Mellkasán lőtt seb volt. A gengszteretikettet betartva nem árulta el, hogy ki támadt rá. Kórházba szállították, de már nem tudták megmenteni.

Egy taxisofőr talált rá arra a 38-as kaliberű pisztolyra, amivel Rothsteint lelőtték. A markolat le volt ragasztva, így egyetlen ujjlenyomat sem volt rajta.

A gyilkossággal egy bizonyos George McManust gyanúsítottak, aki ellen Rothstein veszített kártyán. Azt feltételezték a rendőrök, hogy McManus így akarta rendezni a tartozást. Érdekessége a történetnek, hogy a merényletet követően Schultz ügyvédje menekítette át egy másik államba McManust, akit soha nem ítéltek el.

Egy évvel később a Hotel Monticellóban Jack Diamondra is rátámadtak. Öt lövés is eltalálta, de nem halt meg. .

Miután felépült, Európába ment. Évekkel később viszont visszatért, és területeket szerzett Albanyban.

Saját emberét is megölte

Schultz emberei ahelyett, hogy egy adott zsákmányból részesedést kaptak volna, rendszeresen, fix fizetésért dolgoztak.

Vincent Collnak azonban egy idő után elege lett ebből: Schultz üzlettársa akart lenni. Schultz ezt nem engedte, ezért Coll inkább saját bandát alapított.

A célja az volt, hogy kiiktassák Schultzot. Főleg emberrablásokból szereztek pénzt. Coll testvérét akkoriban lőtték le: az autóját vezette, amikor eltalálták. 1932-ben pedig a másik Coll testvért is megölték.

Schultz egy telefonfülkébe csalta egykori emberét, ahol szitává lőtték.

A merénylet után egy évvel, 1933. december 5-én feloldották a szesztilalmat. Ekkor Schultznak új bevételi forrásokra volt szüksége. Belevágott a lóversenyfogadásokba, amelyek hamar milliomossá tették.
De az éttermektől beszedett védelmi pénzek is hozzájárultak a gazdagságához. Ha valaki nem akart fizetni, vagy csak habozott, azt Schultz emberei megfenyegették, hogy elrabolják a gyerekeit.

Dutch Shultz üzlete virágzott, egészen addig, amíg az adóhivatal nem kezdte el vizsgálni. Ekkor derült ki, hogy a kasszából hiányzik 70 ezer dollár. 1935. március 2-án a Hotel Harmonyban egy megbeszélésen Schultz végrehajtója, Bo Weinberg és ügyvédje, Dixie Davis és Schultz jobb keze, Julie Martin próbálták tisztázni a hiányt.

A társaság italozni kezdett, később pedig egy veszekedésbe torkollott a megbeszélés. Schultz megverte az alvezérét, ami alatt Martin beismerte, hogy elsikkasztott 20 ezer dollárt.

Schultz előrántotta a pisztolyát, Martin szájába dugta annak csövét, és elsütötte a fegyvert.

Közben Schultz - amiért az adóhatóság nyomozni kezdett ellene - Bo Weinbergnek adta a bűnbanda irányítását. Közben tovább folytatódott Schultz adócsalási ügye. Schultz rengeteg pénzét elvitte az ügyvédje, Dixie Davis, ezért a maffiavezér 50%-ról 10%-ra csökkentette a bukmékerek bérét. Azok sztrájkolni kezdtek, amit Schultz erőszakkal sem tudott leverni, így inkább visszavonulót fújt. Emberei azonban az eredeti feltételek mellett sem bíztak már meg Schultzban: örökké gyanakodtak rá.

Végül annyira elfajult a helyzet, hogy Schultz bujkálni kényszerült.

Amikor Schultz visszatért Weinberg is gyanússá vált a szemében. Azzal vádolta emberét, hogy a távollétében felvette a kapcsolatot Lucky Lucianóval, a szicíliai maffia egy vezéralakjával.

Amikor Weinberg 1935-ben egy szeptemberi éjszakán távozott egy bárból, Schultz emberei elkapták. A pletykák szerint maga Schultz lőtte fejbe. Azután Weinberg testét cementbe öntötték, és a folyóba dobták. De a leghátborzongatóbb az az üzenet volt, amit ezután Weinberg öccsének küldött:

Kimonót kellett adnunk Bóra.”

Nem alaptalanul gyanúsította Weinberget

Időközben Schultz több emberét is elkapták a rendőrök. A hírhedt gengszter attól félt, hogy ő lesz a következő. Ezt megelőzve inkább feladta magát. Bírósági tárgyalása Syracusában volt, ahol minden vád ellenére felmentették.

Ebbe viszont egy ügyész, Thomas Dewey nem nyugodott bele, és újabb vádakat emeltek Dutch Schultz ellen. Schultz ügyvédje ekkor már olyan sok pénzt felemésztett, hogy az egész szervezetének a végét jelentette.

Lucky Luciano és bandája közben Schultz területeire pályáztak.

Amíg Schultz távol volt, megkörnyékezték helytartóját, Weinberget, aki nem kevés pénzért cserébe megtarthatta a területek irányítását.

A háttérben viszont az öt olasz maffiacsalád máson munkálkodott: azt tervezték, hogy felosztják Schultz területeit egymás között, amint a bíróság elítéli.

A véreskezű gengszter második perét egy csendes, északi kisvárosba helyezték át, Malone-ba. Schultz egy tervet eszelt ki, melynek az volt az első lépése, hogy jótékonykodásba kezdett. Beteg gyerekeknek vitt játékokat, éttermekben és kocsmákban fizette az összes vendég számláját. A férfi egyre népszerűbbé vált.

A bíró azonban előzetes letartóztatásba helyezte, de

a tárgyaláson az esküdtszék felmentette Schultzot.

Visszatért New Yorkba, hogy egyszer és mindenkorra tisztázza Lucianóval a dolgokat. Az olasz maffiavezér azt állította, hogy csak addig vezették volna Schultz bandáját, amíg ő börtönben van, és szabadulása után mindent visszakapott volna.

Dutch Schultz, hogy az olaszok kedvében járjon, átkeresztelkedett, de ennek ellenére is bizalmatlan maradt mindkét fél a másikkal szemben. Közben eltűnt Weinberg, ami tovább fokozta az olaszok kétségeit Schultzzal szemben.

Thomas Dewey még mindig Schultz nyomában járt, ezért a gengszter engedélyt kért a Főnökök Tanácsától, hogy eltűntesse az ügyészt az útból.

Rossz lépés volt ez Schultztól, ugyanis az összeférhetetlenséget szült volna az igazságüggyel, súlyos károkat okozva az üzleteiknek, akárcsak a politikai kapcsolatoknak.

Schultz viszont nem állt le. Dewey felesége kapott egy telefonhívást, miszerint azonosítania kellene férje holttestét a hullaházban. Ám, mint kiderült, Dewey nem halt meg, ez csupán egy üzenet volt Schultztól, aki meg akarta félemlíteni az ügyészt.

1935. október 23-án Schultz és három embere egy New Jersey-i étteremben ettek.

Charles Workman és Mendy Weiss lépett be a vendéglőbe, akik a maffia kivégzőosztagának voltak a tagjai.

Workmann követte Schultzot a férfi mosdóba, ahol kétszer is rálőtt. A lövedék Schultz mellkasába fúródott, néhány centire a szívétől gellert kapott a bordáján, és az oldalán távozott. Schultz ugyan a földre esett, de nem halt meg. Kivonszolta magát az étterembe, és leült egy asztalhoz, aztán elájult.
Közben a másik halálosztó, Weiss Schultz embereit vette célba. Majd csatlakozott hozzá Workman is. Lövöldözés alakult ki,

melyben Schultz mindegyik embere súlyosan megsérült. De ketten közülük kitartottak, és végül menekülésre kényszerítették a kivégzőosztag két tagját.

Weiss Workmant otthagyva elhajtott. Schultz egyik embere üldözőbe vette Workmant, akinek azonban sikerült elmenekülnie.

Schultz embereire eszméletlenül találtak rá a mentősök, akik először őket szállították a kórházba, a bandavezérért pedig egy második kocsi jött. Addigra Schultz magához tért, és lefizette a mentőst, hogy mindent megtegyenek, hogy megmentsék az életét.

Schualtz összes embere belehalt a sérüléseibe. Ő maga papot hívatott a kórházba, de a rendőröknek nem mondta meg, ki lőtt rájuk.

Dutch Schultz 22 órával az után, hogy rálőttek, a kórházban meghalt.