Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában

2017.11.03. 20:25

Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.

A forradalom sebes sodrában

A börtönből 1956. október 30-án kiszabaduló Mindszenty hamarosan a forradalmi események és a politikai történések forgatagában találta magát. A hosszú évekig raboskodó, majd a felsőpetényi internálásból kiszabadított idős főpap valószínűleg sejtette, hogy olyan feladatok várnak rá, amelyekkel nem, vagy csak nehezen tud megbirkózni.

1956. október 30-án az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására: A bíboros kiszabadítása után, november 1-én sajtókonferenciát tartott

Forrás: Wikipedia/Youtube

Ez magyarázza keménynek látszó ellenállását az őt kiszabadító szándékkal szemben.

Ezzel megkezdődött a bíboros sorsszerűnek is nevezhető sodródása az 1956. november 3-án elhangzó, későbbi sok vitát kiváltó beszédéig. Felsőpetényből katonai kísérettel indult el, mert a gyorsan változó események között veszélyes volt a fővárosba jutni. Útközben tapasztalhatta a nép lelkesedését, majd a szovjet tankokkal találkozván a közvetlen veszélyt érzékelhette.

Mindszenty bíboros az őt Budapestre kísérő katonai alegység parancsnoka, Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy (a kép bal szélén) társaságában

Forrás: Origo

Az október 30-tól november 3-ig tartó időszak Mindszenty sok történelmi fordulatot érintő életében fontos politikai történéssort jelent, amelyekben való személyes részvétele, érintettsége a 20. századi magyar történelem kiemelkedő tanújává, szereplőjévé tette az esztergomi érseket. A főpapot a Magyar Nemzeti Kormány rehabilitálta.

Az ezt tanúsító okiratot Nagy Imre miniszterelnök írta alá.

 

Nagy Imre, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke írta alá Mindszenty bíboros rehabilitálását

Forrás: Fortepan/Jánosi Katalin

A sodródás szó azért kifejező, mert a bíborosnak tájékozódnia kellett, hiszen hosszú ideig élt távol a gyorsan változó világtól. Sok emberrel kellett találkoznia, így ismerhette meg a számára idegen, új országot.

John Foster Dulles, az Eisenhower-adminisztráció külügyi államtitkára (külügyminisztere) erősen szimpatizált Mindszenty bíborossal

Forrás: Library of Congress

Nehezen érthető az a tény, hogy a forradalom és szabadságharc történetének egykori fontos, befolyásos politikai szereplőinek ismeretében az USA tájékoztatási hivatalának sajtófőnöke szerint az Egyesült Államok kormánya a 

vaskezű Mindszentyt tartja a legmegfelelőbbnek a miniszterelnöki posztra".

A vélemény mögött Dulles külügyminiszter, a magyar főpapot támogató egyéni szimpátiája állt.

Grősz érsek és Shvoy püspök óvatosságra intették

A magyar kormány 1956. november 1-jén döntött arról, hogy Tildy Zoltán államminiszter és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke tárgyaljanak a bíborossal a béke és a rend helyreállítása érdekében, és abból a célból, hogy Mindszenty tegyen nyilatkozatot a magyar kormány mellett.

Nagy Imre miniszterelnök, Tildy Zoltán és Maléter Pál a parlamentben 1956 november 4-én. Tildy államminiszterként kapott megbízást a bíborossal való tárgyalásokra

Forrás: AFP

Az irreális elvárások mögött az az általános nézet állhatott, hogy a hidegháború fagyos légkörében csak az Egyesült Államok tudja a magyar helyzet megoldásához szükséges politikai támogatást megadni, és ehhez a bíboros személyére is szükség van.

1956. november 3-án Mindszenty szűkebb körű püspökkari értekezletet tartott

Grősz József kalocsai érsek, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, valamint Pétery József váci püspök részvételével.

Grősz József kalocsai érsek. Rákosiék az érseket is Mindszentyhez hasonlóan koholt vádak alapján börtönbe csukták, aki óvatosságot ajánlott a bíborosnak

Forrás: Origo

A három főpap a nehéz helyzetre való tekintettel Mindszentyt óvatosságra kérte. Arról azonban nem tudták meggyőzni, hogy ne nyilvánítsa érvénytelennek az állam és az egyház közötti 1950-es megállapodást.

A szűkkörű tárgyaláson döntöttek a kommunista diktatúrát kiszolgáló békepapok visszahívásáról saját megyéjükbe.

 

Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt (a képen balról a második) a nyilasok, majd a kommunisták is meghurcolták

Forrás: Origo

Ennek alapján szólította fel Mindszenty a megyés- püspököket, hogy minden békepapot bocsássanak el vezető állásából és rendeljék azokat vissza egyházmegyéjükbe. Ez az intézkedés az ÁEH ötéves munkáját semmisítette meg. A döntés következménye, hogy a forradalom leverése után a Kádár-rendszer a maga pártjára tudta állítani a tárgyaláson részt vevő, - a Mindszentyhez hű főpapok köztük Badalik Bertalan veszprémi püspök kivételével- a  püspöki kar döntő részét.

Mindszenty bíboros egyre jobban belemerült az aktív politizálásba

Az esztergomi érsek új politikai szerepét reprezentálta, hogy a protestáns egyházak püspökei – Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspök – is vállalták a bíborossal a közös eszmeiséget.

Mindszenty a Nyugat számára 1956 e mozgalmas, történelmi napjaiban rokonszenves egyéniségnek számított.

 

Ravasz László ( a kép bal szélén) és Makkai Sándor református püspökök. Ravasz támogatta Mindszenty törekvéseit

Forrás: Fortepan

Ennek a jelenségnek a következménye, hogy a nyugati karitász-központok rendszeresen küldtek segélyküldeményeket a nehéz helyzetbe került magyaroknak. A forradalom utolsó, forrongó napjaiban nem is annyira a Horthy-rendszer restaurációjának kísértete támadt fel, mint inkább a koalíciós korszak hangulatának visszatérése érződött. 1956. október 22-e után „sorra alakultak újjá a korábban megszületett pártok, és új pártok is születtek."

Az 1956-os forradalom nem a Horthy-korszak, hanem inkább az 1945 és 1947 közötti rövid koalíciós idők hangulatát idézte

Forrás: Fortepan

A pártok többsége kereszténydemokrata programmal alakult meg.

Mindszenty egyre inkább belemerült az aktív politizálásba.

A pártalapítási tervek megformálásához a bíboroshoz közel álló Endrédy Vendel főapátot kérték fel közvetítőül.

Nagy Imre ( a képen középen) miniszterelnökként elfogadta a tőbbárti, koalíciós kormányzás gondolatát

Forrás: Fortepan

Rómába is olyan hírek jutottak el, hogy a bíboros nem zárkózna el egy szélesebb alapokon álló kereszténydemokrata párt létrehozásától [...], egy papot fel is hatalmazott az előzetes tárgyalásokra" (Forrás: Balogh Margit: Mindszenty József (1892-1975) I-II. kötet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015.)

Nem volt újdonság számára a szovjet tankok látványa

Mindszenty 1956-os politikai szerepléseinek kiemelkedő eseménye a rádióban elmondott beszéde. Ekkor került lelki kapcsolatba hazája egész népével.

A beszéd sok vitát váltott ki és vált ki még ma is.

Balogh Margit történészprofesszor interpretációja tekinthető az idő előrehaladásával a legobjektívebbnek.

Szovjet katonák a felrobbantott Erzsébet- híd pesti hídfőjénél, 1945 januárjának végén. Mindszenty számára nem volt idegen a szovjet tankok látványa

Forrás: Wikimedia Commons

Ennek az elemzésnek a szempontjai biztosítják a kontinuitás fontos követelményeit.

A börtönből kikerült bíboros számára a Szovjetunió elnevezés, mint földrajzi fogalom idegenül hangzott.

Történelemszemléletéhez „orosz birodalom" kifejezés illett. Ezt a geopolitikai terminus technikust használta beszédében. Ehhez logikusan kapcsolható a szabadságharc kifejezés, amellyel az 1956-os forradalmat jellemezte.

Mindszenty a Szovjetuniót következetesen "orosz birodalomként" emlegette, ezzel utalva a régi cári és a sztálini rendszert egyaránt jellemző nagyhatalmi, imperialisztikus kül- és katonapolitikára

Forrás: Cardinal Mindszenty

A forradalom szót nem használta, történelemszemlélete Magyarország önrendelkezését, szuverenitását tartotta fontosnak.

A börtönből kilépő főpap számára a szovjet tankok látványa nem volt újdonság.

A főváros háborús képét és az 1945-ös pusztulást idézte fel benne. Ezért érthető, hogy beszédében a termelőmunka folytatására, felvételére szólít fel. A szocializmus fogalma számára teljesen idegen. Nem illett bele konzervatív társadalomszemléletébe. Ma is vita tárgya az, hogy Mindszenty milyen államformában képzelte el hazája jövőjét.

Az a bizonyos híres és hírhedt bíborosi beszéd

A Habsburg restauráció nem szerepelt jövőképében. Nagy Imréhez hasonlóan semleges Magyarországban gondolkodott. Ezzel összekapcsolható logikailag a magántulajdon alapján álló kultúrnacionalista nemzet fogalma.

A Habsburg Monarchia elutasítása a korabeli nemzetközi helyzet elfogadását jelenti számára.

 

Kilőtt szovjet T-54-es harckocsi az Üllői út és Ferenc körút sarkán, 1956 november 4-én, a szovjet invázió kezdő napján

Forrás: Fortepan

Nagy Imre világnézeti felfogásáról, politikájának lényegéről nem volt pontos információja,

ez lehetett a mártír miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanságának egyik fő oka.

Nagy Imrének a forradalom gyors veresége miatt nem volt ideje ideológiai felfogásának, politikai programjának bővebb kifejtésére. Csupán múltjából lehet bizonytalan következtetéseket levonni világszemléletére vonatkozóan.

Mindszenty az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszuson a Hősök-terén gyóntat. A bíboros 1956-ban tudomásul vette a nagyhatalmi politika szülte realításokat

Forrás: Fortepan

A bíboros számára pedig Nagy Imre reformkommunizmusa nem volt elfogadható reális alternatívaként.

Mindszenty rádióbeszédének legtöbb vitát kiváltó gondolata: "Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékű intézményeinkről gondoskodni kell." Mindszenty nyilatkozatában nem fejtette ki ennek a mondatnak a bővebb értelmezését. Ez lehet az oka az utólagos értelmezések különbözőségének, valamint nagy számának.

A bíboros elszánt ellenfele volt a Rákosi-diktatúrának és a kommunizmusnak

Forrás: Fortepan

Amennyiben a koalíciós időszak kommunista nyomásra kikényszerített egyházellenes intézkedéseire gondolunk- az iskolák államosítása, a hittan oktatásának fakultatívvá tétele, az államosítás – s ehhez utólagosan hozzászámítjuk a Rákosi-féle diktatúra későbbi intézkedéseit is, többfajta értelmezésre van lehetőség. Mindszenty történelemszemléletét ismerve, szerinte

az egyház tömegekre gyakorolt hatásának egyik legfontosabb eszköze az iskolarendszer.

Ezért elfogadható utólagos értelmezésnek az, hogy ő az intézményrendszerről való gondoskodáson az egykor hatalmas katolikus iskolarendszer hálózatának visszaállítását érthette.

A Vatikán a bíboros politikai távolságtartását tartotta volna kívánatosnak

Bár Mindszenty információs forrásai az adott körülmények között gyakran hiányosnak mondhatóak, de tevékenysége során a forradalom utolsó napjaiban sokféle hatás érte.

A szabadságharcosok által kilőtt IS-3 szovjet nehézpáncélos 122 mm-es lövege az Üllői úton, 1956 novemberében

Forrás: Wikimedia Commons

Gyakran találkozott és folytatott eszmecserét politikusokkal. Közvetlen benyomásainak feldolgozására, egy rövid beszédben való összefoglalására nem volt sem módja sem ideje.

Ezért sem vádolható szűklátókörűséggel, elfogultsággal.

Beszédének napjainkig tartó társadalmi hatása van. Ez az elvitathatatlan történelmi értéke. Egyháztörténeti szempontból különös analógiát jelent Mindszenty és Wyszynski történelmi szereplésének megítélése.

Stefan Wyszynski lengyel bíboros felfogásában Mindszenty alteregójának volt tekinthető

Forrás: Wikimedia Commons

Ez a magyar és a lengyel katolikus egyház helyzetének összehasonlítására is lehetőséget ad. Balogh Margit is kitér ennek a részletes bemutatására monográfiájában: „Ausztria és Franciaország szentszéki követei egybehangzóan jelentették, hogy Mindszenty szenvedélyes fellépése csökkentette a bíboros hitelét a Szentszék előtt, ellenben hasonló helyzetben került lengyel Wyszynski bíboros mérsékelt és körültekintő, a békepapságnak is megbocsátó hozzálátása sokkal hasznosabb volt az egyház számára.

A bíboros nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra a Rákosi-diktatúra által kreált úgynevezett békepapsággal

Forrás: Wikimedia Commons

Azt a következtetést, hogy a pápa maga sem értett Mindszentyvel mindenben egyet, abból vonták le, ahogy Wyszynski bíborost dicsérte. Noha a Vatikánhoz közel álló körök tartózkodnak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak erről – jelentette a francia szentszéki nagykövet –, mindazonáltal nagyon valószínű, hogy az egyház számára jobb lett volna, ha a bíboros a politikától nagyobb távolságot tart és inkább Varsó sokkal mértéktartóbb magatartását követi" (Balogh, 2015:1043-1044).

Mindszenty a kommunista diktatúra elleni harc ikonjává vált

Balogh Margit felidézi monográfiájában azokat a lengyelországi eseményeket, amelyek Mindszenty és a lengyel prímás megítélésének eltéréséhez vezettek.

Wyszynski a társadalmi békére törekedett

Forrás: Wikimedia Commons

1956. augusztus 26-án a lengyel nemzet fennállásának jubileuma alkalmából csaknem egymillió hívő zarándokolt a Czestochowában lévő Mária-szentélyhez. Az ünnepségen felolvasták a kényszerlakhelyen őrzött Wyszynski bíboros méltóságteljes szövegét. A bíboros üzenetében a társadalmi békét hangsúlyozta, hajlott a konszenzusra. Ez 1956. december 7-én bekövetkezett. Új megegyezésre került sor az állam és az egyház között. (Az előző megegyezést 1950-ben kötötték meg. Ennek hatására született Magyarországon az 1950-es kényszeregyezmény, amely keményebb feltételeket tartalmazott, mint a lengyel. Ez bizonyítja, hogy Lengyelországban a szerzetesrendek tovább működhettek, ugyanakkor Magyarországon nem) Balogh Margit monográfiájában megjegyzi az 1957-es megegyezés eredményeként: „Ennek a rugalmas, ugyanakkor határozott és következetes politikának köszönhető, hogy a lengyel egyház mindvégig számottevő erő maradt a LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) vezetésével szemben." (Balogh, 2015:1044). A következtetés túl szigorú, hiányzik belőle az objektivitás, inkább szubjektív, elítélő az értékelés.

A magyar egyházban a lengyeléhez hasonlóan élt az ellenállás szelleme

Balogh Margit realitásokhoz való ragaszkodását igazolja, hogy ezzel az értékítélettel szembe helyezi Mindszenty '56-os szerepének megítélését Franciaország szentszéki követének gondolataival. „Csodálkozást válthatott ki Magyarországon belül és kívül egyaránt, hogy Mindszenty bíboros szavait nem jellemezte az az óvatosság és mértéktartás, mint Lengyelország prímásának megnyilatkozásait. Magyarország bíborosának ilyen megítélése azonban igazságtalan és kegyetlenül kemény. Hogyan lehetne neki felróni azt, ami csupán egy olyan kimerülés megnyilvánulása, amely a legjózanabb fejeket és a legkiegyensúlyozottabb lelkeket is megzavarná!" (Forrás: Balogh, 2015:1045).

Mindszenty bíboros beszédét számos és többnyire alaptalan kritika érte

Forrás: Wikimedia Common/Rob Mieremet

A francia szentszéki követtől átvett idézetben is felfedezhető az ambivalencia. Ez az ellentmondás a magyar katolikus egyház 1945-től a rendszerváltásig terjedő történetére jellemző megítélés.

Az ellentmondást csak a legfrissebb egyháztörténeti kutatások oldhatják fel.

A magyar egyházban a lengyel egyházhoz hasonlóan élt az ellenállás szelleme.

Kiégett szovjet BTR-152-es páncélozott lövészpácélos az Üllői úton, 1956 novemberében. A bíboros a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbólumává vált

Forrás: Fortepan/Nagy József

Mindszenty József a kommunista diktatúra elleni harc ikonjává vált a Szovjetunió uralma alatt álló Köztes-Európában.

Sohasem akarta elhagyni a hazáját

1956-os forradalom és szabadságharc alatt a politikai közvélemény, valamint a politikusok egy része is iránymutatónak tekintette a börtönéből kiszabadított bíboros személyét.

Az '56-os forradalom alatt a rádióban elmondott beszéde fontos történelmi mérföldkőnek tekinthető,

amelyet a közvélemény politikai aspektusból is megkerülhetetlennek tart.

A bíboros rádióbeszéde fontos történelmi mérföldkőnek tekinthető

Forrás: Origo

Mindszenty József egész életében befolyásolta az 1945 utáni magyar történelem folyamatait. A szovjet fegyveres erő szertefoszlatta a forradalom alatt kikristályosodott reményeket,

Mindszenty az újabb letartóztatás elől az USA nagykövetségére menekült, itt talált menedéket 1971-es távozásáig,

amikor is a nagyhatalmak megegyezésével és a Vatikán támogatásával elhagyhatta az országot. Ez nem önkéntes emigráció volt, hiszen Mindszenty nem akarta hazáját elhagyni.

Kádár János hosszas tárgyalások után járult hozzá a rendszer számára kellemetlen bíboros távozásához

Forrás: Origo

Ma is vita tárgya a bíboros távozása abból a szempontból, hogy a közreműködőknek mekkora és mennyi szerepe volt az eszményeit feladni nem akaró bíboros kényszeremigrációjában. Az USA nagykövetsége által nyújtott menedék szobafogságot és elszigeteltséget jelentett Mindszenty számára.

Történelmi végjáték és dráma az aranykalitkában

A külvilággal szigorúan ellenőrzött és korlátozott kapcsolatban volt. A nagykövetség épületének közelében egy készenlétben tartott személyautó és az ott őrködő biztonságiak jelenléte bizonyította,

hogy a Kádár-rendszer nem engedi az esztergomi érseket illegálisan, titokban távozni az országból.

Az USA számára Mindszenty személye egy darabig döntő bizonyíték volt a vallásszabadság korlátozására. Az élő bizonyítékot a diktatúra fontos és megsemmisítendő ellenségnek tartotta.

Kádár János szónokol a budapesti pártaktíva ülésén, 1956. május 18-án. Mindszentyt a diktatúra megsemmisítendő ellenségként kezelte

Forrás: Fortepan

A politikai légkör enyhülése miatt a bíboros személye idővel azonban kényelmetlenné vált az USA számára is.

Ugyanakkor a szovjet vezetés is el akarta távolítani az élő, de politikai, diplomáciai passzivitásra kényszerült bíborost a nagypolitika nemzetközi színpadáról.

A magyar kormány és a Vatikán között folyó tárgyalások eredményeként megszületett 1964-es részleges megállapodás egyik fontos pontja volt Mindszenty távozása az országból.

A magyar kormány és a Vatikán közötti részleges megállapodást VI. Pál pápa írta alá, 1964-ben

Forrás: Wikimedia Commons

Erre azonban csak később kerülhetett sor. Mindszentynek a nagykövetségen töltött éveiről Somorjai Ádám OSB Zinner Tibor szerző- páros Szeizmográf a Szabadság téren c. monográfiája alapján alkothatunk képet a bíboros állandó lelki küzdelméről.

A kádári titkosszolgálat lehallgatta az amerikai nagykövetséget

Mindszenty magányában belső emigrációra kényszerült. Csupán az Egyesült Államok elnökéhez és külügyminiszteréhez írt leveleiből értesülhetünk szenvedéseiről, lelki küzdelmeikről.

Eisenhower, az Egyesült Államok 34. elnöke. Eisenhower kerülte a Jaltában lefektetett szovjet érdekszféra bármilyen jellegű megsértését, ezért nem támogatta Magyarország kiszakadását sem a "szocialista táborból"

Forrás: Library of Congress

Bár a világtól elszigetelődött, közvetlen élményei nincsenek a történésekről, de a sajtóból többé-kevésbé pontosan értesült azokról. A megtorlás éveiben ő is szenved, belső vívódásainak, kálváriájának pszichológiai kivetülései, máig ható megkerülhetetlen primer történeti forrásoknak tekinthetők levelei.

Az USA diplomáciájának vezetői ezekre csak áttételesen reagáltak.

Lehallgató készülékek segítségével a belbiztonsági erők a követség életének minden mozzanatáról tájékozódni tudtak.

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének épülete a Szabadság téren. Itt töltötte Mindszenty másfél évtizedes kényszerű szobafogság-emigrációját

Forrás: Wikimedia Commons

Ezért írásbeli úton és telefonkapcsolat segítségével nem válaszolhattak a bíboros leveleire. Mindszenty levelei egyirányú írásbeli reflexióknak tekinthetők a külvilág történéseire. Ebben az időszakban ez különösen igaz, mivel a bíboros tétlen szemlélődésre kényszerült.

A Fehér Könyv a „horthysta reakció” vezéralakjaként ábrázolta

A híres beszédre a Kádár-kormány az ún. Fehér Könyvvel reagált. Mindszentyt több aspektusból is támadták, feudális gondolkodású reakciós elemként, a nagybirtok és a Horthy-rendszer restaurációját követelő maradi klerikálisként minősítve a rendszerrel ellenséges főpapot. Mindszenty John Foster Dulles külügyminiszternek küldött levelében reagált a vádakra.

Dulles külügyminiszter (a kép bal szélén) Eisenhower elnök társaságában

Forrás: Wikimedia Commons

A Kádár-kormány nyilatkozatát pontról pontra keményen cáfolta.

A cáfolat nem jelent meg a világsajtóban, mert: „Az amerikai álláspont szerint nem szabad belebonyolódniuk a bíboros politikai konfliktusaiba a magyar kormánnyal." Valójában – szemben a bíboros sugallta értékítélettel – úgy vélték Washingtonban, hogy az ügy nem nagyon komoly a magyar kormány által közzétett Fehér Könyv pedig alig kapott hitelt.

Itt halált és megsemmisülést jelent a várakozás

Az amerikai nagykövetségen való tartózkodás első két évében a legtöbb szenvedést az jelentette számára, hogy a szabadságharc résztvevői ellen indított bosszú és terrorhadjárat ellen nem tudott mit tenni. Leveleivel külön ostromolta az USA vezetését.

A bíboros számos levelet írt Dullesnek és az amerikai elnöknek a forradalom leverése utáni véres megtorlásról, segítségüket kérve

Forrás: Library of Congress

Idézetek hosszú sorával lehetne igazolni dokumentumszerűen, Mindszenty világosan látta, hogy a diktatúra bosszúhadjárata nemzetközi szinten mennyire érdektelen a diplomácia számára: „A jelenlegi politika a kivárásra és a dolgok maguktól való tovább fejlődésére épül. A vasfüggöny túloldalán lehet ugyan várni, de a Nyugat rá fog jönni, hogy semmit sem nyer a várakozás alatt. A vasfüggöny innenső oldalán nehéz a várakozás. Itt halált és megsemmisülést jelent." (Forrás : Somorjai Ádám OSB–Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren. Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 2010.)

Kádár János rendszere fokozatosan kitört a nemzetközi elszigeteltségből, és az 1960-as évek konszolidációja után a Nyugat szemében a Varsói Szerződésen belüli egyfajta mintaországgá vált, elfedve a "puha diktatúra" lényegét

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Lev Ivanov

Az ENSZ ötös bizottsága 1957. január 10-ei felállítása után sokáig nem tudott eredményt elérni, folytatódtak a kivégzések, a letartóztatások.

Nagyon fájlalta, hogy tehetetlen a halálos ítéletekkel szemben

Mindszenty levelét, amelyet 1957. május 4-én küldött el Eisenhowernek másik két levelével együtt tudomásul vették, és közölték a bíborossal, hogy átadták az elnöknek. Arról is tájékoztatták, hogy az USA lépéseket tett abba az irányba, hogy a bíboros követségen való tartózkodását meghosszabbítják.

Eisenhower csak elolvasta a bíboros leveleit

Forrás: Library of Congress

Mindszenty értesült a halálos ítéletekről is, ezeket is megemlíti leveleiben.

Nagy fájdalma volt, hogy az ENSZ nem tudott fellépni a Kádár-rendszer ellen. Hosszú levélben foglalkozott nemzeti, történelmi tragédiánkkal, a trianoni békekötéssel.

Kádár János az MSZMP első titkára Nyikita Sz.Hruscsov szovjet pártvezetővel, 1964-ben

Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Történelmi tájékozottsága igen jó volt. Belátta azt is, hogy 1956. október 23. és november 3. között nem lehetetett számítani az ENSZ- békefenntartók érkezésére, mint Koreában. (Somorjai–Zinner 2010:33-35)

Mindenki megkötötte alkuját a rendszerrel, kivéve Mindszentyt

A forradalom leverése utáni véres terror nem volt tartható sokáig.

Mindszenty élő tiltakozást jelentett Kádár János és MSZMP nómenklatúrája számára.

Valahogy be kellett bizonyítani, hogy a magyar katolikus papság többsége, főleg az egyházi vezetés a rendszer mellett áll. Így lehetett ellensúlyozni Mindszenty még meglevő befolyását a politikára.

Mindszenty József élete végéig élő tiltakozást jelentett a Kádár-rendszerrel szemben

Forrás: Mieremet, Rob / Anefo /Dutch National Archives, The Hague, ANEFO

A békapapi mozgalomban résztvevő papok megalkudtak a Kádár- rendszerrel, hogy magasabb pozíciókat kaphassanak az egyházban. Erre az 1964-ben az állam és az egyház által megkötött részleges egyezmény adott lehetőséget.

Mindszenty a békepapokat árulóknak és megalkuvóknak tartotta.

A Helikon Kiadó gondozásában 2015-ben megjelent Emlékirataim c. életrajzi monográfiájában a számára talán egyik legelfogadhatatlanabb békepap, Beresztóczy Miklós alakjára így emlékezik vissza, felvázolva a békepapok káros tevékenységeinek következményeit is:

A bíboros mélyen elítélte a kommunista diktatúrát kiszolgáló békepapi testületet

Forrás: Regnum!

Mi sem jellemzi jobban a magyar katolicizmus helyzetét, siralmasságát, mint ez az esemény. A katolikus Egyház iskoláiban nem a püspöki kar, hanem elszegődött exkommunikált (kiközösített) papokkal dolgozó ateista kormányzat rendelkezik. Ezeknek van küldetésük a Sátántól, hogy botránkoztassák vagy megbántsák a híveket. Évekkel ezelőtt Beresztóczy tanítani akart Nyíregyházán a gör. szert. Szemináriumban. Dudás püspök megtagadta. Beresztóczy nem hagyta annyiban. A püspököt behívták a rendőrségre. Öt órán át vallatták. Ma már ilyesmi nincs a magyar püspökökkel, de kikapcsolásukkal, kormányhatalommal jelennek meg az egykori püspöki vezetés alatt álló intézményekben. Körlevelet még püspökök adnak ki, de békepapi zsargonban."(Forrás: Mindszenty József: Emlékirataim, Helikon Kiadó, Budapest, 2015)

Mindszenty bíboros VI. Pál pápánál a Vatikánban

Forrás: Pinterest

Mindszenty bonyolult karakterének legfontosabb vonásait mutatja az 1956-os forradalom alatti és utáni magatartása. Ezzel is igazolta emberi nagyságát és vált a magyar történelem egyik kiemelkedő személyiségévé.

A bíboros nem volt hajlandó megkötni személyes alkuját

Forrás: Pinterest

(A szerző, Dr. habil. Bertalan Péter PhD. történész-politológus, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető egyetemi docense)

A cikk elkészítéséhez felhasznált szakirodalom

Balogh Margit: Mindszenty József (1892-1975) I-II. kötet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015

Somorjai Ádám OSB–Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren. Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 2010

Mindszenty József: Emlékirataim, Helikon Kiadó, Budapest, 2015