Nemcsak az ital, a pohár is lehet mérgező

2017.11.06. 14:27

A festett üveg poharakból és egyéb ivóalkalmatosságokból potenciálisan ártalmas mennyiségű ólom és kadmium oldódhat ki – figyelmeztetnek a Plymouth-i Egyetem kutatói.

Az angol kutatók 197 vizsgálatot hajtottak végre 72 új és használt festett üveg ivóedényen, amelyek között főleg boros- és söröspoharak, valamint ivókorsók szerepeltek. Ólmot 139, kadmiumot 134 mintában azonosítottak, nemcsak az edények külső felszínén, de olykor a peremükön is. Az ólom koncentrációja egyes esetekben meghaladta az egészségügyi határérték ezerszeresét. A tartós használatot szimuláló kísérletek bizonyították, hogy gyakran festékdarabok válnak le az üveg felszínéről, ezért a mérgező nehézfémek könnyen a használó szervezetébe kerülhetnek.

Ugyanez a Dr. Andrew Turner vezette kutatócsoport korábban játszótéri játékok festését vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a gyártás szigorúbb ellenőrzésére van szükség a lehetséges közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében. A veszélyt abban az esetben is a játékok felszínéről leváló festéktöredékek jelentették, amelyek könnyen a gyerekek szájába kerülhetnek.

Veszélyes poharak

A Science of the Total Environment című folyóiratban közölt tanulmány szerint az ivópoharakból eredő kockázat még magasabb. „A mérgező elemek jelenléte az üvegedényeket díszítő festékekben és mázakban nyilvánvaló következményekkel bír úgy az emberi egészségre, mint a környezetre nézve. Ezért különösen meglepett bennünket, hogy ilyen sok ólmot és kadmiumot találtunk nemcsak az edények felszínén, de a peremükön is – fogalmazott Turner. – Ezek az anyagok, ha hosszú időn keresztül ilyen mennyiségben kerülnek a szervezetbe, komoly egészségkárosodást okozhatnak, úgyhogy ez egyértelműen egy olyan probléma, amelyre a nemzetközi üvegiparnak sürgősséggel reagálnia kell."

Az ólommérgezés szinte minden szervrendszert érintő, alattomos tünetegyüttes. Az ólom káros hatásaira az idegrendszer – különösen a gyerekek fejlődő agya – reagál a legérzékenyebben, de a szervezetbe főleg belégzéssel és szájon át bekerülő ólomszennyezés károsítja az emésztőrendszert, a csontokat, a vérképzést, és csökkenti a termékenységet is. A nagy mennyiségű ólomnak való tartós lakossági kitettség főleg a környezetvédelemben kevésbé jeleskedő országokra jellemző, de a beltéri festékek ólomtartalma miatt a probléma a nyugati világban is jól ismert, és becslések szerint a más azonosítható ok nélküli szellemi fejlődési rendellenességek és viselkedési zavarok akár 10 százalékát is az ólom okozhatja.

A kadmium az extrém toxikus kategóriában számon tartott nehézfém, amelynek az egészségügyileg megengedett határértéke olyan alacsony, hogy akár nyomnyi mennyiségű kadmium is kiverheti a hatósági biztosítékot. A kadmiummérgezés tünetei között említik a légzőszervi károsodást, a csontlágyulást és csontritkuláts, a vesekárosodást annak változatos következményeivel együtt, valamint – belégzés esetén – a szaglás fokozatos és teljes elvesztését.

A vizsgálat eredményei

A Plymouth-i Egyetem kutatói a bevizsgált üvegtermékek több mint 70 százalékában (72-ből 52-ben) találtak ólmot. A nehézfém mindenféle színű festékben, egyebek mellett az aranyozott levélmintákban is jelen volt. Hasonló arányban (72-ből 51 esetben) adódott pozitívnak a kadmiumot kimutató teszt; ebből az anyagból a legnagyobb mennyiséget a vörös zománcfesték tartalmazta.

A hordozható röntgenes fluoreszcencia-spektroszkóppal végzett végzett elemzés 40 és 400.000 milliomodrész közötti mennyiségű ólmot, valamint 300 és 70.000 milliomodrész közötti mennyiségű kadmiumot talált a különböző edényekben. Az Egyesült Államok Környezetegészségügyi Kockázatbecslő Hivatala által meghatározott határérték az ivóedények külsóleg díszített peremére nézve 200 milliomodrész ólom és 800 milliomodrész kadmium.

A brit kutatók mérései megerősítették a korábbi, hasonló vizsgálatok eredményeit. Egy 2010 és 2012 között végzett, 2014-ben publikált lengyel felmérés során a legkülönbözőbb edényekből összesen 1273 mintát gyűjtöttek, és míg a festett kerámiatermékek többségéből felszabaduló ólom és kadmium mennyisége a szigorú egészségügyi határérték alatt maradt – a kevés kivételt általában az EU-n kívülről importált termékek képezték –, a festett üveg ivóedények pereme itt is rendszeresen a határértéket meghaladónak bizonyult.

Dr. Andrew Turner ivópoharakat vizsgál

Forrás: Lloyd Russell/University of Plymouth

Át kell térni a szerves festékekre

Turner a tanulmányban azt is kiemeli, hogy a szakmai szervezetek arról tájékoztatták: a szerves festékek az üvegfestésben is, mint a nyomtatás és termékfestés más területein, folyamatosan kiszorítják a fémpigment-alapú festékeket, pontosan az utóbbiak kapcsán felmerülő környezeti és egészségügyi aggályok miatt. Csakugyan, az újonnan készült üvegedények egy része, amely negatív lett az ólom- és kadmiumteszten, nyilvánvalóan ilyen festékkel készült.

A kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy más, ebben a közleményben nem publikált mérések megerősítették a veszélyes anyagok jelenlétét olyan egyéb kereskedelmi forgalmú üvegtermékeken, amelyek szintén érintkezésbe kerülhetnek élelmiszerrel: pozitív tesztet adott egyes alkoholos italok – sörök, borok, égetett szeszek – palackjának külseje, továbbá tojástartókra, kancsókra és mérőedényekre nyomtatott szövegek és logók, valamint alátétek és vágódeszkák alja.

„Az eredmények egyszerre meglepőek és aggasztóak, tekintve, hogy biztonságosabb alternatívák is elérhetők az ipar számára – kommentálta Turner. – Vajon miért alkalmaz az üvegipar mind a mai napig ilyen széles körben – Kínában, az Európai Unióban és egyebütt – ártalmas vagy szabályozott felhasználású anyagokat az edények díszítésére? Véleményem szerint a vásárlókban ezt tudatosítani kellene, az pedig az üvegipar és a forgalmazók feladata, hogy kiküszöbölje a mérgező fémeket a díszített üvegtermékekből."