Ázsiáig terjed a magyar akác

2017.11.14. 13:13

A klímaváltozással járó elsivatagosodás elleni küzdelemben segít a magyar akác Ázsia több országában. Dél-Koreában és Kínában jó talajmegkötő képessége mellett a rendkívül magas fűtőértéke, a bútor- és faiparban való hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő. Ebben a hónapban zárul le a második szakasza annak a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett.

Itthon a fűtésszezon slágerterméke az akác, amelynek magas fűtőértékén kívül számos más, értékes felhasználási lehetősége is van. Ezekre a tulajdonságokra már régóta felfigyeltek a Távol-Keleten: Dél-Koreában és Kelet-Kínában, ahol az ottani szakemberek magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiáját korszerűsíteni, különös tekintettel a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.

„Már hatodik éve dolgozunk együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú hasznosításán Dél-Korea területén belül. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeinkkel veszünk részt, de kísérleti célra juttatunk ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítjük, s közreműködünk referencia erdősítések létrehozásában is. Idén novemberben jár le a második ciklusa az együttműködésünknek, amely után értékeljük, és reményeink szerint folytatni is tudjuk majd a közös munkát". - mondta el dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója.

Akác Dél-Koreában

Forrás: MKSZN

Az Észak-Amerikában őshonos akác hazánkba Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került be, ezt követően a legelterjedtebb fafajjá vált, s napjainkban a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja. Az akác faanyagának kb. 50 százaléka tűzifaként hasznosul, de ipari célú hasznosítása rendkívül sokrétű, és kiemelkedő a méhészeti jelentősége is. Ázsiában az akác meghonosítása elsősorban talajmegkötő tulajdonsága miatt történt, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet. Méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát egy időben még takarmányozásra is felhasználták.