Vágólapra másolva!
Amikor szögbe nyúlunk, éles fájdalom kíséretében hirtelen elrántjuk a kezünket. Ez a folyamat pillanatok alatt lejátszódik, így azt hihetnénk, nem túl bonyolult mechanizmus rejtőzhet mögötte. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.
Vágólapra másolva!

Hogyan keletkezik a fájdalom?

A legújabb kutatások egyre közelebb viszik a tudományt ahhoz, hogy feltérképezhessük a fájdalom cseppet sem egyszerű mechanizmusát. Az alábbi ábrán a fájdalom egyik típusának keletkezését mutatjuk be dióhéjban.

Nagyobb méretért kattintson a képre Forrás: Origo

A különböző fájdalomingereket a különböző idegrostok eltérő gyorsasággal szállítják. Az erős, éles fájdalmat az A-delta rostok továbbítják, míg a tompább, lüktető érzést a C-rostok. Mivel az előbbiek nagyobbak, és velős hüvely (mielin) borítja őket, gyorsabban szállítják a jelet. Ezért van az, hogy előbb jön létre az éles fájdalomérzet, és csak azt követően kezd el sajogni az ujjunk.

A komplex, bonyolult folyamat végeredményeként azt érezzük, hogy egy szög megszúrta a kezünket, felkiáltunk, és valamiféle érzelmi állapotot (dühöt, ijedtséget) rendelünk a kellemesnek egyáltalán nem mondható érzéshez.

Mielőtt azonban a fájdalom tudatosulna bennünk, minden bizonnyal akaratlanul is reagálunk a sérülésre. Az ujj megszúrásával járó erős fájdalommal együtt egy válaszreakció is keletkezik a gerincvelőben. Ennek hatására aktiválódnak a mozgató idegsejtek a karban, és elhúzzuk végtagunkat a kezünket megsértő éles tárgytól. Ez a folyamat a másodperc törtrésze alatt bekövetkezik.

Ahány ember, annyiféle fájdalomérzet

A fájdalomszignál az útja során módosulhat. Az egyik ilyen hely a gerincvelő hátsó szarva, ahol egy úgynevezett kapumechanizmus működik, vagyis a jel csak akkor továbbítódhat az agyba, ha a fájdalom, valamint az inger erőssége meghalad egy bizonyos küszöbértéket, ellenkező esetben blokkolódik. Ezen a működési elven alapul a fájdalom kapuelmélete.

A fájdalom kapuelmélete

A fájdalom érzékeléséhez nem csak a receptorok jelei szükségesek, hanem az is, hogy egy bizonyos idegi kapu nyitva legyen. Az olyan ősi kultúrákban, ahol egyes szertartások akár életveszélyesnek és óriási fájdalommal járónak tűnhetnek, sokszor az azt átélő személyen ez nem látszik. Nem véletlenül: átszellemült állapotban van, így a megfelelő idegi kapu, mely által a fájdalom érzékelhetővé válhatna, zárva van. Ez az idegi kapu a középagy egyik része. Amikor ezen terület idegsejtjei aktívak, olyankor a gerincvelő egyes rostjai is aktiválódnak, melyek gátolják a fájdalom továbbító idegsejtek működését. A fájdalomcsillapítók (pl. morfium, endorfin) is az említett középagyi területet aktiválják, ezáltal kifejtve a fájdalomcsillapító hatást.

Mi befolyásolja azt, hogyan érezzük a fájdalmat?

Az erős fájdalom értelemszerűen nagyobb fizikai reakciót vált ki, mint az enyhébb. A fájdalom helye befolyásolhatja azt is, miként érezzük azt. Példának okáért, ha a fejünk fáj, azt nehezebb figyelmen kívül hagyni, mint ha testünk más része sajogna.

Ugyanakkor a fájdalom helye nem mindig esik egybe annak forrásával. Például a szívinfarktust a karokban, a nyakban, a hasban, az állkapocsban jelentkező fájdalomként érzékelhetjük. Ezt kisugárzó fájdalomnak nevezzük, és azért jön létre, mert a test különböző részeiből érkező jelek ugyanazon gerincvelői idegsejtekben futnak össze.

A fájdalom kapuelmélete segít megmagyarázni, hogy az agy miként dolgozza fel ezt az érzést. A folyamatot számos tényező befolyásolja.

  • Érzelmi és pszichológiai állapot
  • Korábbi fájdalom emléke
  • Neveltetés
  • A fájdalommal kapcsolatos attitűdök
  • Hiedelmek és értékek
  • Kor
  • Nem
  • Szociális és kulturális hatások

A fájdalom típusai

A fájdalom első hallásra egyszerű, könnyen definiálható fogalomnak tűnik, ám messze nem ez a helyzet, az orvostudomány különböző kategóriákba sorolja.

  • Nociceptív fájdalom

Ezt illusztráltuk az első infografikán. A szövetek sérülésekor jelentkezik. Ilyen érzés keletkezik, ha például megvágjuk vagy megégetjük magunkat, esetleg eltörik a csontunk. A műtétet követő vagy a rákos megbetegedést kísérő fájdalom is ebbe a kategóriába tartozik. A nociceptív fájdalom lehet állandó vagy gyorsan múló állapot, és a forrástól függően köhögésre, mozgásra, vagy nevetésre rosszabbodhat.

  • Neuropátiás fájdalom

Ezt az érzést a fájdalom szállításáért és feldolgozásáért felelős rendszer abnormális működése okozza – a probléma érintheti az idegeket, a gerincvelőt vagy az agyat. A neuropátiás fájdalom lehet égő, bizsergető vagy áramütésszerű érzés. Jelentkezhet például övsömör esetén, amely a varicella zoster vírus által okozott bőrbetegség. A kórokozó az idegek gyulladását idézi elő, ez pedig állandóan bizsergető, égő érzést eredményez, amely hónapokkal a betegség levonulása után is megmaradhat. A neuropátiás fájdalommal érintett betegek olyan ingerektől (például a fény vagy hideg) is szenvedhetnek, amik normális esetben nem okoznak kellemetlen érzést.

  • Pszichogenikus fájdalom

A lelki eredetű fájdalom talán az egyik legnehezebben megfogható az előbb említettek közül. Kialakulhat testi ok nélkül is, ám ha van ilyen, akkor az ezzel járó fájdalom jóval erősebb, mint amit a hasonló testi rendellenességgel küzdő páciensek tapasztalnak. A lelki eredetű fájdalom nem jelenti azt, hogy az érzés nem igazi, még akkor sem, ha a szervi okai nincsenek meg.

Fájdalomcsillapítás

Nyilvánvalóan, ha szenvedünk a fájdalomtól, arra törekszünk, hogy valahogy elmulasszuk, de legalább enyhítsük. Erre valók a fájdalomcsillapítók, amiket alapvetően három kategóriába sorolhatunk:

  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID)
  • Paracetamol
  • Opioidok

A háromfajta készítménykategória eltérőképpen csillapítja a kellemetlen érzéseket. Az esetek többségében az emberek csak alkalmanként – például fejfájás esetén - nyúlnak gyógyszerhez, de sajnos szép számmal vannak olyan esetek is, amikor hosszabb időn keresztül kell fájdalomcsillapítót használni.

  • Paracetamol

A paracetamol elsősorban az agyban fejti ki hatását. Gátolja a fájdalmat és gyulladást okozó vegyületként ismert prosztaglandin szintézisét a központi idegrendszerben. Hatékony láz- és fájdalomcsillapító, de a gyulladásra nincs hatással.

  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők

A nem szteroid gyulladáscsökkentők, rövidítve NSAID (NonSteroidal Anti-Inflammatory Drug) olyan gyulladáscsökkentő szerek, amelyek kémiailag nem szteránvázasak, és hatásukat nem a szteroid hormonok (glükokortikoidok) receptorain fejtik ki. Gyulladáscsökkentő hatásuk mellett általában lázcsökkentő (antipyreticus) hatással is rendelkeznek.

Ezen anyagok hatásmechanizmusát alapvetően meghatározza a COX-1 és COX-2 ciklooxigenáz enzimekkel való kölcsönhatásuk. A COX-1 enzimnek hatása van a sejtfunkciókra, a COX-2 közvetítőként működik a gyulladás és a fájdalomérzet továbbításában. Emellett mindkét enzim - más szerepük mellett - prosztaglandinokat termel. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők hatékonysága az említett két fontos enzim bénításában mutatkozik meg.

Nagyobb méretért kattintson a képre Forrás: Origo
  • Opioidok

Opioidnak nevezik mindazokat a természetes, félszintetikus és szintetikus vegyületeket, amelyek a morfinhoz hasonlóan a szervezet specifikus, úgynevezett opioid receptorain hatnak. A közepestől az erősig terjedő fájdalmat lehet velük csillapítani. Hazánkban szigorúan receptköteles gyógyszerek, kivéve egyes származékokat, melyeknek nincsen központi idegrendszeri hatásuk.

Nagyobb méretért kattintson a képre Forrás: Origo