Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

2017.12.18. 17:17

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Volt, aki látni vélte innen a pozsonyi vár tornyait

A mészkőből, dolomitból illetve homokkőből álló János és Svábhegy, továbbá a Pilis-hegy, a Solymár, Budakeszi, Budaörs és Budapest közt elterülő hegyvidék, a Budai-hegység egyik főcsoportját alkotja. (A másik kettő a Hármashatár-hegy és Csiki-hegycsoport.)

A János-hegy Budapest legmagasabb pontjaForrás: MTI/Jászai Csaba

A mai János-hegy korábban a Pozsonyi-hegy nevet viselte,

mivel állítólag tiszta időben el lehetett látni onnan egészen Pozsonyig, illetve a Magas-Tátra csúcsáig.

A János-hegyi Erzsébet-kilátó látszik a felhők felett a Hármashatár-hegyről fotózvaForrás: MTI/Mohai Balázs

Voltak, akik úgy vélték, a János-hegyről látják a pozsonyi vár mind a négy tornyát, és bár a fizikusok kiszámították, hogy ez nem lehetséges, mégis ez legendaként bekerült a köztudatba. Budapest legmagasabb hegycsúcsa a János-hegy elnevezést csak az 1900-as évek elején kapta meg végleg.

Márta, Mátyás király, és a zsiványok

Az egyik legenda szerint Hunyadi János életét egy Márta nevű görög leány mentette meg e helyen. A középkori eredetű legenda 1846-ban jelent meg Garay János költő Tollrajzok című kötetében „Jánoshegy" címmel. A monda szerint egy görög főpap a lányával, Mártával Magyarországra menekült, miután 1453-ban a törökök kezére került Konstantinápoly.

Hunyadi János szobra a pécsi Széchenyi térenForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Az ortodox főpap egy Budához közeli nyugodt helyet keresett magának,

ezért Budaköz (ma Budakeszi) faluba költözött, háza pedig közvetlenül a hegy lába alá épült. Egyik nap a lánya elment Budaközbe, az egyházi búcsúba, ahol találkozott egy szép magyar legénnyel.

A csodaszép János-hegyhez számos monda és legenda fűződikForrás: MTI/Honéczy Barnabás

A szemrevaló fiatalember a következő randevún szerelmet vallott Mártának, aminek a lány apja is örült.

Amikor Hunyadi János kormányzó vadászatot rendezett az ottani erdőben, egy szarvast űzve elszakadt a társaitól, és ekkor három útonálló orvgyilkos támadt rá.

Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 17. századi portréjaForrás: Wikimedia Commons

A támadók már-már felülkerekedtek a derekasan küzdő vitéz hadvezéren, de ekkor a közelben madarakra vadászó Márta, aki a tusakodás hangjára a helyszínre sietett, két haramiát leterített a nyilával,

a harmadik zsiványt pedig megfutamodásra kényszerítette.

A kormányzó életét megmentő bátor tett után Hunyadi János és a lány apja, a görög főpap összebarátkoztak.

Az életben maradt útonálló azonban bosszút forralt, és el akarta rabolni a lányt. A zsivány megleste Mártát és rátámadt, aki azonban ellenállt. A dulakodás közben az útonálló késével halálosan megsebesítette a lányt.

Az adományozó kedvű budai bíró nevét őrzi a hegy neve

Márta udvarlója, aki nem volt más, mint a lány által megmentett kormányzó fia, Hunyadi Mátyás, megrendülten értesült szerelme tragikus haláláról. Mátyás amikor királlyá lett, egy kis Szent Jánosnak szentelt kápolnát építtetett arra a helyre, ahol Mártának köszönhetően apja megmenekült.

A legenda szerint a hegy e Szent Jánosnak szentelt kápolna után kapta a nevét.

 

A köd fölé magasodik a János-hegy egy része. A Hunyadi János életét megmentő görög lány, Márta nevét egy bérc őrziForrás: MTI/Sóki Tamás

A környékbeli zarándokok feljártak a hegytetőre Márta sírjához, így lett a csúcs neve Márta-bérc.

Történelmi tény, hogy Mátyás király valóban gyakran megfordult a János-hegy környékén,

mivel a mai Hűvösvölgyi út közelében állt a vadászkastélya, és az ugyancsak közeli budaszentlőrinci pálos kolostort is rendszeresen meglátogatta az uralkodó.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné életnagyságú viszportréja a visegrádi várbanForrás: Origo

Rupp Jakab, a topográfiával is foglalkozó tudós levéltáros az 1868-ban megjelent „Buda-Pest helyrajzi története" című munkájában azt írja, hogy a Svábhegy legmagasabb pontján állt egy Szent István szobor, amit a környék földbirtokosa Hench János budai bíró állítatott még a 14. század elején.

Boldog Özséb, a pálos rend alapítója. Az 1250 körül létrehozott rend az egyetlen ma is létező magyar alapítású szerzetesrendForrás: Wikimedia Commons

A bíró a János-hegy területét is magába foglaló birtokát 1335-ben odaadományozta a budaszentlőrinci kolostornak, és a pálosok az ő tiszteletére nevezték el a hegyet János-hegynek.

Sissi gyakran gyönyörködött a csúcsról látható panorámában

Azonban nem csak a Hunyadiak, hanem Ferenc József császár felesége,

a magyarokkal különösen rokonszenvező Erzsébet királyné is szívesen kirándult ide 1867 után.

A város vezetése a magyarok kedvelt királynéja iránti tiszteletből oda, ahonnan egykor Sissi gyönyörködött a panoráma szépségében, egy fakilátót építtetett és emlékkövet állíttatott. Innen kapta  nevét az Erzsébet-kilátó.

Erzsébet császárné rokonszenvezett a magyarsággalForrás: Wikimedia Commons

1910-ben a faépítmény helyére Klunzinger Pál Budapest főmérnöke, valamint a híres építész, Schulek Frigyes tervei alapján emelték a máig álló neoromán stílusú Erzsébet-kilátót. A kilátót egyébként a magyar szállodások, éttermesek, valamint kocsmárosok adományaiból építették Glück Frigyes, a Pannónia-szálloda tulajdonosa, és a Budapest-Svábhegyi Egyesület elnökének kezdeményezésére.

Schulek Frigyes a híres építész és restaurátor nevéhez fűződik többek között a Mátyás-templom felújítása, és a Halász-bástya megálmodása mellett a neoromán stílusú Erzsébet-kilátó látványterve isForrás: Pinterest

Glück a szállodások és vendéglősök 31. nemzetközi kongresszusának fő szervezője az 1902-ben megrendezett budapesti kongresszuson terjesztette elő azt a javaslatát,

hogy a János-hegy csúcsán már álló egyszerű fakilátó helyére egy míves és időtálló, kőből épített kilátót emeljenek.

A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata Glück Frigyes felhívására gyűjtést rendezett, amihez a főváros vezetése is hozzájárult.

Az Erzsébet-kilátó Budapest ma is népszerű kirándulóhelyeForrás: MTI/Róka László

Az Erzsébet-kilátó építőmestere Wellisch Hugó volt, a díszes mészkőfaragványok pedig Král Gyula kőfaragó mester keze-munkáját dicsérik. Az előcsarnokban felállított napjainkban is látható Sissi szobor Stróbl Alajos, a róla készült mozaikképek Kölber Dezső és Tardos Klenner Viktor, a mozaikdíszek pedig Róth Miksa alkotásai.

A kilátó is megroppant a kommunizmus terhétől

A fehér mészkőből épített kilátót 1910. szeptember 8-án Budapest főpolgármestere, Bárczy István adta át a nagyközönségnek. A kilátó ünnepélyes átadására felújították a János-hegyi vendéglőt is, ami az 1880-as években nyílt meg, és eredetileg kiállítási pavilon volt. E vendéglő egyik nevezetessége,

hogy falai között megfordult az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné is.

 

IV. Károly király, Zita királyné és Habsburg Ottó. Az utolsó magyar király és királyné is megfordult a János-hegyi vendéglő falai közöttwikipédia - Gryffindor

A kilátó 1926-ban – Magyarországon elsőként – díszkivilágítást kapott. Leromlott állapota miatt 1981-ben bezárták az Erzsébet-kilátót.

Egy férfi a ködbe burkolózott város felett a János-hegyi Erzsébet-kilátó teraszánForrás: MTI/Bruzák Noémi

A kilátó tetejére ugyanis a második világháború után, a kommunista időkben felállított többtonnás világító vörös csillag súlya miatt az épület oly mértékben megrongálódott, hogy hosszú évekig nem lehetett felmenni a legfelső szintre. A kilátót felújították, és ma már régi szépségébe visszaállítva látogatható.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK