Mióta állítunk karácsonyfát, és miért pont fenyőt?

2017.12.24. 19:53

Feljegyzések utalnak arra, hogy már a rómaiak is dekorálták házaikat örökzöld fák ágaival a téli napforduló után. A reneszánsz időkig azonban nincs megbízható adat arra, hogy az örökzöld fák felállítása összekapcsolódott volna a karácsonnyal. Az első erre utaló történelmi feljegyzések 1510-ből származnak Lettországból és 1521-ből Strassburgból. Az elterjedt történet, miszerint a karácsonyfa-állítást Luther Márton honosította meg, valószínűleg csak kedves legenda.

A mérsékelt égövön az örökzöld növények, amelyek télen is megőrzik leveleiket és zöld színüket, már régóta az élet és a túlélés szimbólumai voltak. Logikusnak tűnik, hogy Krisztus születését és feltámadását is kapcsolatba hozzák velük.

Kezdetben tiltott szokásnak számított

Ennek ellenére a korai keresztények – pogány eredete miatt – kikeltek azon szokás ellen, hogy a keresztény hitre áttért emberek örökzöldeket, például babérfát állítsanak a házuk elé, vagy ilyen ágakkal díszítsék az otthonukat.

Tertullianusz (kb. 160-220) ókori teológus a második században kemény szavakkal bélyegezte meg azokat, akik keresztény létükre téli fesztiválokat tartottak vagy örökzöldekkel dekorálták házukat a császár tiszteletére. Szerinte ezek az emberek már most örök kárhozatra és a pokol tüzére vannak ítélve.

Tertullianusz még helytelenítette a "karácsonyfa" állításátForrás: Wikimedia Commons

A középkor elejére azonban egyre inkább elterjedt az a legenda, hogy Krisztus születésekor a halott télben a fák az egész világon csodás módon lerázták magukról a jeget és a havat, és új zöld hajtásokat hoztak. Ekkortájt a német és a szláv népeknek prédikáló hittérítők is kezdtek megbocsátóbbak lenni a az örökzöldek állításának gyakorlatával kapcsolatban.

Úgy gondolták, nem elég csak az embereket megtéríteni, hanem a szimbólumaikat, kultúrájukat és a szokásaikat is az új vallás szolgálatába kell állítani. Így lett lassan a pogány isteneknek állított fenyő- és más örökzöld fákból keresztény szimbólum.

Az első igazi karácsonyfák

A karácsony és az örökzöld fák állításának összekapcsolódására az első történelmi feljegyzések Lettországból és Strassburgból származnak 1510-ből, illetve 1521-ből. Bár elterjedt legenda, hogy a karácsonyfa-állítást a protestáns reformáció atyja, Luther Márton (1483-1546) honosította meg, erre nem sok történelmi bizonyíték található.

Karácsonyfa Elzászban a 19. századbanForrás: AFP

Más források szerint már 1494-ben „karácsonyi májusfát" állítottak egy német házban, azaz fenyőágakat vittek a lakásba. Erről Sebastian Brandt „Narrenschiff" (Bolondhajó) című, Baselben kiadott művében is ír. (A Bolondhajót 1494-ben adták ki, s néhány képét Albrecht Dürer készítette.) 1535-ben pedig Strassburgban (a mai Elzászban, amely immár Franciaországhoz tartozik), kisebb tiszafákat és magyalokat árultak, amelyeket akkor még gyertyák nélkül helyeztek el a helyiségekben.

A karácsonyfák német területeken való elterjedésének a lutheri reformáció adott lendületet, sokáig a protestánsokhoz kötődött inkább ez a szokás. A díszítés 1605-ben tovább „fejlődött" – ekkor jelentek meg az almák az egyik strassburgi karácsonyfán. De ezt a fát még mindig nem ékesítették gyertyák. Az első gyertyás fáról 1611-ből, Sziléziából származik adat. Ezt a fenyőfát Dorothea Sybille von Schlesien hercegnő kastélyában állították fel.

Karácsonyfa Magyarországon

Magyarországon is a német származásúak honosították meg a karácsonyfákat. Az első hazai óvoda megalapítóját, Brunszvik Terézt sokan az első magyarországi karácsonyfákkal is összefüggésbe hozzák: éppen az óvodában állította fel a fákat 1828-ban.

Podmaniczky Frigyes báró édesanyja, Noszticz-Jäckendorf Elza grófnő, egy szászországi miniszter lánya is e tájról jött hozzánk, s az elsők között, szintén 1828-ban állított karácsonyfát itthon. (Más források az 1825-ös évszámot hangsúlyozzák, mind Brunszvik, mind pedig Podmaniczkyék kapcsán, olvasható a National Geographic magazin egy régebbi cikkében.)

Modern karácsonyfa a Bazilika előtt (2015)Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A szászországi Zittauban 1737-ben azt jegyezték fel, hogy annyi feldíszített, gyertyás karácsonyfát állítanak, ahány megajándékozott személy van a családban. Az ajándékokat a karácsonyfák alá helyezték. Ezt a szászországi hagyományt bizonyítja száz évvel később a magyar Podmaniczky báró visszaemlékezése gyerekkorára is, hiszen édesanyja éppen erről a németországi vidékről származott:

Hat órakor háromszoros csengés hirdette a mi karácsonyfáink megérkeztét. Ekkor megnyílt atyánk nappali terme, s mi gyermekek - öten voltunk - egy, a szoba közepén elhelyezett nagy asztalon mindegyikünk külön megtalálta a karácsonyfáját s az a körül csoportosított különféle ajándékokat...

A magyarországi karácsonyi szokásokról egy külön cikkben olvashat bővebben!