A történelem vihara emelte fel és törte ketté Csehszlovákiát

2018.01.01. 20:25

Negyedszázada, 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia felbomlásával az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. december 31-i hatállyal az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrehozott Csehszlovákiát, amelynek 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt a hivatalos neve, végérvényesen megszüntették.

Új állam születik az Osztrák-Magyar Monarchia romjain

A történelem folyamán először 1918-ban, az első világháború végén széthulló Osztrák-Magyar Monarchia romjain alakult meg az egységes Csehszlovákia.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

A Monarchia osztrák részében élő csehek és a történelmi Magyarország északi vármegyéit lakó szlovákok közös államának terve az első világháború kitörését követő időszakban merült fel a cseh politikában.

Kiváltó oka elsősorban az egyre jobban megerősödő német nacionalizmus volt,

amely az Ausztriához addig úgy-ahogy lojális cseheket fokozatosan szembefordította a Monarchiával.

Habsburg-Tescheni Frigyes osztrák főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia főparancsnoka látogatóban a visszafoglalt Przemysl erődben 1915-ben. Az első világháború szétrombolta a MonarchiátForrás: Wikimedia Common

Az önálló Csehszlovákia eszméjének az emigrációban élő Tomás Masaryk cseh politikus volt a legfőbb hirdetője,

aki a szintén cseh Edvard Benessel és a szlovák Milan Rastislav Stefánikkal együtt 1916-ban Párizsban létrehozta a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.

Csehszlovákia első köztársasági elnöke, Tomas Masaryk (a képen középen kalapban)Forrás: Bundesarchiv

E szervezet legfontosabb célja az antanthatalmak támogatásának megszerzése volt az önálló Csehszlovákia kikiáltásához.

Csehszlovákia végleges határairól a versailles-i békerendszer döntött

A csehszlovák állam terve 1918 nyarán került a megvalósíthatóság közelébe, amikor a nyugati hatalmak képviselői korábbi háborús céljaikat felülbírálva elfogadták a Monarchia feldarabolásának tervét.

A "békecsinálók" (balról jobbra): David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnökForrás: Wikimedia Commons

Ezt követően szövetségesüknek ismerték el az emigráns kormányként működő Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.

A külföldi események hatására a korábban a Magyarországon belüli autonómiát szorgalmazó szlovák politika is az önálló Csehszlovákia terve mellé állt.

Utódállamok az Osztrák-Magyar Monarchia területénForrás: Wikimedia Commons

A Monarchia háborús kapitulációjának hírére a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. október 28-án Prágában alkotmányos erejű törvényben kimondta a független Csehszlovákia megalakulását az összeomlott Osztrák-Magyar Monarchia cseh, szlovák, és kárpátaljai területein.

Eduard Benes, a két világháború közötti időszak csehszlovák politikai élet fontos szereplője voltForrás: Origo

Az államformát még nem határozták meg. A szlovák politikai erők október 30-án Turócszentmártonban létrehozták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, amely a szlovák nemzet önrendelkezési jogára hivatkozva a közös csehszlovák állam létrehozása mellett foglalt állást.

Tomas Masaryk köztársasági elnök 1932-benForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1918. november 14-én a prágai parlament (ideiglenes nemzetgyűlés) köztársasággá nyilvánította Csehszlovákiát,elnökévé Masarykot választották, és megalakult az első csehszlovák kormány.

Az új állam az első világháborút lezáró békeszerződés alapján nyerte el végleges területét.

Az új államalakulat gazdaságilag jó helyzetből indulhatott, megörökölte a Monarchia iparának 70 százalékát, a területből 21, a lakosságból 26 százalék került hozzá.

A náci sas és a vörös csillag is kimereszti karmait

Csehszlovákiát 1939. március 14-én Adolf Hitler parancsára megszállták a Wehrmacht alakulatai, és ezzel megszűnt önálló államisága.

Hitler 1939 tavaszán megszállta CsehszlovákiátForrás: Bundesarchiv

Cseh- és Morvaország német protektorátus lett, keleti felén pedig létrejött Tiso páter elnöksége alatt az 1945-ig létező, „független”, németbarát Szlovákia.

Jozef Tiso páter, a Hitlerrel szövetséges szlovák bábállam köztársasági elnökeForrás: Bundesarchiv

Az 1945-ben újjászülető Csehszlovákiában 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra,

az ország a három szövetséges nagyhatalom 1945. februári jaltai megállapodása alapján, más közép-kelet-európai országokhoz hasonlóan, a szovjet tömb része lett.

Winston Churchill, Franklin D Roosevelt, és Sztálin a három szövetséges nagyhatalom 1945 februári jaltai konferenciájánForrás: Origo

1968 augusztusában az „emberarcú szocializmus” megteremtésére tett kísérletnek, a „prágai tavasznak” a Brezsnyev-doktrína jegyében és szovjet nyomásra a Varsói Szerződés katonai intervenciója vetett véget.

Alexander Dubcek az 1968-as csehszlovák reformkísérlet "atyja",( középen jobbra fordulva integetve) balról a második Gustav Husak, kit a Kreml a prágai tavasz eltiprása után Dubcek helyére ültetettForrás: AFP

Az ezt követő "normalizáció" a Kreml által elmozdított reformista Alexander Dubček helyébe ültetett keményvonalas Gustav Husak elnöksége alatt, a diktatúra visszatérését hozta.

Szovjet harckocsi Prága utcáin, 1968 augusztusábanForrás: AFP/-

A szocialista tömb általános válsága 1989 novemberében a „bársonyos forradalommal” végleg megbuktatta a kommunista rendszert Csehszlovákiában is.

Bársonyosból tárgyalásossá szelídül a forradalom

Az 1990 tavaszán létrejött demokratikus Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot rövid idő alatt szétfeszítették a csehek és szlovákok ellentétei.

1992-ben Szlovákiában felerősödtek a két önálló állam létrehozására irányuló törekvések,

márciusban Pozsonyban tüntetéssorozat kezdődött az önálló Szlovákia kikiáltásáért. Szlovákia politikai vezetése a két állam konföderációját, míg a csehek a szövetségi állam fenntartását szorgalmazták.

Vaclav Hável cseh író és politikus, az 1989-es bársonyos forradalom vezetője, később köztársasági elnökForrás: Wikimedia Commons

Miután a két fél nem tudott megegyezni a közös államformában,

1992. július 17-én a szlovák parlament kinyilvánította a Szlovák Köztársaság szuverenitását.

Három napra rá Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök lemondott.

Vladimir Meciar az 1990-es évek egyik meghatározó szlovák politikusa voltForrás: MTI

1992. július 23-án Pozsonyban a cseh és a szlovák vezetők megállapodtak arról, hogy az ország két független államra bomlik, augusztus 26-án Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák kormányfő Brnóban rögzítette: az év végén megszűnik Csehszlovákia, és a helyén az új év első napján létrejön a független Csehország és Szlovákia.

Václav Klaus cseh államfőForrás: AFP/Ferenc Isza

Megállapodtak a szétválás menetrendjében,

majd az ingó vagyon, a hadsereg és a hadfelszerelés 2:1 arányú megosztásában. Az ingatlanok megosztásánál a területi elv figyelembevételében állapodtak meg.

Pozsony, a szlovák főváros óvárosi látképeForrás: Origo

November 25-én a csehszlovák Szövetségi Gyűlés megszavazta azt a törvényt, amely 1992. december 31-ével kimondta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnését.

Prága, a különvált Csehország fővárosaForrás: Thinkstock

Csehszlovákia két utódállama a törvény értelmében a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság lett. A lakosság jelentős része helytelenítette, hogy a szétválásról nem népszavazás útján döntöttek.

Mindkét ország fontos pillére a V4 regionális együttműködésnek

A közös állam 74 évi és 65 napi fennállás után megszűnt létezni. Éjfél előtt néhány perccel a csehszlovák televízió szilveszteri adásában Jan Strásky, az utolsó csehszlovák miniszterelnök, valamint Michal Kovác, a Szövetségi Gyűlés utolsó elnöke búcsúztatta a közös államot.

Jan Strásky, az utolsó csehszlovák miniszterelnökForrás: Wikimedia Commons

Ezután felhangzott a csehszlovák himnusz, majd az utolsó gongütés pillanatában - annyi más intézménnyel, szervezettel és magával a szövetségi állammal együtt - a föderációs tévécsatorna is megszűnt.

Pozsonyban, a főtéren és a várban egy perccel éjfél előtt levonták a csehszlovák lobogót, s felvonták a szlovák zászlót.

Varsó, 2017. június 19. Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a visegrádi országok soros elnökségének ünnepélyes átadásán Varsóban 2017. június 18-án. Csehország és Szlovákia egyaránt oszlopos tagjai az európai politikában is egyre befolyásosabb regionális együttműködésnekForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Prágában erre nem került sor, mert a cseh állam sajátjaként őrizte meg a háromszínű csehszlovák lobogót. Csehország és Szlovákia egyaránt 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a NATO-nak Prága 1999-ben, Pozsony 2004-ben lett a tagja.

Mindkét ország tevékeny résztvevője a visegrádi négyek (V4) országcsoportnak.

Az egykori Csehszlovákia két utódállama közt – a nyelvi és kulturális közelségnek köszönhetően – ma is kiváló és szoros a kapcsolat az élet minden területén.