Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja

2018.01.03. 21:21

Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.

Keletről özönlő népek döngetik a Római Birodalom kapuját

A 3. századtól kibontakozó népvándorlás szűnni nem akaró pörölycsapásként ostromolta a Római Birodalom határait, megroppantva és fokozatosan felőrölve Róma erejét.

A régi Róma szimbólumát, a sasos S. P. Q. R. (Senatus Populusque Romanus - A szenátus és a római nép) címert Nagy Konstantin után a keresztény császárok - mint pogány jelképet - már nem használtákForrás: Origo

Diocletianus reformjainak,

amelyek teljesen felszámolták Augustus három évszázadon át működő „alkotmányos" rendszerét,

és a principátust a nyíltan despotikus, a szenátusnak még formai szerepet sem hagyó dominátus rendszerével váltották fel a 4. század legelején, volt egy pozitív hozadéka.

Augustus teremtette meg a principátus alkotmányos rendszerét, amely három évszázadon át ki is tartottForrás: Till Niermann/Till Niermann

Az erősen központosított irányításnak, valamint a hadseregreformnak köszönhetően a 4. század első felében sikerült megerősíteni a birodalom határait, és feltartóztatni a barbár betöréseket.

Ez a viszonylagos nyugalom azonban csak átmenetinek bizonyult,

a Kr. u. 370-es évektől kezdve ugyanis egy újabb, a birodalmat elnyeléssel fenyegető népvándorlási hullám bontakozott ki.

Diocletianus márvány fejszobra. A császár vezette be a tetrarchia rendszerét, a birodalmat négy nagyobb egységre osztva, amelyet a két társcsászár, az augustusok, és a két caesar irányított egymással egyetértésben. Diocletianus teljesen felszámolta az augustusi principátust, amelyben formálisan még fennmaradt a köztársasági intézmények, és a szenátus szerepe. A Diocletianus nevével fémjelzett dominátus már nyíltan despotikus-bürokratikus rendszer voltForrás: Wikimedia Commons

A válság következményeként I. Theodosius császár 395-ben két részre osztotta a birodalmat, a kelet -, illetve nyugatrómai császárságra.

I. Theodosius 395-ben két egymástól független egységre, a Nyugat- és Keletrómai Birodalomra osztotta fel az impériumot, amelyek élére fiait, Honoriust és Arcadiust állítottaForrás: Wikimedia Commons

Az 5. század elején azonban egy minden korábbinál veszedelmesebb ellenség jelent meg a keleti és nyugatrómai birodalom határán, a távol-keleti sztyeppék nomád népe, a hunok.

Nem primitív barbár, hanem római műveltségű fejedelem volt

A késő antik történelem egyik leghíresebb személyisége Attila, vagy ahogy a korabeli források más néven Etzelként, illetve Eteleként is megemlítik, Kr. u. 410 körül született Mundzsuk (Bendegúz) hun fejedelem fiaként.

Attila a határozatlan és gyengekezű nyugatrómai császár, Honorius udvarába került túszkéntForrás: Wikimedia Commons

Attila még gyermekként mint fejedelmi sarj, a 418-ban a Nyugatrómai Birodalom és a hunok között létrejött békeszerződés zálogaként került Honorius császár ravennai udvarába túszként. 

A világtörténelem egyik leghíresebb alakja Attila, a hunok nagyfejedelmeForrás: STEAM COMMUNITY

(A hunok az előkelő római patríciusi családból származó Gaudentius lovassági parancsnok fiát, Attila későbbi nagy riválisát, Flavius Aetiust kapták zálogba.)

A rendkívül jó eszű Attila az előkelő ifjaknak kijáró nevelésben részesült, római műveltséget szerezve magának.

A császári udvarban eltöltött évek lehetővé tették számára, hogy alaposan kiismerje a római diplomáciát, az udvari főtisztviselők politikai gondolkodásmódját, és megismerkedjen a római közigazgatással, valamint a hadtudományokkal is.

A koraközépkori krónikák igaztalan ábrázolása nyomán a nyugati kultúrkörben a hunok és nagyfejedelmük a primitív és vérszomjas barbárság szimbólumává vált (Hun harcosok De Neuville 19. századi metszetén)Forrás: Wikimedia Commons

Mindennek később komoly hasznát vette hódító tervei megvalósításában. A koraközépkori keresztény krónikások vérszomjas és primitív barbárként ábrázolták Attilát, aki a nyugati kultúrában egyenesen a barbarizmus szimbólumává vált.

Attila kiváló hadvezér és kitűnő helyzetfelismerő képességgel rendelkező fejedelem voltForrás: CIVILIZATION WIKIA

E sommás és igazságtalan ábrázolással szemben történelmi tény, hogy Attila több nyelven, így többek között latinul is beszélő, illetve író, a klasszikus antik műveltséget ismerő, a nemzetközi politikában kitűnően eligazodó államférfi és tehetséges hadvezér volt.

A hunok elözönlik a Balkánt, és Bizánc falai alá vonulnak

A hun törzsek 432-ben Ruga vezetése alatt egyesültek.

A hun fejedelem 434-ben bekövetkezett halála után két unokaöccse, Attila és Buda állt a törzsszövetség élére.

Attila kiváló hadvezéri képességei már korán megmutatkoztak. 435-ben seregei élén rátámadt a Keletrómai Birodalomra, és fényes győzelmek után megalázó békére, illetve adófizetésre kényszerítette II. Theodosius bizánci császárt.

II. Theodosius keletrómai császár márvány fejszobra. Theodosius kénytelen volt elfogadnia hunok diktálta megszégyenítő békefeltételeketForrás: Wikimedia Commons

Attila nemcsak kiváló stratéga volt, hanem kitűnő helyzetfelismerő képességgel is rendelkezett. Amikor 440-ben II. Theodosiust keleten II. Jazdagird új-szasszanida perzsa uralkodó szorongatta megtámadva Armeniát, Bizánc észak-afrikai provinciáit pedig Geiserich fejedelem vandáljai dúlták fel, Attila azonnal felismerte, hogy a keletrómai császárnak nem maradt elegendő ereje a balkáni tartományok megtartásához.

Geiserich vandáljai 455-ben még Rómát is feldúltakForrás: Origo

Ezért a békeszerződés megszegésére hivatkozva Attila és Buda 441-ben megtámadták a balkáni provinciákat, és seregeik élén Konstantinápoly alá vonultak,

ám az erős falakkal védett keletrómai fővárost nem tudták bevenni.

Ennek ellenére a balkáni győzelemsorozat elegendő volt ahhoz, hogy 443-ban Attila újabb, még megalázóbb békefeltételek elfogadására és sokkal magasabb adó megfizetésére kényszerítse II. Theodosiust.

Lángba borul a birodalom egy jegygyűrű miatt

Buda halála után Attila a hun törzsszövetség egyedüli nagyfejedelme lett. A hatalmas hun sztyeppei birodalom ekkor az Urál előterétől a Dunántúlig húzódott. A korabeli forrásokból, így különösen a hun nagyfejedelem udvarában a keletrómai császár követeként diplomáciai küldetésben megfordult Priszkosz rétortól tudjuk, hogy

Attila udvartartását és fejedelmi székhelyét a mai Magyarország területén,

a legnagyobb valószínűség szerint a Duna-Tisza közén rendezte be.

Attila a legnagyobb valószínűség szerint a Duna-Tisza közén rendezte be törzsszállásátForrás: STEAM COMMUNITY

Attila egészen 450-ig jó kapcsolatot ápolt Rómával,

pontosabban III. Valentinianus császár ravennai udvarával. Ekkor azonban a hun nagyfejedelem gyökeres fordulatot hajtott végre a Nyugatrómai Birodalommal szemben folytatott addigi békés külpolitikájában.

Honoria (a képen középen), valamint anyja, Galla Placida (a jobb szélen) és fiútestvére, III. Valentinianus nyugatrómai császár egykorú portréjaForrás: History.com

Arra hivatkozva, hogy Honoria, a császár húga gyűrűt küldött neki felajánlva ezzel állítólagosan a jegyességet, Honoria kiadását, illetve ami ennél is jóval fontosabb volt, „hozományként" a Nyugatrómai Birodalom felének átadását követelte III. Valentinianustól.

III. Valentinianus arany solidusa, előlapján a császár portréjávalForrás: Origo

Attila minden bizonnyal pontosan tudta, hogy a ravennai udvar nem teljesítheti ezt az arcpirítóan szemtelen követelést,

ám az elutasító válasz kitűnő ürügyet szolgáltatott arra, hogy újabb területek meghódítása végett 451-ben hadjáratot indítson addigi szövetségese, Róma ellen.

Attila ellen vonul az "utolsó római"

A hunok és vazallus seregeik mélyen benyomultak a birodalom területére, átkeltek a Rajnán, és betörtek Galliába, a mai Franciaország területére. A császár a késő antik történelem legtehetségesebb hadvezérét, az „utolsó rómaiként" is emlegetett Flavius Aetiust, Gallia katonai helytartóját (Magister militum per Gallias) küldte Attila ellen.

III. Valentinianus nyugatrómai császár (középen balra) és az "utolsó római", Flavius Aetius, a késői ókor legtehetségesebb római hadvezére Stilicho 5. századi márványszarkofágjánForrás: CIVILIZATION WIKIA

Aetius, aki fiatalkorában több évet töltött túszként a hun fejedelmi udvarban, kiválóan ismerte a hunok harcmodorát.

A két hadsereg valahol a mai Chálons-en-Champagne és Troyes közötti síkon csapott össze 451. június 20-án.

A 452. június 20-án lezajlott catalaunumi ütközet a késői ókor legnagyobb csatája voltForrás: Origo

A későókor legnagyobb ütközete, amely catalaunumi csataként maradt meg a történelmi emlékezetben, döntetlennel, valójában azonban a rómaiak taktikai győzelmével végződött. Az ütközetben mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el, ám Attila a hunok veszteségei miatt félbehagyta hadjáratát, és ideiglenesen visszavonult.

Én vagyok Attila, az Isten ostora!

A catalaunumi csata azonban korántsem gyengítette meg annyira, hogy a rákövetkező évben ne indítson egy újabb hadjáratot, amelynek immár az Itáliai-félsziget és Róma elfoglalása volt a célja. A hunok 452 elején betörtek Észak-Itáliába, bevették Aquileát, majd Mediolanum (Milánó) alá vonultak, ahonnan délnek fordulva, megindultak Róma ellen.

A hun hadak fő erejét a sztyeppei harci taktika "ökle", a könnyűlovasság alkottaForrás: Origo

Aetius a felperzselt föld taktikáját alkalmazva tért ki Attila hadai elől, a hunok kifárasztására játszva.

Marcianus, az új bizánci császár, aki felmondta az elődje, II. Theodosius és a hunok között megkötött békeszerződést, Attila itáliai hadjáratát kihasználva offenzívát indított a Balkánon, hátba támadva a hun birodalmat.

Az 5 méter magas barlettai kolosszus a legnagyobb valószínűség szerint Marcianus keletrómai császárt ábrázoljaForrás: Trip Advisor

Mindez, valamint a szokatlanul nagy szárazság és a 452 nyarán kitört itáliai pestisjárvány arra kényszerítette a hun nagyfejedelmet, hogy a Minico folyónál békét kössön a Nyugatrómai Birodalommal.

Attila hadai visszafordultak Róma alólForrás: History

A békekötésről tárgyaló császári küldöttségnek Róma püspöke, I. Leó pápa (Nagy Szent Leó) is tagja volt. Emiatt a kora középkori legendáriumok Nagy Szent Leónak tulajdonítják Attila megállítását, aki – e legenda szerint - a püspök szavára fordította vissza seregeit Róma falai alól.

Attila és Nagy Szent Leó pápa híres találkozója Raffaello allegorikus freskójánForrás: Wikimedia Commons

Amikor állítólag Nagy Szent Leó az Itália elleni hun invázióról mint Isten büntetéséről beszélt, Attila félbeszakította a pápát, és ékes latinsággal a következőket vetette oda az agg egyházfejedelemnek: „Ego sum Attila, flagellum Dei!" azaz:

Én vagyok Attila, az Isten ostora!"

Valójában Attila visszavonulásának hátterében sokkal földhözragadtabb, és az előzőekben felsorolt okok álltak.

A bizánci császár és az ifjú feleség, mint lehetséges gyanúsított

Az itáliai hadjáratról a hun nagyfejedelem a kárpát-medencei törzsszállására vonult vissza.

453 tavaszán itt érte a hirtelen halál,

amelynek pontos okáról ugyanúgy csak találgatások és legendák maradtak fenn, mint arról is, hogy hol temethették el a hunok nagyfejedelmét. Az egyik legismertebb verzió szerint Attilát ifjú germán felesége, Ildikó (Kimhilda) mérgezte meg a menyegzőjük utáni nászéjszakán.

Ildikó megmérgezi Attilát a nászéjszakájukon (19. századi grafika)Forrás: Origo

Egy másik – bizonyítékokkal alá nem támasztható – történet szerint

a menyegzői lakomán a nagyfejedelemnek hirtelen eleredt az orra vére, és emiatt balszerencsés módon megfulladt.

A mérgezés gyanújával kapcsolatban az is felmerült, hogy Marcianus császár, a keletrómai uralkodó egyik, a fejedelmi törzsszállásra beszivárgott ügynöke kevert mérget a hun nagyfejedelem ételébe vagy italába.

Mind a ravennai, mind pedig a konstantinápolyi udvarnak érdekében állt a hun nagyfejedelem halálaForrás: Wikimedia Commons

A halál pontos oka valószínűleg már sohasem fog kiderülni, bár ami a mérgezés gyanúját illeti, kétségtelen tény, hogy mind a bizánci, mind pedig a ravennai udvarnak komoly érdeke fűződött Attila halálához, és a konstantinápolyi udvar fülledt világában a politikai riválisok ilyenfajta eltávolításának már komoly hagyományai voltak.

Jordanes fantáziaszüleménye a hun nagyfejedelem Tiszába temetése

Nemcsak a nagyfejedelem halálának oka, hanem az eltemetésének helyszíne is vitatott. Ami bizonyosra vehető a kor uralkodói, illetve a hunok temetési szokásainak ismeretében az az, hogy Attilát a törzsszállása közelében temethették el.

Attila lakomája Than Mór 19. századi romantikus stílusú festményénForrás: Wikimedia Commons

Ha tehát pontosan tudnánk, hogy hol állt a hunok nagyfejedelmének Priszkosz által is megcsodált és leírt híres fapalotája a mai Magyarország területén, sokkal megalapozottabb támpontunk lenne a sírhely felkutatásához is.

Attila legendás fapalotájának rekonstrukciója, amely egyes feltételezések szerint Tápiószentmárton határában, az Attila domb környékén álltForrás: Attila Alapítvány/Kocsi János

A temetésről fennmaradt egyetlen részletes leírás Jordanes 6. századi gót származású itáliai történetírótól származik.

Jordanestől összesen két könyv maradt fenn, az egyik a Római Birodalom történetét összefoglaló Romana, a másik pedig a Getica, amely több elveszett forrást, így Ablavius és Priszkosz rétor munkáit is felhasználta.

Jordanes gót származású 6. századi itáliai történetíró és püspök Getica című krónikájában részletesen ír Attila temetésérőlForrás: Ancient History Encyclopedia

Jordanes a Getica-ban Priszkoszra hivatkozva azt állítja, hogy

a hun nagykirályt hármas, arany, ezüst és vas érckoporsóban temették el a Tisza egyik lecsapolt holtágában,

majd miután szolgáit lenyilazták, ismét vízzel árasztották el a medret, hogy soha és senki ne találhassa meg Attila, „a királyok királya" sírját. Gárdonyi Géza is Jordanes történetét használta fel híres regényében, A láthatatlan emberben Attila temetésének leírásánál.

Gárdonyi Géza híres, A láthatatlan ember című és Attila korában játszódó regényéhez többek között Jordanes krónikáját is felhasználta forráskéntForrás: Wikimedia Commons

A modern technológiával elvégzett forráselemezésekből azonban kiderült, hogy a gót származású történetíró nem Priszkosz rétor munkájából vette át a hun nagyfejedelem temetésére vonatkozó színes leírást,

ami minden bizonnyal csupán Jordanes fantáziájának terméke.

A sztyeppei népek és a hunok előkelőinek temetkezési szokásaival kapcsolatos régészeti leletek sem támasztják alá a Jordanes által írtakat. A hun előkelőségeket ugyanis fakoporsóba fektetve földbe hantolták el, nem egyszer szkíta módra földhalmot, úgynevezett kurgánt emelve a temetkezési helyük fölé.

Történelmi titkokat rejthet Tápiószentmárton környéke

Az északalföldi város, Cegléd közelében fekvő Tápiószentmárton környékén sok évszázados népi szájhagyomány, hogy a község határában fekvő és Attila dombként emlegetett területen állt egykor a hun nagyfejedelem hatalmas fapalotája, amelynek közelében helyzeték végső nyugalomra Attilát.

A hun nagyfejedelem mellszobra a Tápiószentmárton határában fekvő Attila dombnak nevezett területenForrás: Origo

Egy másik, ugyancsak régi hagyomány Szeged környékére teszi Attila fejedelmi udvarának helyszínét és sírhelyét.

Ez utóbbinak azonban nincs túl nagy valószínűsége, mivel az 5. század derekán ez a vidék a Tisza kiterjedt, mocsaras és süppedős árterületeként alkalmatlan volt fejedelmi törzsszállás kiépítéséhez.

A szegedi dóm. Egyes feltételezések szerint Attila törzsszállása a dél-alföldi város térségében álltForrás: Wikimedia Commons

Ehhez képest jóval reálisabbnak tűnik Tápiószentmárton térségébe elhelyezni mind a törzsszállást, mind pedig a lehetséges sírhelyet,

mintsem Szegednél keresni azt. A Duna-Tisza közének északi csücske Szeged környékével szemben nemcsak hogy nem volt árterület, de stratégiai szempontból is rendkívül kedvező helyszínnek számított.

Az Attila domb Tápiószentmárton határábanForrás: Kirándulástervező

Erről a pontról ugyanis egyaránt jól szemmel lehetett tartani a délen fekvő keletrómai, és a Duna vonala mentén húzódó limest, a nyugatrómai határterületet.

A magyar Nagyalföld, amely földrajzilag az eurázsiai sztyeppvidék legnyugatibb nyúlványának számít, ezenkívül kiváló összeköttetést jelentett a hun birodalom keleti vidékei felé is.

Attila sírhelye a magyar archeológia Szent Grálja

Az előbb említett stratégiai szempontok miatt Cegléd környéke ideális lehetett a hun fejedelmi törzsszállás felépítéséhez.

Máig megfejtetlen kérdés, hogy hol rejtőzhet Attila nagyfejedelem sírjaForrás: AlloCiné

Érdemes megjegyezni, hogy 1923 őszén az Attila-dombon, a környék egykori földbirtokosa, Balskovich Aladár birtokán a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának két régésze, Bella Lajos és Hillebrand Jenő egy egészen különleges aranyleletre bukkantak.

A tápiószentmártoni aranyszarvas az Attila domb területén került előForrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Noha az erősen szkíta vonásokat mutató tápiószentmártoni aranyszarvas a Magyar Nemzeti Múzeum egykori archeológusa, és az ősi sztyeppei népek kultúrájának elismert szaktekintélye, Fettich Nándor szerint a Kr. e. 6. századból származik, ám e páratlan lelet közvetett bizonyítékul szolgálhat arra, hogy már Attila kora előtt is fejedelmi törzsszállás állhatott ezen a területen.

A magyar régészet egyfajta Szent Grálja a késő antik idők egyik leghíresebb személyisége sírhelyének felfedezéseForrás: Moviebreak

Ami bizonyosság szintjén állítható, hogy a késő antik idők és a világtörténelem egyik leghíresebb személyiségének,

Attila hun nagyfejedelemnek hazai föld rejti a sírhelyét.

A magyar archeológia „Szent Gráljának", Attila titokzatos temetkezési helyének" megtalálása világszenzáció, és kétségkívül a hazai régészet legnagyobb eredménye lenne.