Január 7-én vasárnap a neves alexandriai tengerparti strand, a Roshdy Beach fövenyére egy elpusztult cet tetemét mosták ki a hullámok. A szokatlan látványra kisebb tömeg sereglett össze a város forgalmas tengerparti sétányán.
A tetem körüli partszakaszt a helyi katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai biztosították,
az oceanográfiai intézet szakembereinek megérkezéséig. A helyszínre kiérkező tengerbiológusok megállapították, hogy az elpusztult cet egy fiatal, 12 méter hosszú nőstény közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus).
Néhányan a közeli Stanley-hídról nézték végig kíváncsian, ahogy a szakemberek megvizsgálják a 4 tonnásra becsült cet tetemét.
Egyelőre még nincs hír arról, hogy a Nemzeti Oceanográfiai és Halászati Intézet (National Institute of Oceanography and Fisheries, NIOF) kutatóinak mit sikerült megállapítaniuk a fiatal barázdásbálna elpusztulási okaként. A különleges eseményről a helyi online hírportál, az Egyptian Streets tudósított.
A sziláscetek alrendjébe (Mysticeti) tartozó közönséges barázdásbálna 27 méteres maximális testhosszával Földünk második legnagyobb recens állatfajának számít a kékbálna (Balaenoptera musculus) után. ( A kékbálnák 32 méteres maximális testhosszúságukkal a valaha élt legnagyobb tengeri gerinceseknek tekinthetők.)
A barázdásbálnák két alfaját különböztetik meg a tengerbiológusok,
amelyek közül az atlanti B. physalus physalus alfajnak egy kisebb elszeparálódott helyi populációja él a Földközi-tenger nyugati medencéjében, elsősorban a Tirrén-tenger térségében. A közönséges barázdásbálna a Földközi-tenger legnagyobb élőlényének számít.
A mediterrán medencében élő barázdásbálnák óceáni fajtársaikhoz képest jóval kevésbé vándorolnak,
szinte sohasem hagyják el a Földközi-tenger nyugati nagymedencéjét. A Földközi-tenger keleti, vagy Levantei-nagymedencéjéből nem ismertek barázdásbálna észlelések, ezért számít különlegesnek az Alexandriánál partra vetett bálnatetem.
A tetem állapotából megállapítható, hogy a fiatal barázdásbálna viszonylag frissen pusztult el, ezért kevéssé valószínű, hogy azt a tengeráramlatok sodorták át a nyugati nagymedencéből Alexandriába.
A Földközi-tengereben honos cetfajok közül a közönséges barázdásbálna és az ugyancsak a nyugati medencében előforduló nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) a leghatalmasabb, ez utóbbi húsevő ragadozó maximális testhossza elérheti a 18-20 métert.
Ritka vendégként, mind a közönséges barázdásbálna, mind pedig a nagy ámbráscet
időnként felbukkan az Adriai-tengerben is.
Legutóbb tavaly júliusban észleltek közönséges barázdásbálnát az Adrián Mali Losinj térségében, 2016 augusztusában pedig a népszerű isztriai turistaközpont, Rovinj előtt figyeltek meg három nagy ámbráscetet. A Földközi-tengerben élő összes cetfaj szigorú védelem alatt áll valamennyi parti országban.