Júdásnak semmi köze sincs a róla elnevezett evangéliumhoz

2018.01.14. 13:56

A kereszténység első évtizedeinek története a múlt homályába veszik. Főleg a második és harmadik században jelentek meg azok az apokrif evangéliumokként ismert, elsősorban görög nyelvű írások, amelyek Jézus életét és tanításait a 4. században kanonizált szentírásoktól több szempontból is eltérően mutatták be. Ezek közül a legnagyobb vitát a hitehagyott apostolnak, Júdásnak tulajdonított apokrif evangélium felfedezése és nyilvánosságra hozatala okozta.

Száműzött evangéliumok

Kr. u. 367-ben Athanasius alexandriai püspök határozta meg autentikusként azt a Jézus tanításait tartalmazó, illetve azokhoz kapcsolható 27 kanonikus iratot, melyeket ettől kezdve a római katolikus egyház az Újszövetség kizárólagos szent irataiként fogad el.

A hegyi beszéd, Karl Heinrich Bloch festményén. Jézus tanításairól kezdetben több száz önjelölt evangélium értekezettForrás: Wikimedia Commons

A Krisztus működése utáni évszázadokban azonban számos egyéb, Jézus életével és tanításaival foglalkozó irat keletkezett, de ezekből csak igen kevés maradt fenn. Az ún. apokrifek tágabb értelemben a bibliai könyvekhez, az ó és újszövetséghez kapcsolódó olyan zsidó illetve keresztény írások, amelyeket szerzőik ugyanúgy az isteni kinyilatkoztatás által sugallt iratokként tárták a nyilvánosság elé, mint a kanonizált szent iratokat.

Szent Athanasius alexandriai püspökForrás: Picasa

Az apokrif iratok azonban mégsem lettek felvéve a Biblia szent könyvei közé.

Az Athanasius katalogizálása előtt keletkezett korábbi bibliaváltozatokban azonban több olyan apokrif irat is bekerült, melyeket néhány kisebb egyházközösség, mint például a kopt és az etióp keresztény egyház, mind a mai napig a kanonizált írásokkal egyenértékű szent iratokként tisztel.

Eusebius szerint Márk nem Jézus, hanem Szent Péter tanítványa volt

Az ószövetségi zsidó apokrifok a Kr. e. 3., és a Kr. u. 3. század között keletkeztek. Ezek közül számos írás a messiás eljövetelével kapcsolatos látomásokat tartalmaz. Az ószövetségi apokrifok között talán a Jubileumok könyvét, Ariszteasz levelét, és a Jeremiás-féle apokrifont tekinthetjük a leghíresebb ószövetségi apokrif írásnak.

Krisztus színeváltozása. Az apokrif iratok gyakran másként interpretálják Jézus tanítását és cselekedeteit, mint a kanonizált evangéliumokForrás: Wikimedia Commons

Az újszövetségi evangéliumokról először Papaiasz emlékezett meg a Kr. u. 2. században.

A keresztény hagyomány a Jézus életéről és tanításáról szóló négy kanonizált evangélium szerzőinek Máté, Márk, Lukács és János apostolokat – Krisztus evangélista tanítványait – ismeri el azzal, hogy az evangélisták közvetlenül a Megváltótól hallottakat vetették papírra.

Lukács evangélista egy 10. századi bizánci miniatúrán. Máté, Márk, Lukács és János könyvei alkotják a kanonizált evangéliumokatForrás: Wikimedia Commons

A 3. század végén és a 4. század elején működött Nikomédiai Eusebius püspök (aki Constantinus császár udvarában is bejáratos volt) szerint azonban

Márk nem Jézus, hanem Szent Péter tanítványa volt, és Péter visszaemlékezése alapján jegyezte le Jézus tanításait.

 

Nikomédiai Eusebius püspökForrás: Origo

A Kr. u. 1 században, illetve a 2. század legelején az eredetileg héber és arameus nyelven íródott evangéliumokat később görögre fordították, és ezek, az ógörög nyelvű fordítások lettek a ma is ismert evangéliumok forrásai.

A 27 kanonizált újszövetségi iraton kívül mintegy 100 olyan apokrif művet ismerünk, melyeket az újszövetségi kánon ihletett,

és amelyek az újszövetségi írásokkal mutatnak szoros összefüggést.

A Jézus sírja fölé emelt szentély a jeruzsálemi Szent Sír-templombanForrás: AFP/Gali Tibbon

A 9. században működött Phoitiosz még 280 apokrif könyvről emlékezik meg,

de ezek nagyobb része a későbbiekben nyom nélkül megsemmisült.

Kétezer év múltán Egyiptomban bukkant fel Júdás

A fennmaradt apokrif evangéliumok közül Máté protoevangéliuma, Szent Péter, valamint a Mária Magdolnának betudott ún. Mária evangéliuma, továbbá a botrányokat is kiváltó, állítólagos Júdás-féle evangélium a leghíresebbek.

Apokrif evangélium töredékeForrás: Pinterest

A nagyközönség előtt talán a rendkívül vitatott Júdás-féle apokrif evangélium vált a legjobban ismertté, nem kis részben annak köszönhetően, hogy azt a National Geographic magazin a római katolikus egyház tiltakozása ellenére hozta nyilvánosságra 2006-ban .

A Júdás evangéliumaként emlegetett apokrif irat 1978-ban került elő EgyiptombanForrás: Pinterest

Az úgynevezett Júdás evangélium a Krisztust eláruló Iskarióti Júdás és Jézus beszélgetéseit örökíti meg.

Ez az apokrif Júdás szerepét Jézus tanítványaival és a megváltással kapcsolatban teljesen másként ábrázolja, mint amit a négy kanonizált evangéliumból ismerünk. Maga a kézirat az 1970-es évek vége óta ismert. A papirusz kódex fellelésének körülményei nem pontosan dokumentáltak, de az irat a legnagyobb valószínűség szerint 1978-ban Egyiptomban került elő egy El-minia közeli régészeti feltáráson.

Júdás csókja Caravaggio festményénForrás: Wikimedia Commons

A kézirat először egy bizonyos Hanna nevű heluáni  műkincskereskedő tulajdonába került.

A kéziratot – több más igen értékes óegyiptomi műalkotással együtt - azonban ellopták a műkereskedőtől. Mivel az Interpol körözést adott ki a tárgyakra, 1982-ben több, Hannától származó műkincs nyomára bukkantak Európában.

Kizárható, hogy középkori hamisítvány

Az egyiptomi kereskedő ekkor elhatározta, hogy visszaszerzi a műkincseit.

Fáradozásait siker koronázta, és 1983-ban visszakapta a papirusz relikviát is.

Az utóbb Júdás evangéliumaként ismertté vált kódexet még abban az évben Genfben megpróbálta értékesíteni, de olyan magas árat szabott a könyvért, hogy végül is nem talált rá vevőt. (Más kérdés, hogy ekkoriban még nem ismerték fel a dokumentum valódi jelentőségét.) Hanna később az Egyesült Államokban próbálkozott az eladással, majd miután itt sem járt sikerrel, a könyvet a Citibank széfjében helyezte el.

Júdás evangéliumának töredékei. Teljes egészében kizárható a C14-vizsgálat alapján, hogy középkori hamisítvány lenneForrás: Pinterest

A kódex 16 évig hevert a páncélszekrényben, és közben majdnem teljesen tönkrement.

Később vásárlás útján több műkereskedő kezei között is megfordult a könyv, de eközben még tovább romlott az állaga. Végül adományozás útján a Maecenas Foundation for Ancient Art alapítvány tulajdonába került, amely a National Geographic Society támogatásával restauráltatta a kódexet, és elvégeztette a kézirat átfogó tudományos vizsgálatát.

A hitehagyott apostolt, Júdást a gnosztikus eredetű irat pozitív személyként, és a megváltástan fontos szereplőjeként ábrázoljaForrás: Pinterest

Megállapították, hogy a kódex négy fejezete a kopt nyelv szahidi dialektusában íródott.

A Svájcban 2004-ben elvégzett C14-es radiokarbon kormeghatározás eredménye szerint, az írás másolat, amely Kr. u. 220 és 340 között keletkezhetett. A laboratóriumi kormeghatározás eredményén kívül az alkalmazott tinta és nyelvezet is kizárta, hogy középkori hamisítványról lenne szó.

Iskarótai Júdás aligha tudhatott a neki tulajdonított evangéliumról

A mű nyelvtani, stilisztikai és tartalmi elemzése alapján bizonyos, hogy ahhoz a névadónak Iskarióti Júdásnak semmi köze sincs. A magas szintű irodalmi nyelvezet, és főleg a tartalom egyértelművé teszi, hogy

a mű egy gnosztikus filozófus alkotása lehet.

( A gonszticizmus a Kr. u. 2. században kibontakozott filozófiai irányzat, amely magávé teszi a kereszténység tanításait, ám azokat a klasszikus antik, illetve az újplatóni filozófia tanításaival ötvözi.)

Júdás csókja Giotto freskójánForrás: Wikimedia Commons

Az apokrif kódexben foglaltak szerint Júdás engedelmeskedett Jézusnak, amikor elárulta őt és ezzel Jézust küldetésének teljesítésében segítette.

Júdást áruló helyett hősként írja le, aki a mester legkedveltebb tanítványa volt,

szemben a bibliai evangéliumokkal, melyek Jánost nevezik meg Jézus legszeretettebb tanítványának. Az elárulás pillanatában Júdásnak azért kell átadnia Jézus, hogy ő visszatérhessen oda, ahonnan jött, és ahová majd Júdás is követni fogja.

Jézus halálra ítélése. A keresztény hagyomány Júdást a Megváltó elárulójának tekintiForrás: Wikimedia Commons

Júdás átveszi a 30 ezüstöt és kiadja Jézust, de csak és kizárólag azért, hogy beteljesíthesse küldetését.

A gnosztikus megváltástan egyértelmű bizonyítéka az írás,

amelynek konklúziója szerint Júdás árulása az a tett, ami hozzásegítette Jézust, hogy kiszabadulhasson az „eleve rossz test" fogságából.

Gnosztikus evangélium töredékForrás: Pinterest

A gnosztikusok szerint, amikor az emberi test elpusztul, vele meghal a lélek is. Csak azok a lelkek élnek tovább, amelyekben kiteljesedik az „isteni szikra". A keresztény teológia természetesen nem osztja a gnosztikus megváltástant, és a Júdás-féle apokrif evangéliumot is elveti.

Egyes apokrifokat a kopt egyház a szent iratok közé sorol

A pszeudo, vagy proto Máté evangélium Mária születésével, és Jézus életével foglalkozik egészen kicsi gyermekkorától kezdve 12 éves koráig. A négy evangéliumban csak néhány epizód foglalkozik Krisztusnak ezzel az életszakaszával.

Forrás: Origo

A másik – szintén erősen vitatott – ún. Mária-féle evangélium a kutatások szerint eredetileg görög nyelven keletkezett,

de csak a kopt nyelvű fordítása maradt fenn.

Az 5. században készült kopt nyelvű kézirat egyébként a Karl Rainhardt által 1896-ban, egy kairói műkereskedésben megvásárolt papirusz kódex mellékletként került elő.

Jézus és Mária MagdolnaForrás: Wikimedia Commons

Az apokrif Mária evangélium első része a feltámadott Jézus és tanítványai között a test halál utáni sorsáról és a bűn mibenlétéről szóló párbeszédet tartalmazza, a második rész pedig Mária Magdolna látomásait rögzíti. Noha az apokrif iratok nem tekinthetők a Szentírás kanonizált részének, mégis, ezeket a krisztusi és ókeresztény idők érdekes és értékes kultúrtörténeti dokumentumainak tekinthetjük.