Köze lehetett a klímaváltozásnak a szajgák tömeges pusztulásához

2018.01.18. 13:46

A szokatlanul magas nedvességtartalom és a nagy meleg is elősegíthették a tatárantilopok három évvel ezelőtti hirtelen tömeges pusztulását okozó fertőzést.

2015-ben több mint 200 ezer tatárantilop, más néven szajga esett össze hirtelen és pusztult el Kazahsztánban. Halálukat baktériumfertőzés számlájára írták - olvasható a BBC oldalán.

Új kutatási adatok azonban azt mutatják, más tényezőknek is szerepe volt a tömeges pusztulásban. A kutatók úgy vélik, a környezeti tényezők változása előidézheti és gyorsíthatja a kórokozók terjedését, bár a folyamat pontos megismeréséhez további kutatásra volna szükség. A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy az állatvész megismétlődik, mivel a térség klímája az előrejelzések szerint változóban van.

Richard Kock, a londoni Royal Veterinary College állatorvosa tagja volt a 2015-ös mentőcsapatnak. Elmondta, hogy amit tapasztaltak, meghaladta egy szokásos baktériumfertőzés okozta járvány méreteit. Később kiderült, hogy olyan baktérium okozta a halálos vérmérgezést, ami egyébként megtalálható az antilopok szervezetében.

Mindenütt az állatok tetemeibe lehetett botlaniForrás: Albert Salemgarayev

A több tudományág képviselőiből álló kutatócsoport statisztikai módszerekkel elemezte a pusztulás idejének környezeti viszonyait. Azt állapították meg, hogy a szokatlan meleg és nedvesség vezetett a vadpusztuláshoz.

Sok kérdés még mindig nem tisztázott

Ugyanilyen tömeges állatvész volt Közép-Ázsiában 1981-ben és 1988-ban. További kutatást igényel, milyen mechanizmus útján váltotta ki a szokatlan pára és meleg a járványt. Kock a BBC-nek elmondta, korábban is sejtették, hogy a klímaváltozásnak köze volt az antilopvészhez, ám a friss kutatás nyújtotta az első konkrét bizonyítékot az összefüggésre.

A Science Advances szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői rámutattak arra, hogy sürgősen csökkenteni kell a tatárantilopra leselkedő más veszélyeket, az orvvadászatot vagy az állatgazdaságokban jelentkező kórok terjedését.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot, melyre az orvvadászok is lesnek, mivel tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, de az élőhelyük zsugorodása és a bozóttüzek is fenyegetik őket.