Az égből érkező pókinvázió nem a fantázia szüleménye

A pókeső bár kissé fantasztikusan hangzik, egyáltalán nem kitalált jelenség, de még szokatlannak, ritkának sem lehet nevezni - írja a Today I Found Out ismeretterjesztő weboldal. Az ízeltlábúak sokszor a semmiből jelennek meg, és akár több millió példány is szállhat a levegőben.

Ezt a jelenséget ballonozásnak nevezik a szakemberek. A pókok magasabb területekre, általában fákra másznak fel, a potrohukkal rögzítik magukat, majd megkezdik a hosszú, selyemszerű pókfonalak kibocsátását. Ezután következik a „felszállás", az apró ízeltlábúak elengedik magukat, és fonalaik segítségével a légáramlatok szárnyán repülve megkezdik vándorútjukat.

Ezzel a módszerrel akár több ezer kilométeres távot is képesek megtenni.

A világnak vannak olyan régiói, ahol a pókeső viszonylag gyakori látványosságnak számít, ilyen például Ausztrália is.

A „légi közlekedést” igénybe vevő példányok száma a több ezertől a milliós nagyságrendig terjedhet. Ilyen tömeges migráció rendszerint akkor fordul elő, ha egyetlen kolónia kel útra vagy az időjárási körülmények késztetik menekülésre az apróbb állatokat. Szintén tömeges pókmigrációt idéznek elő az árvizek és az erdőtüzek, ebben az esetben is tömegével hullhatnak az ízeltlábúak az égből. Ilyen jelenséget sikerült megfigyelni például 2010-ben, amikor Pakisztán területén a hatalmas árvizek miatt pókok millió kényszerültek menekülésre.

"Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Romain Fellens "

Az effajta vándorlásnak megvan a maga ökológiai haszna. Egyrészt a levegőben szálló pókok élelmet jelentenek a madaraknak, másrészt a természeti katasztrófákat követően elsőként ezek az ízeltlábúak térnek vissza az elpusztult területekre, így segítve a helyi ökoszisztéma helyreállítását.

Nem kell rettegni a pókesőtől

A pókiszonytól szenvedők nagy szerencséjére a ballonozás kizárólag kisebb pókfajok szokása, a nagyobbak egyszerűen túl nehezek ahhoz, hogy a szél szállítani tudja őket. Ennek köszönhetően az emberek egészségét, biztonságát nem veszélyeztetik az égből lehulló kicsiny pókok, a mezőgazdasági növényekben azonban jelentős károkat okozhatnak: amennyiben a pókok milliói egy kisebb területen érnek földet, akkor hálóikkal elvágják a növényeket az éltető napfénytől.

null

null

A pókfonal strukturálisan a folyékony kristályokhoz hasonlítható.

A megszáradt szál nem oldódik a vízben, meglepő erősségét a fehérjeszálak beállításától illetve a száradás és nyújtás közben kialakuló apró kristályoktól kapja. A legerősebb hálót a Nephilia clavipes nevű faj szövi, hálói még a belerepült kisebb madarakat is képesek megfogni.