Elképesztő titkokat rejt a szivárvány

2018.01.29. 18:11

A szivárvány az egyik leglátványosabb természeti tünemény. Az emberek mindig a derűvel, a megbékéléssel, a jóléttel kapcsolták össze. A Biblia szerint az özönvíz után Isten is szivárvánnyal jelezte Noénak, hogy békét kötött az emberekkel. A szivárványnak általában hét színét különböztetjük meg, de ez inkább hagyománytiszteletből van így, nem tükrözi teljesen a fizikai valóságot.

Melyek a szivárvány színei?

A szivárvány hagyomány szerinti hét színének már a megnevezésekor kezdődnek a problémák. Odáig még mindenki egyetért, hogy fölülről lefelé jön a piros, a narancs, a sárga és a zöld. A kéknél viszont már gondok vannak.

A hét szín úgy jön ki, ha kéket ketté bontjuk. A zöld után következő sávot egyszerűen „kék"-nek nevezzük, a következőt pedig, hol lilának, hol türkizkéknek, illetve az angol nyelvterületeken indigókéknek hívják.

Akad azonban nem is egy neves tudós – köztük például a néhai Isaac Asimov –, aki szerint nem kellene megkülönböztetni több kéket, hiszen tulajdonképpen csak a kék sötétebb és világosabb árnyalatairól van szó. Tehát szerintük csak hat színből áll szivárvány.

Kettős szivárvány FranciaországbanForrás: leemage/©Patrick Lecureuil/Novapix/Leemage/Patrick Lecureuil

Az utolsó színben megint egyetértés van: ez az ibolya.

Színbontás

A 17. századi angol teológus, csillagász és matematikus, Sir Isaac Newton volt az első ember, aki rájött, hogy a spektrum összes színét látni lehet a fehér fény szétbontásával. Ezt prizmával a legegyszerűbb megvalósítani és a prizma legtermészetesebb létrehozása vízcseppek (esőcseppek) segítségével lehetséges. Ezért is nagyszerű módja a spektrum tanulmányozásának a szivárvány megfigyelése, amelyet az esőcseppeken megtörő fény hoz létre.

A látható spektrum színei folyamatosan mennek át egymásbaForrás: Origo

Még egy felületes pillantáskor is rögtön egyértelmű, hogy a színek nem diszkrét, jól elkülönülő kategóriák. Alaposabban megnézve észrevehetjük, hogy a színek folyamatosan olvadnak egymásba.

Az, hogy mégis hét színt különböztetünk meg a szivárványban, nem véletlen. A hetes szám (a hármashoz hasonlóan) régóta kiemelt szerepet tölt be a nyugati kultúrában.

Az egész – mint oly sok minden – a régi görögökhöz vezethető vissza. Krisztus előtt a 6. században Püthagorasz görög matematikus úgy vélte, hogy a számok bonyolultan kapcsolódnak a való világhoz. Számára a számok nem csupán elvont fogalmak, absztrakciók voltak, hanem szinte mágikus tulajdonságokkal rendelkeztek.

PüthagoraszForrás: Wikimedia Commons

Püthagorasz volt az első, aki szinte minden való életben előforduló dologhoz számokat rendelt. Észrevette például (vagy legalábbis neki tulajdonítják a megfigyelést), hogy a hét zenei hanghoz matematikai egyenleteket lehet rendelni (püthagoraszi hangsor).

Ezért különböztetünk meg 7 színt a szivárványban

Itt jutunk vissza újra Newtonhoz. Newton nagy tisztelője volt Püthagorasznak, illetve az ő elveit követő tudósoknak, különösen Kopernikusznak.

A görög gondolkodó hatása tetten érhető azon is, miként alakult Newton felfogása a teljes színspektrumról. Kezdetben az angol tudós csak öt színt látott a spektrumban: vörös, sárga, zöld, kék és ibolya. Csak azután tette hozzá a narancsot (a vörös és a sárga közé), valamint az indigókéket (a kék és az ibolya közé), miután átgondolta a zene és a színek közti püthagoraszi kapcsolatot.

Sir Isaac NewtonForrás: Wikimedia Commons

Mivel Püthagorasz úgy gondolta – és ezt azóta is elfogadjuk –, hogy hét zenei hang van, ezért színből is hétnek kell lenni. Természetesen sokkal több szín van, mint ez a hét, de ezek valamennyien a hét főszín különböző kombinációival jönnek létre.

Látható tehát, hogy a szivárvány hét színének története roppantul összetett, nagyon hosszú és nagyon régre nyúlik vissza. Magában foglalja a matematika, a numerológia sőt még a zene elemeit is.