Ijesztő változásokon ment keresztül a lepra baktériuma

2018.02.01. 15:48

A lepra egykor szörnyű tünetekkel járó, pusztító betegség volt, ám a modern orvostudománynak sikerült jelentősen visszaszorítania a kórt előidéző baktériumot. Egy új kutatás szerint azonban a kórokozó kezd ellenállóvá válni az eddig eredményesen alkalmazott gyógyszerekkel szemben.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatásban 154 leprabaktérium-törzs (Mycobacterium leprae) genomját vizsgálták meg a kutatók. Az eredmények alapján nyolc törzs is olyan véletlenszerű mutációkon ment keresztül, amik ellenállóvá tették a kórokozókat az antibiotikumokkal szemben. Ezek a mutációk ráadásul nagyon gyorsan, alig néhány év vagy évtized leforgása alatt gyűltek össze a mikroorganizmusokban.

Ez lenyűgöző túlélési stratégia az antibiotikumok ellen – írta a kiadott közleményben Andrej Benjak, a tanulmány első szerzője. „A DNS hibajavító mechanizmusainak hibái egy sor random mutáció megjelenéséhez vezetnek, és minél több ilyen rendellenesség következik be, annál nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő gén a megfelelő helyen fog mutálódni a gyógyszerrezisztencia kialakulásához. A random mutációk ugyanakkor halálosak lehetnek, szóval ez az egész egyfajta genetikai orosz rulett a baktériumok számára” – magyarázta Benjak.

A Mycobacterium leprae elektronmikroszkóppal készített felvételenForrás: The Turing Foundation

Régóta ismert a kórokozó

A lepra egy fertőző betegség, amely az idegrendszerre, a bőrre, a szemekre és a felső légúti nyálkahártyára is hatással van. A betegségben szenvedők elvesztik az érzékelésüket, a bőr, az idegek és a végtagok maradandóan károsodnak. A kór végül testi deformációhoz, rokkantsághoz vezethet.

A lepra kórokozója már az idők kezdete óta velünk van, az 1940-es, 1960-as évek új gyógyszereinek köszönhetően azonban sikerült visszaszorítani terjedését, így a lepra ma már az eredményesen kezelhető betegségek közé tartozik. Az új felfedezés viszont arra figyelmeztet, ez hamarosan megváltozhat.

„Ez fontos eredmény” – hangsúlyozta Stewart Cole, aki szintén részt vett a most megjelent tanulmány elkészítésében. „Nem tudni, hogy a leprát gyógyító készítmények közül például a clofazimine pontosan hogyan pusztítja el a kórokozót, de most, a rezisztens törzsek vizsgálatával közelebb kerülhetünk a válaszokhoz” – tette hozzá.

A leprabaktérium genetikai állományának kutatása azt a korábbi hipotézist is megerősítette, hogy a mikroorganizmus Ázsiából, nagy valószínűséggel a Távol-Keletről származik.