Tudja-e, mi köze a kettős vak vizsgálatnak a termálvízhez?

2018.02.05. 18:43

A kettős vak balneoterápiás klinikai vizsgálatot először Magyarországon végezték el Bálint Géza professzor vezetésével. Még az 1970-es években az ő fejéből pattant ki az az ötlet, hogy ezt a módszert alkalmazzák a termálvizek gyógyhatásának ellenőrzéséhez, amit tőle vettek át nemzetközi szinten is.

Mi is az a kettős vak klinikai vizsgálat?

Az 1970-es években Kiskunhalason termálvizet találtak és fürdőt építettek a kórház mellé. Bálint Géza professzor ekkor javasolta, hogy végezzenek el egy úgynevezett kettős vak klinikai vizsgálatot abból a célból, hogy megtudják, van-e, és milyen egészségügyi hatása a termálvíznek.

A kiskunhalasi termálvizes gyógyfürdő egyik medencéjeForrás: Termalfurdo.hu

A szakirodalomban kettős vak klinikai vizsgálatnak nevezik az olyan kísérletet, amelynek során sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a vizsgálatban résztvevő személy hatóanyagot tartalmazó szert, vagy hatóanyag nélküli placebót kapott-e. Ezzel a módszerrel ellenőrizhető, hogy egy adott szernek a placebo-hatáson illetve az orvos elvárásaiból fakadó torzításokon felül is van-e pozitív hatása.

Dr. Bálint Géza, a nemzetközi hírű reumatológus professzorForrás: Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság

Akkoriban, az 1970-es évek derekán a kiskunhalasi termálvíznek még nem volt hírneve, nem ezért utaztak oda az emberek.

A kísérletet helyi, Kiskunhalasról és környékéről származó betegeken végezték el.

Heti öt alkalommal a reumás és ízületi gyulladásban szenvedő betegek fele a termálvízben fürdött, a másik fele pedig sima felmelegített csapvízben.

Magyarország különösen gazdag a gyógyhatású termálvizekbentermálvízForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A placebó csapvíz hőmérséklete megegyezett a termálvízével, a gyógyszerész szagosította, színesítette,

hogy virtuálisan és érzetre is ugyanolyan legyen, mint a termálvíz.

Senki sem tudta a beavatottakon kívül, hogy milyen vízben fürdik

Sem az orvosok, sem pedig a betegek nem tudták, hogy milyen vízben fürdőznek, csak azok, akik a placebó vizet csinálták.

Csak a termálvizes csoportnál jelentkezett az úgynevezett fürdőreakció.

Ez akár beteg valaki, akár nem, 7-8 alkalom után jelentkezik először fokozódó fájdalom, majd bágyadtság formájában, növekszik a fehérvérsejt szám, a vérnyomás, és romlik a közérzet.

A kiskunhalasi termálvizes gyógyfürdő egyik medencéje. A kísérletsorozat bebizonyította a termálvíz gyógyító hatásátForrás: Termalfurdo.hu

A tünetek általában 2-3 napig tartanak, majd erőteljes javulás következik.

A termálvizes csoportban a fürdőreakció után jelentősen csökkentek az ízületi fájdalmak, ami nem csak a kezelés idején, hanem még néhány hétig, hónapig eltartott.(A fájdalom erőssége egyébként mérhető, vannak rá módszerek.) Általában húsz alkalmat szoktak kiírni a termálvizes kezelésre, mert húsz alkalom számít terápiásan hasznosnak, utána „fürdőfáradtság" támad az emberre.

Aggálytalan bizonyosságot nyert a termálvíz jótékony hatása

A másik kontrollcsoportban a felsoroltak nem történtek meg.

Aztán elvégezték a kísérletet térdízületi kopásos betegekkel, akiknél ugyanezt az eredményt kapták.

Miután sorozatban még számos további ugyanilyen eredményt mutató kísérletet elvégeztek, a termálvizes terápia elkezdett elterjedni külföldön is, elsősorban Izraelben és Törökországban, de a németek, olaszok, franciák is átvették.

Asványi sólerakódás a Holt-tenger partjánForrás: AFP

Ma már klinikailag is általánosan elfogadott, hogy minden termálfürdő – bármilyen összetételű is, és legyen akár hol-tengeri, olasz, vagy török a termálvíz -, fájdalomcsillapító hatású, és ez az eredmény néhány hónapig, félévig, de akár egy évig is eltarthat. Ezzel a módszerrel jelentősen mérsékelni lehet a mellékhatásokkal járó gyógyszeres terápiát.

Dr. Bálint Géza, az orvostudomány doktora, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főorvosa nemzetközi jelentőségű tudományos munkásságának elismeréseként átveszi a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktőlForrás: MTI/Bruzák Noémi

Bálint professzor úgy véli, hogy az ásványi anyagok a bőrben felszívódnak, és az ott lévő fájdalomérző idegvégződésekre hatnak,

a véráramba azonban nem kerülnek be. Tapasztalati tény, hogy például a Holt-tenger vize és a harkányi termálvíz egyaránt kiváló „gyógyszer" a pikkelysömör és a psoriasis nevű bőrbetegségekre.

A harkányi termálvizes fürdőForrás: Vass Imre/Harkafoto

A balneoterápiás kettős vak kísérlet eredménye egyébként egy angol szakfolyóiratban jelent meg először a nemzetközi irodalomban.

Hazánk fürdőkultúrája még a tökök hódoltság korából származik

Magyarországon több törökfürdő - törökül hamam - található, annak köszönhetően, hogy a fürdőkultúránk még a 16.-17. századi török hódoltság idejéből származik.

A törökök eleinte azonban nem termál, hanem felmelegített normálvízben áztatták magukat.

 

A Rudas fürdő terasza. A Rudas is a törökkor emlékét őrziForrás: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Amikor Magyarországon termálvízre leltek, így többek között Budán, Pécsett, és Egerben, elsősorban amiatt örültek ennek, mivel ezt nem kellett melegíteni. Budapesten még ma is több, törökök által alapított fürdő működik, mint például a Rudas,a Király vagy jelenleg a Budai Irgalmas Rendhez tartozó Császár törökfürdő, eredeti nevén „Veli bej fürdője", vagy „Veli bég, fürdője.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK