Tudja-e, hogyan nézhetett ki valójában Kleopátra?

2018.02.06. 16:27

Pontosan nem tudni, hogy VII. Kleopátra Philopatór királynő, a Ptolemaiosz-dinasztia leghíresebb sarja és az ókori Egyiptom utolsó fáraója valóban olyan legendás szépségű nő lehetett-e, mint ahogy az utókor emlékezetében él. A világtörténelem egyik leghíresebb királynőjéről fennmaradt érmeképek és néhány neki tulajdonított márványportré alapján a modern számítástechnika segítségével megpróbálták rekonstruálni Kleopátra hiteles arcvonását.

Rendkívül erős, már-már delejes vonzerővel rendelkezhetett

VII. Kleopátra Philopatór egyiptomi királynő (Kr.e. 69 – Kr.e. 30.) legendás szépségéről már az ókori források is eltérően vélekedtek.

Az utókor emlékezetében kivételes szépségű asszonyként őrződött meg az utolsó egyiptomi fáraó, Kleopátra alakjaForrás: Polygion

Khairóneai Plutarkhosz, a Kr.u. 2. század elején keletkezett híres történelmi művében, a Párhuzamos életrajzokban (görögül: Bioi paralelloi) így ír Egyiptom világhíres királynőjéről:„A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát... Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő."

Kleopátrának a férfiakra gyakorolt vonzerejét hagyományosan egyfajta idealizált szépségre vezetik vissza, tévesenForrás: Origo

Cassius Dio, a konzulságot is viselt és a Kr.u. 2. század végén illetve a 3. század elején alkotó ugyancsak görög származású római államférfi és történész elődjével, Plutarkhosszal szemben

a Róma történetéről írt, 80 könyvből álló művében „ragyogó szépségű nőként" emlékezett meg Kleopátráról.

Noha sem Plutarkhosz, sem pedig Cassius Dio nem voltak Kleopátra kortársai, történeti munkáikban - az egykorú forrásokra hivatkozva - mindketten kiemelték Kleopátra rendkívüli személyiségét és vonzerejét.

Cassius Dio, bár nem volt Kleopátra kortársa, de ragyogó szépségként említette meg történeti munkájábanForrás: Polygon

A királynő páratlan szépségéről még az antik időkből fennmaradt hagyomány nem választható el attól a történelmi ténytől, hogy Kleopátra a késő köztársaságkori Róma két legbefolyásosabb államférfijának,

Julius Caesarnak és Marcus Antoniusnak is képes volt elcsavarni a fejét,

és Egyiptom, illetve saját hatalmának kiterjesztésére felhasználni a bűvkörébe vont férfiak befolyását.

Kleopátra elcsavarta az Egyiptom megszállására érkező híres római államférfi és hadvezér, Julius Caesar fejétForrás: DVDbash/Dvdbash

Mindez igen valószínűvé teszi, hogy a királynő valóban valamiféle rendkívül erős, már-már delejes vonzerővel rendelkezhetett, ám több mint kérdéses, hogy ez a csáberő a mai értelemben vett szépséggel is párosult-e.

Máig nem tudni, hol nyugszik Egyiptom leghíresebb királynője

Kleopátra sírhelyét mind a mai napig nem sikerült megtalálni, így földi maradványait sem ismerjük.

Antonius és KleopátraForrás: Polygion

A korabeli forrásokból annyit tudunk, hogy miután Marcus Antonius - aki Kleopátrát az óegyiptomi szertartásrend szerint feleségül is vette-, a görögországi Aktion-hegyfoknál, latinosan Actium partjainál Kr.e. 31. szeptember 2-án súlyos vereséget szenvedett el Octavianus (a későbbi Augustus császár) hajóhadától,

a királynő Antoniust cserbenhagyva, az egyiptomi flottával Alexandriába menekült.

 

Marcus Antonius márvány büsztje a Kr.u. 1 századbólForrás: (c) 2008 Sergey Sosnovskiy/(c) 2008 Sergey Sosnovskiy/Sergey Sosnovskiy

Antonius vert hadaival követte szerelmét, ám a győztes Octavianus Antoniust üldözve, légiói élén szintén Egyiptomba vonult. Miután Kr.e. 30-ban Octavianus újabb vereséget mért Antoniusra, a seregét vesztett hadvezér öngyilkos lett.

Octavianust, a későbbi Augustus császárt Kleopátra már nem tudta a bűvkörébe vonniForrás: Till Niermann/Till Niermann

Kleopátra erre a hírre bezárkózott alexandriai palotájába, és mivel belátta, hogy Octavianustól nem számíthat kegyelemre, Kr.u. 30. augusztus 12-én öngyilkos lett. Azt, hogy a 39 éves korában meghalt királynőt, Egyiptom utolsó fáraóját pontosan hová temették el, mind a mai napig nem tudjuk.

Kleopátra hagyományosan idealizáló, óegyiptomi stílusban készült domborművű portréjaForrás: Wikimedia Commons

A királynő földi maradványai híján ezért csak az általa veretett pénzérmék portréképei, valamint néhány, Kleopátrának tulajdonított márványszobor alapján vált lehetővé Kleopátra leghitelesebb arcrekonstrukciójának az elkészítése.

Intelligens, és inkább vonzó, mint szép

Ha a többnyire Alexandriában vert egyiptomi bronzérmék, illetve a Marcus Antonius által veretett római ezüstdénárok (denarius) Kleopátrát ábrázoló portréképeit vizsgáljuk meg,

első benyomásként igazat kell adnunk Plutarkhosznak,

aki szerint Kleopátra külseje „önmagában véve nem volt igazán figyelemreméltó."

Az egyiptomi királynő által Alexandriában veretett bronz pénzérme, előlapján Kleopátra realisztikus vonásokat mutató portréképévelForrás: Origo

Az érméken profilból ábrázolt királynőt hosszú horgas orr, csúcsos áll, és keskeny száj, valamint mélyen ülő szemek jellemzik. A királynő uralkodása alatt vert érméken kivétel nélkül visszatérő motívumnak számítanak ezek a főbb arckarakterek.

Kleopátrát ábrázoló hagyományos óegyiptomi stílusú dombormű, hellenisztikus márványszobor, és egy alexandriai érmeképForrás: Origo

Az érmeportrék kivéséséhez a királynőről készített hivatalos arcmást használták fel a pénzverők vésnökei,

ezért az érmeképeket fő vonalaiban hitelesnek tekinthetjük. A Ptolemaiosz-dinasztia tagjai ugyan makedón származásúak voltak, ám közel három évszázados uralmuk alatt nem a görög, hanem az óegyiptomi hagyományok szellemében uralkodtak.

Kleopátra és Antonius portréja egy római ezüstdénáronForrás: Origo

Mindez pedig a külsőségekben is megnyilvánult, kivéve az érmeket, amiket görög-római stílusban vertek.

És idealizálva, Liz Taylor valamint Richard Burton által megszemélyesítve az 1963-as híres Kleopátra című hollywoodi alkotásbanForrás: Pinterest

Amíg a Kleopátráról fennmaradt épületábrázolások, így különösen a denderai Hathor-templom híres domborművei az egyiptomi fáraók, mint istenkirályok hagyományosan idealizált stílusában ábrázolják a királynőt, addig a pénzérmék- ettől eltérően - realisztikusan jelenítik meg Kleopátra arcvonásait.

A híres denderai Hathor-templom falán látható dombormű Kleopátrát, és Caesartól származó fiát, Caseraiont ábrázoljaForrás: Wikimedia Commons

A kutatók a rekonstrukció elkészítéséhez először a portréábrázolásokon megjelenő közös karaktereket vették számba,

majd e közös jegyeket számítógépbe táplálták.

Kleopátra számítógépes szoftver segítségével elkészített arcrekonstrukciója. Valószínűleg ez áll legközelebb a valósághozForrás: Pinterest

A számítógépes program segítségével 3D-ben is elkészített képről egy rendkívül intelligens, keleties vonásokat mutató, és inkább vonzó mint szép női arc tekint ránk vissza, több mint kétezer év távlatából.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK