Sellők pénztárcái a „fekete füstölők” tőszomszédságában

2018.02.09. 18:40

A mélytengeri hidrotermális kürtők szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hővel kelteti a tojásait.

Hidrotermális kürtők, mint mélytengeri keltető állomások

A valódi rájafélék közé tartozó Bathyraja spinosissima faj tojástokkal körülvett ivadékai leginkább egy méretes raviolira hasonlítanak, amelyet mind a négy sarkán apró nyúlványok zárnak le. A már kiürült tojástokokat, amelyeket gyakran partra sodor a víz, a "sellők pénztárcájaként" is szokták emlegetni.

Az előtérben, a mélytengeri kutatóeszköz gyűjtőkosarak felett láthatóak a sárga színű rájatojások, 3000 méteres mélységbenForrás: New Atlas

Az ivadékok éveket töltenek a vízáteresztő kollagénburokban:

legkevesebb 1500 napot, ha a körülöttük lévő víz átlaghőmérséklete 2,7 Celsius-fok - írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál.

A mélytengeri Bathyraja spinosissima rájafaj a világóceán fénymentes abisszális régiójában élForrás: Origo

Azért, hogy jobban megismerjék a több mint 3000 méteres mélységben élő rájafaj és környezetének kapcsolatát, a kutatók egy hidrotermális kürtőkben gazdag területet vizsgáltak át a Csendes-óceán Galápagos-szigetekhez közel eső részén.

A képmontázs bal szélén az egyik mélytengeri hidrotermális kürtő, a jobb oldalon pedig a "sellők pénztárcája" a Bathyraja spinosissima egyik tojása láthatóForrás: Nature

A hidrotermális kürtők leggyakrabban az óceáni hátságok közelében, az óceánok bazalt alapú alzatán alakulnak ki,

amikor a repedésekben a forró magma felhevíti a vizet, amely aztán a magas hőmérsékleten sok ásványi anyagot old ki.

Forró, ásványi anyagokban gazdag anyagokat lövell ki a "füstölgő" hidrotermális kürtő, amely falán Chorocaris garnélák valamint az Austinograea wiliamsi fajnevű mélytengeri rákok csoportja láthatóNOAA Office Of Ocean Exploration And Research

A világtenger 1000 és 6000 méteres mélység közötti tartományában, a fénymenetes sötétzónában,

az úgynevezett abisszális régióban 2500 – 3000 méternél nagyobb mélységben egységesen + 2-2,5 Celsius fokra csökken a vízhőmérséklet.

A hidrotermális kürtőkből kiáramló vízsugár ezzel szemben elérheti a + 200 - 350 Celsius fok körüli hőmérsékletet, ami miatt a kürtő közvetlen közelében felmelegszik a tengervíz.

Furcsa oázisok az örök sötétség birodalmában

A kutatást vezető Pelayo Salinas de León, az ecuadori Charles Darwin Alapítvány ökológusa és kollégái egy távirányítású járművel térképezték fel a területet, ahol ráját ugyan nem,

de összesen 157 tojástokot találtak,

amelyek többsége - 58 százaléka - pontosan 20 méterre helyezkedett el a legforróbb kürtőktől.

A Bathyraja spinosissima mélytengeri rája tojásai hevernek a bazalt alapú aljzaton, a hidrotermális kürtők közelébenForrás: Inverse

A Nature című tudományos folyóirat internetes kiadásában közölt tanulmány szerint az ilyen területeken tapasztalható melegebb - az egyik területen például 4,5 Celsius-fokos - víz felgyorsíthatja a keltetési időt.

A 2-3 méter hosszú csöves gyűrűsférgek (Annelida) a hidrotermális kürtők körül kialakuló miniatűr ökoszisztéma jellegzetes élőlényeiForrás: NOAA Ocean Explorer

A valódi rájafélék a porcos halak osztályába (Chondrichtyes) tartoznak, amelyek a túlhalászat elsődleges áldozataivá váltak az utóbbi évtizedekben.

Ritka felvétel a több ezer méter mélyen élő Bathyraja spinosissima rájárólForrás: MBARI/Twitter

Az ide tartozó fajok immár nagyjából 25 százalékát fenyegeti a kihalás.

A mélytengeri környezetben élő fajok különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, mivel általában lassabban fejlődnek és később válnak ivaréretté, ami jelentősen megnehezíti a regenerálódást a megtizedelt populációk számára.

Sárga kénlerakódás a "mélytengeri füstölők" környékénForrás: NOAA

A mélytengeri kürtők, vagy „fekete füstölők" (black smokers) egyfajta oázist jelentenek az abisszális régió rendkívül mostoha körülményei között élő tengeri organizmusok számára.

A mélytengeri hidrotermális kürtő metszetrajza, a kürtőből folyamatosan kiáramló vízoszlop hőmérsékleti értékeivelForrás: GRID-Arendal

A kürtők körül egy egészen sajátos mikro-ökoszisztéma épül ki,

amelynek bázisát kemoszintetizáló baktériumok alkotják.

Ez az első bizonyíték a vulkáni hő mélytengeri hasznosítására

A kutatók szerint a szárazföldi állatoktól korántsem idegen, hogy a környezetükben lévő vulkanikus tevékenységet kihasználva "begyújtanak a tojásaik alá". Az állati fosszíliák tanúsága szerint a kréta földtörténeti korban élő szauropoda dinoszauruszok egy része

a vulkáni tevékenység révén felmelegedett földbe ásta el a tojásait.

 

A szaurpodák közül több faj is a vulkáni aktivitás miatt felmelegedett talajba  ásta be tojásaitForrás: Andrew McAfee, Carnegie Museum of Natural History

A ma élő tongai ásótyúk (Megapodius pritchardii) ugyancsak a vulkánok által felmelegített talajba készít fészket magának.

Tongai ásótyúkForrás: www.oiseaux.net/Walter Lawry Buller

Soha ezelőtt nem találtak azonban még arra utaló bizonyítékot, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hővel kelteti a tojásait.

A kutatók szerint a mélytengeri teremtmények szaporodási szokásainak és természetes élőhelyeinek jobb megismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy hatékony stratégiákat dolgozhassanak ki megóvásukra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK