Tudja-e, hol van hazánk legmagasabb és legmélyebb települése?

2018.02.12. 19:54

A Kárpátok ívén belül elhelyezkedő Pannon-medencét sajátos földtani viszonyainak köszönhetően többnyire csak kevésbé jelentős szintkülönbségek jellemzik. A tengerszinthez képest legnagyobb differencia a Nagyalföld és az Északi-középhegység egyes pontjai között mérhető. A geográfiai sajátosságok mindig is komoly szerepet játszottak a településszerkezet kialakulásában.

Rövid időutazás az ezerarcú Kárpát-medencében 

A Kárpát-medence geográfiai értelemben az Alpok, a Kárpátok, valamint a Dinári-hegység vonulatai által körülvett feltöltött medenceterület, amely nagyjából a Duna középső vízgyűjtő területét foglalja magában. Magyarország, amely földrajzilag a Kárpát-medence szívében fekszik, a középhegységek valamint a zalai dombvidék kivételével nagyobbrészt síkvidéki területnek számít.

A Kárpát-medence Közép-Európa legnagyobb vízgyűjtőjeForrás: Wikimedia Commons

Ez az adottsága hosszú és rendkívül változatos földtani folyamatok eredményeként alakult ki.

A medencealjzat olyan lemeztöredékekből épül fel, amelyek a földtörténeti múltban egymástól igen távol és a legkülönfélébb ősföldrajzi környezetben alakultak ki, majd forrtak össze a tektonikai folyamatok eredményeként.

A miocén időszakban heves vulkanizmus jellemezte  a mai Kárpát-medence északi karéján húzódó szigetívetForrás: Origo

A Kárpát-medence mai formájának kialakulása a miocén időszakban (23 és 5,3 millió év között) az Alpok és a Kárpátok hegyláncainak kiemelkedésével vette kezdetét. Az a hatalmas tengeröböl, amely az egykori Tethys-óceán maradványaként borította el a Kárpát-medence területét, és amelyből középhegységeink szigetként emelkedtek ki, a miocén kor végén, nagyjából 13 millió éve teljesen elszeparálódott a világtengertől.

A Föld felszíne a  miocén időszakbanForrás: American Roads

Az így kialakult félsós, majd teljesen kiédesedett vizű Pannon-tó a miocén végére teljesen feltöltődött a Kárpát-medencét övező hegyláncok eróziós törmelékanyagával.

A Kárpátok hegylánca HargitábanForrás: Wikimedia commons/Lakeof

Az egykor a Kis-, illetve a Nagyalföld helyén húzódó mély tengeröblöket a kilométeres vastagságú pannon-üledék teljesen befedte, az ős-Duna és más folyók által szétterített hordalék pedig csaknem teljesen eltüntette a térszín szintkülönbségeit. E hosszú folyamat eredményeként jött létre a Petőfi által is megénekelt alföldi vidék, a magyar róna.

Fanatsztikus látvány lehetett a vulkánok tombolása

Magyarország legmagasabban fekvő pontjait középhegységeinkben, közülük is elsősorban a Bükkben, valamint a Mátrában találhatjuk. Az átlagmagasság tekintetében ugyan a Bükk áll a dobogó tetején,

ám a Mátra büszkélkedhet Magyarország első három legmagasabb pontjával,

az 1014 méter magas Kékessel, a 971 méter magasba nyúló Pezsgő-kővel, valamint a 965 méterre a tengerszint fölé emelkedő Galyatetővel.

A Mátrában található hazánk három legmagasabb pontjaForrás: Wikimedia Commons

(A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 26 található a Mátrában, és ezzel számít második helyezettnek középhegységeink sorában.) A Mátra főtömegét a geológiai értelemben fiatalnak számító miocén, bádeni korú (16 és 13 millió év közötti) több száz méter vastag rétegvulkáni eredetű kőzetösszlet, piroxénandezit, andeztitufa és vulkáni agglomerátum alkotja.

A Kékes panorámája. A Mátra főtömegét a miocén robbanásos vulkanizmusa alakította kiForrás: Wikimedia Commons

Amikor a Mátra főtömege keletkezett, az Északi -középhegység a Föld legaktívabb vulkáni területei közé tartozott.

Fantasztikus látványt nyújthatott akkoriban a táj, hol az egyik, hol a másik vulkán tombolt, éjszakánként messze bevilágítva az Alföld helyén hullámzó szubtrópusi tenger víztömegét. Heves és hosszantartó robbanásos kitöréssorozatok építették fel a napjainkban népszerű turisztikai célpontnak számító hegyvidék központi tömegét.

Nyolcszázharmincöt méteren a tenger szintje felett

Nemcsak Magyarország legmagasabb hegycsúcsát hanem a tengerszinthez képest legmagasabban fekvő települését is itt, a Mátrában találhatjuk meg.

A Mátrában található hazánk legmagasabban fekvő települése, MátraszentimreForrás: Wikimedia Commons

A Heves-megyéhez tartozó Mátraszentimre 1948-ban nyerte el mai közigazgatási határait több szomszédos, összesen hat kisebb település összevonásával.

Mátraszentimréhez tartozik az ország egyik leghíresebb gyógy-üdülőhelye, Galyatető is, utóbbi 965 méteres tengerszint feletti magasságával hazánk harmadik legmagasabb hegycsúcsának számít, Mátraszentimre pedig Magyarország legmagasabban fekvő településének.

A Mátraszentimréhez tartozó Galyatető és környéke népszerű turisztikai célpontForrás: Johnhu

A község legalacsonyabb pontja 750, a legmagasabb pedig 835 méteren fekszik.

 

A "három falu temploma" MátraszentimrénForrás: Wikimedia Commons

A festői szépségű környezetben megbúvó – a 2015-ös népszámlálási adatok szerint – 431 fős lélekszámú kisközség őslakosságát kisebb részt német, nagyobb részt pedig szlovák etnikumúak alkották, és a falu híres volt üvegfúvásáról.

Szlovák tájház MátraszentimrénForrás: Wikimedia Commons

Napjainkban a település lakosságának 72 %-a magyarnak, 28%-a pedig szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Magyarország legmagasabb települését a 21-es főútról Pásztónál lekanyarodva Mátrakeresztes irányából, vagy pedig a 24-es főút Mátraháza és Parádsasvár közötti elágazásától induló úton közelíthetjük meg.

Ahol a Tisza és a Maros találkoznak

Mátraszentimre ellenpontja, Magyarország legmélyebben fekvő települése a napsütötte Csongrád-megye déli részén, a Tisza és a Maros összefolyásának közelében található.

Maros-menti vidék a Dél-AlfödönForrás: Wikimedia Commons

A magyar Nagyalföld földrajzilag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb, hozzávetőleg 100 ezer négyzetkilométer kiterjedésű területe,

amely földtani értelemben egy megsüllyedt és feltöltött medenceterületnek számít.

 

A Nagyalföld megsüllyedt és feltöltődött medenceterület, geofgráfiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területeForrás: A Földgömb/Kerekes István

Az Alföld a pleisztocén korban (2,6 millió évtől 12 ezer évig), vagy ismertebb nevén a jégkorszakban nyerte el mai arculatát. Ez, a híres pusztát, a Hortobágyot is magában foglaló kiterjedt síkvidékünk az ország legalacsonyabban fekvő területe. Magyarországon a térszín magasságadatait az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva adják meg méterben.

A magyar térszín magasságadatait az Adriai-tenger szintjéhez mérten számítjákForrás: Origo

Hazánk legmélyebben fekvő pontja a szegedi járás legdélebbi települése, Tiszasziget határában található,

ami mindössze 75,8 méterre emelkedik az Adria szintje fölé. Ezzel a rekorddal pedig a dél-csongrádi község érdemli ki a Magyarország legalacsonyabban fekvő települése címet is. A községet Mátyás király korában, 1484-ben említették meg először egy oklevélben.

A legalacsonyabban fekvő hazai település, Tiszasziget templomaForrás: Wikimedia Commons

A török hódoltság idején, a 16. században a község elnéptelenedett, és csak 1746-ban népesedett be ismét, szerb telepesekkel.

Miután Szeged városa 1783-ban megvette az ekkor Óivánnak nevezett területet, a szerbek kénytelenek voltak elhagynia községet, és a közelben építettek maguknak egy új falut, amelynek stílszerűen az Újiván nevet adták.

Alföldi tájForrás: Wikimedia Commons

Hazánk legmagasabban és legmélyebben fekvő települését hétszázötvenkilenc méter választja el egymástól, természetesen csak a tengerszinthez képest.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK