Külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetben

2018.02.12. 15:46

Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn a helyszínen.

Pálinkás József sajtótájékoztatóján elmondta, a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a tervezett paramétereknek megfelelően elkészült.

Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon - hangsúlyozta az akadémikus.

Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben felhasználói berendezések működnek, melyek feladata, hogy stabilan biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez - mondta az elnök.

Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások finanszírozására - tette hozzá.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek.

Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak.

Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.

Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók.

Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát.