Beszélni kezdenek az évezredes bronzkori csontvázak

2018.02.20. 19:48

Kiss-Stefán Mónika, a tavaly számos díjat kiérdemelt Semmelweis arca című film rendezője újabb titkokat tár fel az antropológusok és régészek kutatásaiból, Bronzkori rejtélyek címmel. Az alkotó az archeológia világát olyan sajátos oldalról közelíti meg, hogy az képes legyen izgalmas történeteivel, szereplőivel, valamint a feldolgozásának egyediségével magával ragadni a tudomány és a rejtélyek szerelmeseit.

Bronzkori időutazás a bölcsőtől a sírig

Régészek, antropológusok, fizikusok, kémikusok és biológusok, akik a Kr. e. 2500-tól 800-ig tartó időszak első ezer évének rejtélyeit tárják elénk. A bronzkori falvak romjai, tárgyai, sírjai mesélnek az akkor élt emberről.

Több tudományágat is segítségül hívnak a régészek a bronzkori leletek minél teljesebb körű kutatásáhozForrás: Kiss-Stefán Mónika

Szemétgödörben talált sóskúti nő, balatonakali főnök. Az egykori társadalmi ranglétra két ellentétes végén elhelyezkedő bronzkori emberek. Vajon hol születtek? Hogyan éltek? Mit ettek? Milyen betegségeik voltak? Merre jártak? Milyenek voltak arcvonásaik?

A Bronzkori rejtélyek című ismeretterjesztő film ennek nyomába ered,

amelyből a beágyazott videón láthatunk részleteket.

  A kutatók által feltett érdekes kérdésekre falvak romjai, feltárt tárgyi leletek és sírok válaszolnak nekünk az akkor élt emberről.  A legmodernebb technika segítségével követhetjük nyomon a sorsukat  a bölcsőtől a sírig.

Milyen volt az élet hazánk területén az óbirodalmi fáraók korában?

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás kutatócsoportja Kiss Viktória vezetésével a mai Magyarország több régiójából egy-egy jól kutatott település és a körülötte fekvő egy-egy folyóvölgy vizsgálatára vállalkozott a bronzkor Kr. e. 2500–1500 közé keltezhető időszakában.

Kiss-Stefán Mónika, a dokumentumfilm rendezője a feltárás vezető archeológusával, Kiss ViktóriávalForrás: Kiss-Stefán Mónika

A kiválasztott térségekben, - mint amilyen a filmben látható Benta völgye is - egykori közösségek falvainak, sírjainak, valamint az ezekből előkerülő leleteknek új, több tudományág módszereivel kiegészített elemzését végzik a kutatók.

Minél távolabb hatolunk a múlt mélységeibe, annál több a megválaszolandó kérdésForrás: Kiss-Stefán Mónika

Olyan régészeti kultúrákat vesznek górcső alá, amelyek a hagyományos régészeti elemzés alapján új népek betelepülését, kisebb-nagyobb migrációkat, „idegen" népcsoportok megjelenését feltételezik.

Vizsgálataik arra is rávilágítanak, hogyan éltek a mai Magyarországon a bronzkor első ezer évében,

az egyiptomi fáraók és a mükénéi görög királyok korában.

Beszélni kezdenek a csontok

Milyen házakban laktak, hogyan táplálkoztak, milyen betegségeik voltak, hogyan temették el a halottaikat? Az MTA BTK Régészeti Intézete Archeogenetikai Laboratóriumában végzett vizsgálatok a rokoni kapcsolatok, ezen keresztül a társadalom felépítésének megismerésére is lehetőséget nyújtanak.

A feltárt csontleletek radioizotópos datálása egészen pontos kormeghatározást tesz lehetővéForrás: Kiss-Stefán Mónika

Új alapkutatásaik közé sorolható a temetkezésekből származó emberi maradványok legmodernebb, AMS radiokarbon módszerrel való keltezése,

amit az MTA ATOMKI Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumával együttműködésben végeznek. A hiánypótló szénizotópos keltezési adatok révén a bronzkor eddiginél lényegesen pontosabb időrendjét tudják kidolgozni.

Nemzetközileg is jelentősek az eddigi eredmények

Másik fontos kutatási témájuk a korszakban használt tárgyak, köztük a réz és ón nyersanyag beszerzésével elkészített bronztárgyak,

valamint az arany, és borostyán ékszerek elemzése.

 

A bronzkori régészeti expedíció fontos állomás a hazai őstörténeti kutatásokbanForrás: Kiss-Stefán Mónika

A Budapesti Neutronközponttal együttműködésben azt is vizsgálják, hogy a bronzkori ember pontosan milyen nyersanyagból és hogyan készítette, használta a sírokból és bronz kincsleletekből előkerült ékszereket valamint fegyvereket.

A dokumentumfilm készítőinek köszönhetően mi is részeseivé válhatunk az izgalmas régészeti feltárásnakForrás: Kiss-Stefán Mónika

A számos magyarországi intézménnyel, múzeummal együttműködő projekt eredményei az utóbbi évtized észak-, illetve nyugat-európai régészeti kutatási programjainak legmodernebb bioarcheológiai és archeometallurgiai adatbázisaival vethetők össze, kiegészítve azokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK