A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak

2018.02.23. 15:34

A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak egy új elemzés szerint.

A kutatók eddig abból indultak ki, hogy minden ma élő ló az úgynevezett botaji kultúra lakosai által 5500 éve a közép-ázsiai sztyeppéken nevelt lovaktól származik, kivételt csak az utolsó élő vadlófajnak tartott Przsevalszkij-lovak jelentik.

A Science című szaklapban bemutatott, genomelemzésen alapuló kutatás azonban arra jutott, hogy a botaji lovak sokkal inkább a Przsevalszkij-lovak elődei lehettek.

A tudomány jelenlegi állása szerint a botaji kultúra volt az első lótenyésztő közösség, amely a lovakat hátasként és teherhordóként használta. Erre utalnak a mai Kazahsztán területén talált régészeti leletek.

Przsevalszkij-lovakForrás: AFP/Genya Savilov

Ezen leletek és azon tény alapján, hogy Közép-Ázsia sztyeppéin akkoriban vadlovak éltek, a kutatók eddig abból indultak ki, hogy ezek a botaji kultúra által háziasított lovak a modern lovak elődei lehettek. A tudósok feltételezték, hogy a Przsevalszkij-lovak azoknak a vadlovaknak az utolsó képviselői, amelyekből a botaji kultúra tagjai egykor első saját lovaikat verbuválták.

Ludovic Orlando, a franciaországi Toulouse-i Egyetem kutatója és Alan Outram, a brit Exeteri Egyetem szakértője által vezetett kutatócsoport DNS-elemzések segítségével fogott hozzá az elmélet felülvizsgálatához.

Az elmúlt évezredek intenzív tenyésztésének köszönhetően azonban a mai lovak örökítőanyagából már alig lehet következtetéseket levonni eredetükre.

Korábbi vizsgálatok során a szakértők kimutatták, hogy milyen nagy mértékben különbözik a 2000 éve élt állatok örökítőanyaga a mai lovakétól.

A kutatók ezért botaji lovak 5500 éves maradványait kezdték vizsgálni. Világossá vált, hogy az eddigi feltételezések nem állják meg a helyüket. Az Y-kromoszómák elemzése során ugyanis kiderült, hogy a Przsevalszkij-lovak semmiképpen nem a mai lovak elődei, hanem egy olyan lócsoport ősei, mely 5000 éve élt ezen a területen.

További meglepetésül szolgált, hogy az "ősi vadlovaknak vélt" Przsevalszkij-lovak is valójában az egykor háziasított botaji lovak leszármazottai.

A Przsevalszkij-lovak, melyek 1969 óta a vadonban kihaltnak számítanak és melyek Góbi-sivatagba történő visszatelepítésén 20 éve dolgoznak a kutatók, tehát "az első háziasított lovak vad leszármazottai lehetnek" - állapították meg a kutatók.

"Ez tehát megkérdőjelezi eddigi megnevezésüket, miszerint ők lennének az utolsó élő vadlovak" - mondta Orlando. Kiemelte azonban: annak, hogy az utolsó vadlovakat az első háziasított lovak legközelebbi rokonaivá "degradálják", nem lenne szabad bármilyen hatással lennie az állatok védelmére.

Az új ismeretek azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy újabb támpontokra van szükség a mai lovak eredetének kutatásához.

Az örökítőanyag-minták elemzése alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Kr.e. 5000 és 4100 közötti időszakban a lópopuláció bővülése következett be. Úgy tűnik, hogy az ember akkor egy új, talán jobbnak értékelt lótípussal találkozott és ezt elkezdte tenyészteni. Ennek a tenyésztésnek a helyszíne Orlando szerint vélhetően az eurázsiai sztyeppe nyugati része, legnagyobb valószínűséggel a mai Románia vagy Magyarország területe.