Aki véget vetett a mennyei királyságnak

2018.03.04. 21:43

Juszuf ibn Ajjúb Szaláh ad-Dín, vagy ismertebb nevén Szaladin kurd származású szaracén szultán,az egyiptomi Ajjúbia-dinasztia megalapítója és a keresztes háborúk korának legnagyobb iszlám hadvezére, nyolcszázhuszonöt éve, 1193. március 4-én halt meg. Szaladin nevéhez fűződik Guidó jeruzsálemi király hadainak legyőzése és Jeruzsálem 1187-ben történt visszafoglalása. Szaladin nem csak korának legtehetségesebb hadvezére volt, hanem kiváló politikus és igazságos uralkodó is.

Ellenfelei is tisztelték a lovagias muszlim harcost

Juszuf ibn Ajjúb néven született az iraki Tikritben 1137 körül. Kurd apjának még megszületésének éjszakáján Szíriába kellett menekülnie, ahol a felemelkedő szeldzsuk-török Zangidák szolgálatába állt. Szaladin kitűnő nevelést kapott, történelemre, matematikára és jogra oktatták, de legfőképp a Koránt tanulmányozta, és sokáig fontolgatta, hogy vallástudós legyen. Kiskorától tanult vívni, nyilazni és lovagolni, tizennégy évesen már nagybátyja, Aszad ad-dín Sírkúh oldalán harcolt a csatákban.

Szaláh ad-Dín, vagy ismert történelmi nevén Szaladin egyiptomi szultán a keresztesháborúk legnagyobb muszlim hadvezére, és legkitűnőbb politikusa volt.Forrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Szíria fejedelme ekkoriban Núr ad-Dín volt, aki az első arab győzelmeket aratta a Jeruzsálemet 1099-ben elfoglaló keresztesek ellen.

A hanyatló Fátimidák uralta Egyiptomban 1163-ban belharcok törtek ki,

a hatalomért küzdő felek egyike a keresztesekhez, a másik Núr ad-Dín damaszkuszi szultánhoz fordult segítségért.

Szaladin, mint egyiptomi szultán portréja egy 1185-ben írt arab kódexbenForrás: Wikimedia Commons

Núr ad-Dín mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a gazdag és stratégiai fontosságú Egyiptom a keresztesek uralma alá kerüljön, ezért Sírkuh parancsnoksága alatt sereget küldött Egyiptomba. Szaladin már az egyiptomi hadjárat idején kitűnt bátorságával, kiváló katonai képességével, és lovagiasságával is.

A kairói citadella, amelyet mint egyiptomi szultán Szaladin építtetettForrás: Wikimedia Commons/Ahmed Al.Badawy

1167-ben az Alexandria ostromát követő tárgyalások során e tulajdonságai miatt sok barátra tett szert a keresztesek között olyannyira, hogy egyes források szerint Toroni Onfroi keresztény fővezér lovaggá is ütötte.

A Fátimida Kalifátus nagyvezírségétől az egyiptomi szultánságig

Az addig már három hadjáratban is részt vett Szaladín a következő években nemcsak a csatamezőn,

hanem a szövevényes intrikák világában is kimagasló tehetséget árult el,

s nemcsak a kereszteseken, hanem a fiatal bagdadi kalifa Al-Naszir helyett uralkodó Fátimida nagyvezéren is felülkerekedett. Nagybátyja halála után 1169-ben, alig harminckét évesen az Egyiptomban állomásozó szíriai csapatok parancsnoka és a Fátimida Kalifátus nagyvezíre lett.

A Fátimida kalifátus nagyvezíréből lett Egyiptom és Szíria szultánjaForrás: Pinterest

Helyzetének megszilárdítása után, 1171-ben véget vetett a népszerűtlen egyiptomi síita kalifátusnak,

és bejelentette, hogy elismeri a távoli és gyenge bagdadi szunnita kalifa, Al-Naszir fennhatóságát. A kalifa jóváhagyásával felvette a malik (király) címet, aki később szultáni címet adományozott neki.

Al-Naszir bagdadi kalifa, középkori arab miniatúraForrás: Paul Heck

Névleg ugyan még Núr ad-Dín vazallusa maradt, de viszonyuk egyre jobban elmérgesedett, a nyílt összecsapás csak a szíriai fejedelem 1174-ben bekövetkezett halála miatt maradt el.

Még a bérgyilkosok rettegett szektáját is felszámolta

Szaladin serege élén azonnal benyomult Szíriába, a vallási fanatizmustól fűtött szultán célja az volt, hogy Egyiptomra támaszkodva megszerezze Szíriát, Szíriára támaszkodva Észak-Mezopotámiát, hogy majd mindezek birtokában az iszlám által is szent városnak tartott Jeruzsálemet birtokló keresztesek ellen forduljon. Miután elfoglalta Damaszkuszt, 1183-ban arra kényszerítette Imad al-dínt, hogy engedje át neki Szíriát.

Szaladin 1183-ban Szíriát is az uralma alá hajtottaForrás: Zoom.net

Nagyszabású terve megvalósítása több mint egy évtizedet vett igénybe, de csellel, diplomáciával, vagy erőszakkal egymás után foglalta el Damaszkusz után Moszult, Aleppót, majd megszállta Jement, és elbánt az asszasszinok rettegett bérgyilkos szektájával is.

Szaladin felszámolta a rettegett síita bérgyilkosok, az asszasszinok szektáját isForrás: thefilmstage.com

1183-ban Al-Naszir kalifa áldásával Egyiptom és Szíria szultánjává koronáztatta magát.

Ekkoriban már csak úgy emlegették: al-Malik an-Naszír Szaláh ad-dín, azaz „A nagy védelmező, a hit hű követője", és ebből rövidült az európai nyelvekben elterjedt Szaladin név.

Szaladin, a kiváló hadvezér 1187-re elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy visszafoglalja JeruzsálemetForrás: Villains Wiki - Fandom

1187-re elég erősnek érezte magát, hogy jól kiképzett, fegyelemre szoktatott seregével belevágjon a végső háborúba az uralma alatt álló területektől körbefogott keresztes államok ellen.

A templomosok ellenezték a szultánnal megkötött békétForrás: The Templars

Ezek jó szokásukhoz híven egymással civakodtak, és csak akkor döbbentek rá az őket fenyegető veszély nagyságára, amikor Szaladin hatalmas seregével kivonult Damaszkuszból, hogy Jeruzsálem elfoglalására törjön.

Châtilloni Rajnald és a templomosok a békére törnek

A kiváló képességekkel megáldott, ám tragikus sorsú IV.(Leprás) Balduin jeruzsálemi király pontosan felismerte a Szíriát és Egyiptomot saját fennhatósága alatt egyesítő muszlim fejedelem, Szaladin által jelentett fenyegetést, ezért kiegyezésre törekedett a szultánnal.

Aleppónak a keresztesek által 1175-ben történt bevétele teremtette meg ehhez a kedvező lélektani pillanatot.

IV. Balduin kétéves békeszerződést kötött a lovagias szultánnal Szaladinnal, aki az országaiban dúló síita-szunnita ellentétek miatt szintén hajlott a békére.

IV. Balduin a béke biztosítása céljából kiegyezett SzaladinnalForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

A templomosok és az antiókhiai őrgróf, az izgága és alattomos Châtilloni Rajnald azonban nem fogadták el a király és a szultán kiegyezését.

Rajnald a Vörös-tenger mentén rendszeresen rajtaütött a mekkai zarándokokon,

majd 1186 végén vagy 1187 elején megtámadott egy nagy karavánt, amely Egyiptomból tartott Szíriába.

Châtilloni Rajnald a béke ellenére tovább zaklatta a karavánokat, amivel kivívta Szaladin haragját, és okot adott nagy hadjáratáraForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Rajnald ugyanis azt állította, hogy a Jeruzsálemi Királyság és Szaladin között fennálló fegyverszünet őrá nem vonatkozik. Miután Rajnald megtagadta a kártérítés fizetését, az incidens ürügyként szolgált Szaladin számára ahhoz, hogy megindítsa a keresztesek elleni nagy hadjáratát.

A jeruzsálmi udvar és a katonai lovagrendek is mélyen megosztottak voltak a béke kérdésébenForrás: The Templars

A szultánnak egyébként személyes elszámolnivalója is volt a rablólovag Rajnalddal,

aki a karavánon történt rajtaütés során megölette Szaladin fogságba esett húgát.

Királyok nem ölnek királyokat

IV. Balduin halála után a húga, Szibilla III. Rajmund tripoliszi gróf tiltakozását kijátszva férjét, a szaracénokkal megkötött békét ugyancsak ellenző Lusignani Guidót tette meg a Jeruzsálemi Királyság urának.

Szibilla kicselezve III. Rajmundot, férjét, Guidót tettette meg jeruzsálemi királynakForrás: Pinterest

Guido, III. Rajmund, és Chatilloni Rajnald a szultán seregei megindulásának hírére átmenetileg félretették ellentéteiket, és mintegy 20 ezer lovagot számláló közös haderőt állítottak fel, hogy Szaladin ellen vonuljanak.

Szibilla öccse halála után férjét, a gátlástalan kalandor Guidót tette meg jeruzsálemi királynakForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Guidó és Rajnald mérhetetlen önhittségükben rosszul mérték fel az erőviszonyokat,

és lépre mentek Szaladin cselének, aki elterelő céllal Tiberiás kulcsfontosságú várát vette ostrom alá, hogy a számára kedvező terepen erőszakolja ki a döntő csatát a jeruzsálemi király hadaival.

III. Rajmund felelőtlenségnek tartotta Szaladin provokálásátForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

A szultán serege a kelepcébe csalt, a hőségtől, a fáradtságtól és szomjúságtól agyongyötört lovagok hadát 1187. július 4-én Hattin mellett tönkreverte és szétszórta. Guidó jeruzsálemi király, Gérard de Rideford templomos nagymester, Châtilloni Rajnald és több főnemes is fogságba esett.

A királyi hadak megsemmisítő vereséget szenvedtek a hattíni csatábanForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Szaladin a fogságba esett Guido életét megkímélte, mondván „Királyok nem ölnek királyokat", de a muszlimok által gyűlölt Rajnaldot, húga gyilkosát kivégeztette.

Mit jelent Jeruzsálem? Semmit, és mindent!

A szír-egyiptomi haderő ezután a védtelenné vált Jeruzsálem falai alá vonult. A város védelmét Ballián, Ibelin bárója irányította nagy szakértelemmel,

de belátta, hogy Guidó seregének megsemmisülése után a szultáni had túlerejével szemben nem tudja tartani a várost.

Mivel az ostrom jelentős véráldozatot követelt Szaladintól is, a szultán hajlott a békés kiegyezésre.

Jeruzsálam ostromában Szaladin is súlyos veszteségeket szenvedett elForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

A Balliánnal folyatatott tárgyaláson megígérte, hogy az ostromlottak megválthatják a szabadságukat, békében elhagyhatják a várost, és elvonulhatnak a tengerpartig, ahonnan keresztény földre hajózhatnak. Amikor Ballián megkérdezte tőle, miért tenne így, hiszen amikor a keresztesek 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet még a csecsemőknek sem irgalmaztak, a szultán így válaszolt:

Azok ők voltak, én meg én vagyok, Szaláh ad-Dín."

Ballián megegyezett Szaladinnal a város feladásárólForrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Miután megegyeztek, Ballián kérdésére, hogy mégis, mit jelent Jeruzsálem, hogy ennyi vér folyt érte, az éppen távozó szultán a hagyomány szerint megfordult, majd rövid gondolkodás után széles mosolyra húzva száját a következőt válaszolta:

Semmit. És mindent!"

Mit jelent Jeruzsálem? Semmit, és mindent!Forrás: Pinterest/Kingdom of Heaven

Ballián és Szaladin egyezsége után 1187. október 2-án  Jeruzsálem megnyitotta előtte kapuit.

A keresztesek birtokában mindösszesen három tengerparti vár - köztük a bevehetetlen erősséggé kiépített Türosz - maradt.

Lovagias ellenfélként őrizte meg az utókor emlékezete

Jeruzsálem eleste sokkolta Európát, VIII. Gergely pápa azonnal meghirdette a harmadik keresztes hadjáratot, amelynek élére Barbarossa Frigyes német-római császár, Fülöp Ágost francia és Oroszlánszívű Richárd angol király állt. Frigyes nem sokkal Szentföldre érkezése után egy folyóba fulladt, Fülöp Ágost néhány hónap után hazautazott, a hadjárat vezetése így Richárd kezébe került.

VIII. Gergely pápa a lesújtó hír hallatán újabb keresztes hadjáratot hirdetett megForrás: Skepticism.org

Ő kezdetben aratott sikereket, elfoglalta Akkót és Jaffát, még Jeruzsálemet is megközelítette, de visszafoglalni már nem tudta.

Szaladin sikeresen manőverezett, így Richárd végül 1192-ben békét ajánlott,

amely biztosította, hogy a keresztény zarándokok szabad utat kapjanak a szent helyekre. A két uralkodó soha sem találkozott személyesen, de mindkettő nemesnek és lovagiasnak, méltó ellenfélnek tartotta a másikat.

Oroszlánszívű Richárd nemes és lovagias ellenfélnek tartotta SzaladintForrás: Iain Glen

Az Ajjubida dinasztiát megalapító Szaladin nem sokkal Richárd távozása után, 1193. március 4-én váratlanul meghalt.

A szultán már életében minden pénzét nemes célokra osztotta szét, olyannyira, hogy halálakor a személyes vagyona a temetése költségeit sem fedezte. Mauzóleuma Damaszkuszban, az Omajjád-mecsetben áll.

A damaszkuszi Omajjád-nagymecset, ahol Szaladin sírja vanForrás: Pinterest

A Richárd haditetteiről érkező, nemegyszer felnagyított hírek révén Szaladinról a keresztény világban idealizált kép alakult ki, Dante például Isteni színjátékában Hektor, Aeneas és Julius Caesar társaságában "nemes pogányként" említi.

A muszlim világban a mai napig az egyik legnagyobb hősként tisztelik,

aki hadi sikerei mellett erényes és kegyes uralkodó volt, s erkölcsi megújulást is hozott az iszlám számára.