Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

A kettős spirálú DNS molekula tartalmazza az élet felépítéséhez szükséges információkat

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

A Berni Egyetem Bioinformatikai Intézetének (SIB) kutatói a Montreali Egyetemen, a Torontói Egyetemen és a Québeci Egyetemen dolgozó kollégáikkal közösen megvizsgálták azon személyek utódainak történelmi és génadatait, akik a québeci első letelepedési hullámban érkeztek a kanadai tartomány területére.

Ezeknek az úttörőknek a történelme különösen jól dokumentált. Ez alapján ismert, hogy azoknál, akiknek elődei Québec gyarmatosításának első hullámában vettek részt, nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye. Ennek okai azonban eddig ismeretlenek voltak. Stephan Peischl és Isabelle Dupanloup Duperret, a SIB szakértői kimutatták, hogy ezeknél az embereknél több génmutáció jelentkezett, mint azoknál, akiknek elődei már gyarmatosított területre érkeztek.

Ezek a végzetes mutációk a kutatók szerint nem magyarázhatók az izolált embercsoporton belüli vérrokonsággal.

Sokkal inkább arról van szó, hogy a természetes szelekció a ritkábban lakott régiókban kevésbé hatékonyan végzi a munkáját, és nem tudja olyan eredményesen kiiktatni a génmutációkat.

A szakértői csoportnak először sikerült ezt kimutatnia egy ilyen fiatal csoporton. "A tény, hogy megtaláltuk ezeket a jelentős különbségeket a két csoport között, igazán bámulatos. Ezek a különbségek 6-9 generáció alatt fejlődhettek ki, evolúciós szempontból nagyon rövid idő alatt" - idézi Peischlt a SIB közleménye.

Forrás: Wallpapers

Eredményeik, melyekről a tudósok a Genetics című szaklapban számoltak be, segíthetnek a gyarmati múlttal rendelkező népcsoportok betegségeinek megértésében.