Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről

2018.03.14. 17:52

Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

A csendes embereknek vannak a leghangosabb gondolataik."

(Stephen Hawking)

Az egyik zseni a másik lángelme születésnapján hunyt el

A mögöttünk hagyott száz évben többet változott az univerzumról alkotott képünk, mint a világról és környezetünkről alkotott felfogásunk az elmúlt ötezer év alatt. A hagyományos világképet gyökeresen felforgató szellemi forradalomban a 20. századi elméleti fizika két legnagyobb hatású teoretikusa, Albert Einstein és Stephen Hawking meghatározó szerepet játszottak.

Akik kitörölhetetlen nyomot hagytak a világ megértésében, Albert Einstein és Stephen HawkingForrás: Origo

Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, Stephen Hawking pedig a különc zseni megszületése után 139 évvel később, 2018. március 14-én hunyta le örökre szemét cambridge-i otthonában.

Mindkettejüknek hetvenhat évet adott meg a gondviselés a földi létben.

Stephen Hawking azon a napon hunyt el, amelyen példaképe, Albert Einstein megszületettForrás: Getty Images/2016 Getty Images/Jemal Countess

Einstein 1905-ben publikálta a speciális, tíz évvel később, 1915-ben pedig a kozmológiát forradalmasító általános relativitáselméletét. 1921-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért.

Einstein 1921-ben a fényelektromos jelenség kutatásában végzett munkásságának elismeréseként kapta meg a fizikai Nobel-díjatForrás: Wikimedia Commons

Einstein sokrétű munkássága jelentős hozzájárulást jelentett a kvantummechanika, a statisztikus mechanika, és az univerzum általános modelljével foglalkozó kozmológia nagy kérdéseinek megválaszolásához.

A nemrég felfedezett gravitációs hullámok tanulmányozása az asztronómia egy új tudományágát nyitja meg. Albert Einstein elméleti alapon már 1916-ban megjósolta a gravitációs hullámok lététForrás: Origo

Zsenialitására jellemző, hogy elmélete alapján előre tudott jelezni olyan fizikai jelenségeket is, például a gravitációs hullámokat, amelyek létét csak egy évszázaddal később, 2016-ban sikerült bebizonyítani.

Napra pontosan 300 évvel Galilei halála után született a fekete lyukak prófétája

Stephen Hawking ismertsége, népszerűsége, és nem utolsó sorban tudományos ismeretterjesztő munkássága miatt

ugyanúgy a populáris kultúra ikonikus alakjává vált, mint nagynevű elődje, Albert Einstein.

Hawking 1942. január nyolcadikán született, napra pontosan háromszáz évvel egy másik fizikus zseni, Galileo Galilei, a távcsöves észlelőcsillagászat megteremtőjének 1642. január 8-án bekövetkezett halála után.

Hawking napra pontosan 300 évvel az olasz fizikus zseni, Galileo Galilei, a távcsöves észlelőcsillagászat megalapítójának halála után születettForrás: Wikimedia Commons

Elméleti fizikusként Einstein általános relativitáselméletének alapjain az anyag és téridő elfajult változatai, a fekete lyukak tanulmányozásával próbált eljutni a világegyetem általános elméletének leírásához. A fekete lyukak léte az 1960-as években még hipotézis volt csupán, ami csak 1971-ben vált tudományos bizonyossággá.

Az anyag és téridő "elfajulása", a fekete lyuk az 1960-as években még csak teoretikus lehetőség voltForrás: Josh Valenzuela / UNM

Három évvel később nagy port felvert tanulmányában megjósolta, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a feketelyukak is sugároznak.

Ezt a később bebizonyított jelenséget róla nevezték el Hawking-sugárzásnak. Munkásságának fókuszában a makrotestek gravitációjának az einsteini fizika, valamint az ettől merőben eltérő részecskefizika szerinti összeegyeztetése, a „mindenség elméletének" kidolgozása állt.

Hawking munkásságának fókuszában az univerzum általános hipotézise, a "mindenség elméletének" kidolgozása álltForrás: Getty Images/2010 Getty Images/Frederick M. Brown

Hawking vetette fel, hogy az az ellentét, amely szerint az ősrobbanás, azaz az univerzum keletkezésének pillanatában a világ egy olyan, az atomnál is kisebb pont volt, amiből a nulladik pillanat után a nagy égitestek jöttek létre csak úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy a fizika törvényszerűségei e két állapotban alapvetően eltérnek egymástól. Három éve egy stockholmi konferencián jelentette be, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására.

Fekete lyuk felvillanásának illusztrációjaForrás: NASA/JPL-Caltech

Ennek értelmében a fény által hordozott és a fekete lyuk által elnyelt információk nem vesznek el,

hanem az úgynevezett eseményhorizonton kétdimenziós hologramok formájában tárolódnak,

ám ezek az információk már nem nyerhetők vissza. Hawking azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a fekete lyukak egyirányú átjárók másik univerzumokba.

Hawking elképzelhetőnek tartotta, hogy a fekete lyukak egyirányú folyosót alkotnak más univerzumokbaForrás: Getty Images/2008 Getty Images/Romano Cagnoni

Stephen Hawking népszerűsítő, tudományos ismeretterjesztő munkásságával sokat tett e nehéz kérdések megértetéséért.

Ezzel kapcsolatos alapműve, az 1988-ban megjelent „Az idő rövid története" négy évig vezette a könyveladások bestseller-listáját. Példaképével, Albert Einsteinnel szemben Hawking ugyan nem nyerte el a tudományos világ legnagyobb elismerésének számító Nobel-díjat, ám neve a közvélemény számára a legtöbb Nobel-díjas tudósnál sokkal ismertebbé vált.

Amíg van élet, van remény

A nagy elmék egy-egy velősen megfogalmazott gondolata, vagy ha úgy tetszik „aranyköpése" gyakran többet árul el a gondolkodásukról és világlátásukról, mint egy-egy vaskos tanulmányuk. Mind Einstein, mind pedig Hawking számos elgondolkodtató, vagy éppen humoros, de akár szarkasztikus „aranyköpést" hagyott ránk, amelyből mindenki sokat okulhat.

Hawking nemcsak a tudományos munkásságáról, hanem az aranyköpéseiről is híres voltForrás: Getty Images/©Karwai Tang/Karwai Tang

Mindkét kiváló tudós sokat foglalkozott az emberi természet, a megismerés és az intelligencia kérdésével.

Hawking szerint a világ határtalansága lényegében a megismerés folyamatának végtelenségét jelenti: „A civilizáció hajnala óta, az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell, hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk. Akármilyen rossznak tűnik is az élet, mindig lehet tenni valamit, célba lehet érni. Amíg van élet, van remény."

Amíg van élet, van reményForrás: AFP

A megismerés végtelen folyamatát Einstein egy szellemes hasonlattal a következőképpen jellemezte: „A természet csak az oroszlán farát mutatta meg nekünk. De semmi kétségem afelől, hogy ott van az oroszlán is, még ha nem is lehet egyszerre látni az egészet."

A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak

Arról, hogy a minden határon, a téridőn és a nulladik pillanaton túl is létezik-e valamiféle magasabb rendű, mindenek felett álló szellemi erő, a két géniusz eltérően gondolkodott. Vannak olyan tudósok, akik szerint a tudomány összeegyezhetetlen az istenhittel, mások viszont meggyőződéssel vallják ennek az ellenkezőjét.

Stephen Hawking ateistának vallotta magátForrás: AFP/Leon Neal

Hawking az első, míg Einstein inkább az utóbbi csoportba tartozott.

Stephen Hawking arra a kérdésre, hogy létezhet-e Isten, a következőket válaszolta: „Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik." Albert Einsteint szintén erősen foglalkoztatta ez a kérdés.

Einsteint szintén erősen foglalkoztatták a természeti törvények határán túli kérdésekForrás: Origo

A vallás, a hit és a tudomány kapcsolatáról a következőképpen vélekedett: „A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak."

Einstein, a nagy gondolkodó számára nem volt magától értetődő a természeti törvények önmaguktól valósága sem:

„Bárki, aki tudományos kutatásba fog, nem kerülheti el azt a meggyőződést, hogy abban, amit mi természettörvénynek nevezünk, valamilyen szellem nyilvánul meg. Mérhetetlenül kiválóbb szellem ez, mint az emberi értelem, s az embernek a maga szerény képességével alázatot kell érezni előtte."

A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vakForrás: Origo

A kinyúlt pulóvereiről és borzas üstökéről nevezetes tudós más alkalommal ekként nyilatkozott a létezés és Isten kapcsolatáról: 

A lét válna kibírhatatlanul unalmassá, ha nem próbálnánk megfejteni azokat a titkokat, amelyeket Isten elrejtett előttünk."

Csak a lúzerek, az örök vesztesek hivalkodnak az IQ-jukkal

Az emberi és a mesterséges intelligencia természete ugyancsak korunk nagy kérdései közé tartozik. Stephen Hawking egyetlen rövid mondatban így definiálta az emberi intelligencia lényegét:

Az intelligencia a változáshoz való alkalmazkodóképesség."

Hawking foglalkozott a természetes és a mesterséges intelligencia által felvetett kérdésekkel isForrás: Origo

A számítógépek és az élőlények intelligenciájával kapcsolatban Hawking pedig a következőket nyilatkozta: „Jelenleg a számítógépek egyetlen előnye velünk szemben a gyorsaságuk, az értelemnek ugyanis a legcsekélyebb jelét sem mutatják. Ez nem meglepő, hiszen jelenlegi számítógépeink egyszerűbbek, mint egy primitív földigiliszta agya, amely faj nem éppen szellemi teljesítőképességéről ismert."

2007 áprilisában lehetősége volt kipróbálni milyen is a zéró gravitációForrás: AFP/Zero G

Arra a kérdésre, hogy milyen összefüggés létezhet a mesterséges intelligenciát megteremtő emberi intelligencia között, Hawking így válaszolt: „Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni."

A  jövő nagy ismeretlenje a szuperintelligens számítógépek és a mesterséges intelligencia által jelentett kihívásForrás: Origo

Az intelligencia és az emberi gyarlóság közötti kapcsolatot találóan pedig ekként jellemezte:

Csak a lúzerek, az örök vesztesek hivalkodnak az IQ-jukkal."

Ez utóbbira rímel Einstein hasonló szellemiségű szarkasztikus gondolata is: „A nagy szellemek mindig is ellenkezést váltottak ki a középszerű elmékből. A középszerű elme ugyanis képtelen megérteni azt, aki nem hajlandó vakon meghajolni a konvencionális előítéletek előtt, hanem bátran és őszintén kimondja a saját véleményét."

Einstein szerint a nagy szellemek mindig is ellenkezést váltottak ki a középszerű elmékbőlForrás:AFP

Az alkotó szellemiségről és kreativitásról a relativitáselméletek atyja – némi öniróniával – a következők szerint vélekedett:

„Az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat. Utána már túl tapasztalt, túl híres (...) és túl ostoba."

Hiszek egy jobb jövőben

A két híres tudós gyakran hallatta hangját közéleti kérdésekben is. Arról, hogy Szilárd Leó kezdeményezésére Albert Einstein is aláírta 1939-ben azt a Roosevelt elnöknek címzett levelet, ami az amerikai atombomba, és végső soron a nukleáris fegyver bevetéséhez vezetett, és ami miatt utóbb többen is Einstein felelősségét hangoztatták, Hawking így vélekedett:

Einstein és Szilárd Leó megírják Roosevelt elnöknek címzett levelüketForrás: NNSN

Egyesek Einsteint vádolták az atombomba létrehozása miatt, minthogy ő fedezte fel a tömeg és az energia közötti kapcsolatot. Olyan ez, mintha Newtont okolnánk a repülőgépek lezuhanása miatt, hiszen ő fedezte fel a gravitáció törvényét."

"Olyan ez, mintha Newtont okolnánk a repülőgépek lezuhanása miatt, hiszen ő fedezte fel a gravitáció törvényét"Forrás: AFP/Getty Images/Jemal Countess

Albert Einstein a béke fenntartásának problémájára elsősorban nem politikai kérdésként tekintett:

„A békét nem lehet erőszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni." A társadalmi szintű és háborús konfliktusokba torkolható agresszió okairól pedig így vélekedett: „Egy országban - újságok segítségével - két hét alatt a düh és felháborodás olyan állapotába lehet hozni az ítélőképtelen tömegeket, hogy az emberek hajlandókká válnak arra, hogy bizonyos érdekeltek érdemtelen céljaiért katonáknak öltözve öljenek, és magukat megölessék. Ennek megfelelően nem hiányoznak a próféták, akik kultúránk közeli pusztulását jósolják. Én nem tartozom ezekhez a pesszimistákhoz; hiszek egy jobb jövőben."

„A békét nem lehet erőszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni"Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanerről a problémáról Stephen Hawking a következőket mondta: „Az emberi vonás, amin a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít."

Forrás: AFP/The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Masaaki Nakajima

Végezetül álljon itt megszívlelendő tanácsként a ma elhunyt géniusz egyik gondolata az élet és az elmúlás kapcsolatáról: „Ha meglegyint a közeli halál szele, akkor jössz rá, hogy érdemes élni, és sok mindent meg akarsz még tenni az életben."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK