Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése előtt

2018.03.14. 17:53

A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírű kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztő), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentő „Nagy Bumm" előtt.

A tudomány jelenlegi állása szerint az univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az ősrobbanás nevű eseménnyel: eszerint a világegyetem egy úgynevezett szingularitásból született. Az ősrobbanás szingularitásában a modell szerint a világegyetem sűrűsége és a téridő görbülete paradox módon végtelen volt. A szingularitás aztán kitágult és lehűlt, létrehozva a mindenséget, amelyben élünk. A keletkezés következményeit ma is megtapasztalhatjuk a kozmikus háttérsugárzásban, amely a korai, forró univerzum lehűlése során maradt vissza, illetve az egész téridő tágulásában, ami napjainkban is (egyre gyorsuló ütemben) tart. 

Az univerzum története az ősrobbanástólForrás: ELTE

De mi volt a mindannyiunk létezését alapjaiban meghatározó esemény előtt? A sokakat foglalkoztató kérdésre a most elhunyt tudós szerint a válasz: semmi (vagy legalábbis a kérdés értelmezhetetlen). Persze ez az egész a tudós szerint messze nem hangzik ilyen egyszerűen, és csak teória szintjén kezelhető.

„Einstein általános relativitáselmélete szerint a tér és az idő nem létezhet egymás nélkül, együtt alkotja a téridő-kontinuumot... ami nem lapos, mert az anyag és az energia meghajlítja" – mondta az interjúban Hawking, aki a kvantumgravitáció euklideszi megközelítését alkalmazva vázolta fel elképzelését a kezdet előtti állapotról. Az euklideszi megközelítésben a hétköznapi valós időt a képzetes idő váltja fel, ami tulajdonképpen a negyedik dimenzió.

Az euklideszi megközelítés alapján a világegyetem történelme a képzetes időben egy olyan négydimenziós görbült felület, amely leginkább a Földre hasonlít, csak két dimenzióval többet tartalmaz" – mondta a tudós.

Forrás: Getty Images/©Karwai Tang/Karwai Tang

Magyarul Hawking szerint az univerzumnak nincsenek határai, más szóval az euklideszi téridő-kontinuum egy zárt, görbült felület, akárcsak a Föld felszíne. Azt mondhatjuk, hogy ha a valós és a képzetes idő a Déli-sarkon kezdődik (amely a téridő azon pontja, ahol a fizika általunk jól ismert törvényei érvényesek), akkor a logika azt diktálja, hogy az Ősrobbanás előtt nem volt sem tér, sem idő, hiszen a Déli-sarktól sem haladhatunk tovább délre. Ehelyett a tér és az idő ebből az egyetlen pontból terjed kifelé, akárcsak bolygónk szélességi körei.

Az interjú az alábbi videóban tekinthető meg.

Forrás: Science Alert