A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

2018.03.17. 15:52

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Véletlenül tévedtek az amerikai partokhoz

Egy gyilkosságért száműzött, norvégiai születésű izlandi hajós, Vörös Erik második fiaként 970-980 körül született Izlandon Leid Eriksson. Erik volt az első európai település alapítója azon a hatalmas sarkköri szigeten, amit ma Grönlandnak (Zöld föld) nevezünk.

Grönlandi tájképForrás: Orvar Atli

A sagák (skandináv feljegyzések) tanúsága szerint fia, Leif, a viking felfedező 1000 körül elsőként Norvégiába hajózott, ahol a norvég király, Olaf megkereszteltette. A sagák leírása „megtermett, erős, figyelemre méltó megjelenésű és bölcs” embernek írja le.

Vörös Erik és fia, Leif ErikssonForrás: PBS LearningMedia

Miután áttért a keresztény hitre úgy döntött, hogy visszahajózik Grönlandra, ám valahogy másként alakult és eltévedt az óceánon.

A grönlandiak sagája szerint Leif Eriksson 1000 körül futott ki a tengerre mintegy 35 fős legénységével.

A viking hajós hosszas bolyongás után Grönland helyett végül Észak-Amerikában kötött ki.

Egyszerűen csak fára volt szükségük

A vikingek számára igen szimpatikusnak tűntek az új nyugati földek, hiszen az ő fagyos vidékükhöz képest itt termékeny volt a talaj, melyet a grönlandi kietlenséghez képest temérdek fa borított. Fára pedig nagy szükségük volt hajóik és házaik építéséhez, javításához. Az akkor élt skandináv népek gyakran vízi faúsztatásra és költséges tengerentúli fabehozatalra voltak hagyatkozva.

Leif Eriksson Grönlandra akart visszatérni, de Észak-Amerikában kötött kiForrás: History.com

A fiatal Leif Eriksson ezért is lett annyira izgatott., amikor az ismeretlen új földre lépett.

A vikingek kecses hajói jól bírták a tenger viszontagságait, így képesek voltak hosszú utakat megtenni. Az első szárazföldet, ahol kikötöttek, lapos sziklák borítottak, majd egy erdős, sík földre érkeztek, melyet Marklandnak (Erdőország) neveztek el.

Eriksson az Újvilág földjére lépForrás: DK Find Out!

A történészek szerint ez a mai Baffin-sziget és Labrador területe lehetett, Kanada északi részén.

„Leif először csupán egy kopár földet talált, ahol hatalmas jégmezők borították a vidéket" – írják a sagák. – „Miután a terület egy nagy, lapos sziklatömbre hasonlított, ezért a felfedezők elnevezték Hellulandnak, azaz Kőországnak." Nos tehát, ez lehetetett talán az a történelmi pillanat, amikor az európaiak először léptek az észak-amerikai partokra.

A harmadik föld bizonyult a legígéretesebbnek

A skandinávok folytatták útjukat és felfedeztek még egy harmadik területet is. Ez tűnt aztán a legígéretesebbnek.

Kihajóztak a tengerre, és már két napja hánykódtak a tengeren az északkeleti szélben, amikor megpillantották a szárazföldet

– folytatja a saga. – „Ezt a földet olyan kellemesnek találták, hogy úgy döntöttek, házakat építenek, és ott töltik a telet. Télen soha nem volt fagy, és a fű is alig-alig száradt el.”

A vikingek kis hajóik fedélzetén képesek voltak átszelni a viharos Atlanti-óceántForrás: Ancient Origins

Az időjárás enyhe volt, a patakokban pisztrángok úszláltak és a mezőkön dús fű sarjadt.

Később az egyik viking felfedező bogyókra és vadszőlőre bukkant.

Feltehetően ezért nevezte el a földet Leif Eriksson Vinlandnak, amely szó szerinti fordításban Szőlőországot jelent. A skandinávok csak a következő tavasszal hajóztak vissza Grönlandra, ám hajóikat bőségesen megrakták Vinland terményeivel.

Találkozás az Újvilág őslakosaival, az indiánokkal

Bár a vikingek kemény és gyakran agresszív harcosok hírében álltak, letelepedésük után igyekeztek jó kapcsolatot kialakítani a Vinland területén élő, őshonos törzsekkel. Találkoztak az észak-amerikai indiánokkal, és meghívták azok előkelőségeit egy kellemes lakomára.

Eriksson és emberei találkoztak az őslakókkal isForrás: Pinterest

A kapcsolatépítő találkozó azonban balul sikerült, ugyanis a felszolgált tejre az indiánok túlságosan érzékenyek voltak (valószínű tejcukor-érzékenységet tapasztaltak, amely hasfájással járt és különböző, kellemetlen tüneteket okozott).

Az indiánok persze azonnal arra gyanakodtak, hogy az idegenek megpróbálják őket megmérgezni,

így a jó kapcsolat kialakítására tett kísérlet végül nem vezetett sikerre.

Egyre több a bizonyíték, hogy itt jártak

Bár a sagák eléggé hiányosak és több helyen rejtélyesek, a történészek igyekeznek összeegyeztetni ezeket a leírásokat a mai földrajzzal.

A kezdetleges helyrajzi leírás szerint Vinland lehetett a mai Új-Fundland területe,

és néhány itt feltárt település-maradvány is arra utal, hogy a normannok bizonyíthatóan ellátogattak a szigetre.

Egyre több a bizonyíték, hogy a 10. században az Újvilág földjén jártak a vikingekForrás: Norwik

A legfontosabb bizonyíték, amely amellett szól, hogy a viking felfedezők már Kolumbusz előtt is jártak Amerikában egy falu, ami L'Anse aux Meadows közelében fekszik. Az 1960-as és 1970-es években a régészek itt olyan házak romjaira bukkantak, melyek tagadhatatlanul a skandináv kultúrára hajaznak, valamint találtak egy vastűzhelyet és más tárgyakat is, melyek származását bizonyosan Leif Eriksson idejére teszik.

Új-Fundlandi tájkép napjainkbanForrás: NBC

Emellett Új-Fundland déli részén nemrég egy gondosan megmunkált kősúly került elő, amelyet valószínűleg viking hajón használtak.

Kolumbusz is tudhatott Vinlandról

A viking felfedezők természetesen szívesen tudatták a világgal, hogy merre jártak és mit tapasztaltak. A nyugatra tett hosszú hajóutakról és

az új földekről Leif Eriksson hazatérése után azonnal beszámolt a norvég királynak.

Az 1080 körül élt német teológus, történetíró és földrajztudós Brémai Ádámnak, aki az akkori Dániába utazott, Svend király részletes leírást adott Vinlandról, és a terület méltán híres borairól.

Eriksson felfedezőútjának térképeForrás: Wikimedia Commons

Brémai Ádám többek közt ezeknek az ismereteknek a birtokában lett a középkori Észak-Európa, illetve a viking történelem egyik legfontosabb krónikása. Így ismerték meg később más európai országokban is azokat a nyugati földeket, ahová a skandinávok eljutottak.

Leif Eriksson emlékműve az izlandi fővárosban, ReykjavíkbanForrás: Highbrow

Néhány feljegyzés arra is rávilágít, hogy Kolumbusz Kristóf nagy valószínűséggel

szintén tudott azokról a vinlandi utazásokról, amelyek még mintegy ötszáz évvel az ő kora előtt történtek.

Egy Vinlandról szóló könyv szerint még arra is akadnak utalások, hogy az itáliai származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló felfedező a híres 1492—93-as hajóútja előtt elutazott Izlandra, hogy tanulmányozza az ott fellelhető feljegyzéseket.

Még ma is harcolnak az „elsőségért”

Bár az első, Amerika földjére lépő európaiak ennek tanulsága szerint tényleg a 10. századi viking hajósok voltak, de művelődéstörténeti szempontból Kolumbusz Kristóf felfedezése bizonyult mérvadónak.

Kolumbusz átadja expedíciós tervét a spanyol királyi párnakForrás: Wikimedia Commons

Ez vezetett ugyanis a korabeli világkép dinamikus kitágulásához,

és Kolumbusz felfedezése nyomán indulhatott csak el az amerikai kontinens feltérképezése és kolonizálása.

Ma már a legtöbb amerikai államban egyaránt elismerték mind a Kolumbusz-napot, mind a Leif Eriksson napot. Az előbbit elsősorban a római katolikus szervezetek, és számos olasz-amerikai csoport támogatja.

Ma már a legtöbb észak-amerikai államban megtartják Eriksson napjátForrás: Pinterest

„Kolumbusz úgymond győzelme Eriksson felett részben az olasz amerikaiak korai lobbizásának köszönhető” – mutat rá Becky Little írása a National Geographic-ban. – „Már azért is, mert még ha nem is ő volt az első, Kolumbusz vitathatatlanul nagyobb szerepet játszott az európaiak életében.”

A hosszú távú hatást vizsgálják

„Ha a kezdődő európai hódításról és annak későbbi történelméről gondolkodunk, akkor ez bizonyosan Kolumbusztól származik, és nem Leif Erikssontól" – mondja JoAnne Mancini, az Ír Nemzeti Egyetem vezetője, a Maynooth és a Discovering Viking America című könyv szerzője.

A vikingek kiváló hajósok voltakForrás: YouTube

– „Érdekes, hogy a vikingek át tudtak haladni az Atlanti-óceánon, de... Kolumbusz sokkal inkább hosszabb távon volt befolyással a történelem további alakulására."

Kolumbusz Kristóf egykorú portréja. Kolombusz felfedezése - szemben Erikssonéval - új fejezetet nyitott a világtörténelembenForrás: Wikimedia Commons

Mára azonban szinte teljesen elhalványult a két felfedező közti vita.

Abban ugyanis szinte kivétel nélkül egyetértenek, hogy mindketten „felfedeztek” egy olyan helyet, ahol korábban csak a madár járt, és ahol ma már emberek milliói élnek.

(Juhász Darinka összeállítása)