Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?

Vágólapra másolva!

A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.

Szomor Anikó

Vágólapra másolva!

Árpád-ház sörfőzés Zirc hódoltság Oszmán Birodalom Szent Bernát kocsányos tölgy ciszterci apátság szerzetesek Egyperces tudomány Châtillon Anna apátsági sör Bakony III. Béla arborétum

A török hódítás vetett véget a virágzó kolostori életnek

A ciszterciek a 12. század első felében, II. Géza király uralkodása alatt, 1142-ben építették az első kolostorukat Magyarországon. III. Béla magyar király, és felesége, Châtillon Anna különösen sokat tettek a rend magyarországi térhódításáért.

III. Béla és felesége síremléke a budavári Mátyás-templomban Forrás: Wikimedia Commons

III. Béla a leghíresebb franciaországi monostor, a Szent Bernát alapította Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként (leánykolostoraként)

1182-ben hozta létre a zirci apátságot.

A kolostor egészen a török hódoltság koráig virágzott.

III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi ciszterci apátságot (Dorfmeister István festménye a 18. századból) Forrás: Wikimedia Commons

Szulejmán szultán uralma idején a muszlim hódítás miatt három részre szakadt az ország.

A töröktől rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a birtokokkal gazdagon ellátott kolostort,

amelyet a törökök Veszprém 1552-ben történt elfoglalása után teljesen feldúltak.

Szulejmán oszmán szultán uralkodása alatt három részre szakadt az ország. A zirci apátságot a törököktől rettegő szerzetesek 1538 körül hagyták el Forrás: Wikimedia Commons

Az oszmán hódítók kiűzése után Zircen csak 1726-ban kezdődött el ismét a kolostori élet, a templom, és az impozáns, barokk stílusban újjáépített monostori épületegyüttes a 18. század közepére készült el.

Jó pap nemcsak holtig tanul, hanem jó sört is főz

A zirci kolostor falai között azonban nem csak pezsgő hitélet folyt, hanem a 18. század első felében

itt kezdette el üzemelni Magyarország mindmáig egyetlen apátsági sörfőzdéje is.

A jeles eseményre 1735. október 29-én került sor, ekkor történt ugyanis az első lefőzött sör hivatalos kóstolója.

A nagy múltú zirci apátság a 18. század első felében kezdte el újra a működését Forrás: MTI/Beliczay László

A venerábilis konvnent, azaz a" tiszteletreméltó egybegyűlt testület" egyhangú véleménye az volt, hogy ez kitűnőre sikeredett: „

Vidit et gustavit, quia bona esset, azaz megkóstolván látta, hogy az jó"

– áll az erről készült egykorú jegyzőkönyvben.

Az apátsági templom és a rendház barokk stílusban épült újjá a 18. század derekára Forrás: MTI/Nagy Lajos

A sikeres 18. századi sörkóstoló ellenére azonban Isten derék szolgái hosszú időn át szüneteltették a apátsági folyékony kenyér gyártását, egészen 2015-ig, amikor feltámasztották a zirci apátsági serfőzés nemes hagyományát.

Zirci sörpremier #kocsmablog #sör #kézművessör #sörpremier #sajtótájékoztató #zirciapátság
Kocsmablog (@kocsmablog) által megosztott bejegyzés, Aug 5., 2015, időpont: 3:06 (PDT időzóna szerint)

A Braxatoriumban – a serfőzőházban – a sok évszázados hagyományos kézi munkát a legmodernebb digitális technológiával ötvözik a szerzetesek.

A zirci cisztercita kolostor sörfőzdéje nem csak Magyarország legrégebbi, hanem egyetlen apátsági sört készítő üzeme.

Akkor sarjadhatott ki, amikor még I. Erzsébet ült Anglia trónján

Azonban nem csak a kolostori serfőzést honosították meg a Bakony fővárosában a ciszterci rend szerzetesei, hanem nekik köszönhető a gyönyörű zirci arborétum is, amelyet a 19. század második felében építettek ki.

Árpád-házi I. András király szobra a ciszterciek által alapított 20 hektáros Zirci Arborétumban Forrás: MTI/Manek Attila

Az angolkert stílusú arborétumban egy középkori eredetű, 600 éve kialakított halastó körül található a mintegy 20 hektáron fekvő élőfa gyűjtemény, amely öt kontinensről 600 fa és cserjefajt mutat be.