Tudja-e, hol van a földkerekség legnagyobb vízesése?

2018.04.01. 20:37

Nem, nem az Angyal- és nem a Khone-, de még csak nem is az Inga-vízesés a földkerekség legnagyobb zuhataga. Az első a leghosszabb, a második a legszélesebb, az Inga-vízesésnek pedig a legmeredekebb az esési szöge. De a legnagyobb zuhatag nem a szárazföldeken, hanem az az óceán felszíne alatt található, és ez nem más, mint a Grönland és Izland között alázúduló kaszkád, a Denmark Strait Cataract, azaz a Dánia-szoros vízesése.

A hófödte Görnland előtti tengerek titokzatos mélységei 

Talán furcsa, hogy a tenger titokzatos felszíne alatt, a hatalmas és végtelen sós víztömegben is léteznek zuhatagok, pedig ez az igazság. A tenger mélyén akkor keletkezik vízesés, amikor a hideg és a meleg víztömeg találkozik egymással.

Az egyik legszebb, a híres Iguazu-vízesés. A leghatalmasabb zuhatagot az óceán felszíne alatt kell keresnünkForrás: HomeAway Blog | Travel Blog

A hideg víz sűrűbb, mint a meleg, mivel az előbbiben a molekulák mozgása lassúbb és közelebb maradnak egymáshoz, míg a meleg vízben a molekulák mozgása intenzívebb, és sokkal jobban eltávolodnak egymástól.

A hideg víz lesüllyed a melegebb víztömeg alá, és kialakul egy stabil egyenletes áramlás.

 

A Grönlandi-tengerForrás: Wikimedia Commons

A Grönlandi-tengerből érkező rendkívül hideg, sarkvidéki eredetű víztömeg, amikor belép az Irminger-tengernek a Golf-áramlat miatt jóval meleg vizébe,

hirtelen mintegy 3700 méter mélyre száll alá, rendkívül meredeken.

(Az Irminger-tenger az Északi-Atlanti-óceán egyik melléktengere Izland és Grönland között. Északi határa a Dánia-szoros legkeskenyebb részén húzódik, itt kapcsolódik a Grönlandi-tengerhez.)

A Berenberg-vulkán az arktikus Jan Mayen-szigeten. A sarkköri területek hideg tengervize alászáll a mélybeForrás: Wikimedia Commons

Ez a hatalmas, emberi szemnek láthatatlan óceáni vízesés másodpercenként irdatlan mennyiségű, 4 millió 955 448 köbméter víztömeget zúdít alá közel négy kilométeres mélységbe, víz alatti viszonylatban igen nagy sebességgel.

Közel négy kilométer mélyre szakad alá a földkerekség legnagyobb vízesése

Csak összehasonlításként, a 3 700 méter mélyre eső Dánia-szoros hatalmas zuhatagához képest a szárazföldi Angyal-vízesés magassága „mindössze" 996 méter, az Inga vízesés pedig csak „alig" 28 317 köbméter vizet mozgat meg másodpercenként.

Így minden kétséget kizáróan, a Föld legnagyobb vízesése a jeges vizű Dánia-szoros felszíne alatt rejtőzik.

 

A Grönland és Izland között húzódó Dánia-szoros mélye rejti a Föld legnagyobb vízesésétForrás: Curiosity

A tengeralatti vízesések a rendkívül összetett és érzékeny óceáni ökoszisztéma fontos részét alkotják, ezeknek köszönhetően jut le ugyanis a mélybe az oxigénben és tápanyagban dús hideg víz. Nem véletlen, hogy azok a körzetek, ahol a felszín alatti hatalmas óceáni zuhatagok találhatók, a világtenger halászatilag legértékesebb területei.

A Dánia-szoros vízesésének működési mechanizmusaForrás: NOAA

A globális klímaváltozás hatására azonban a világtenger átlaghőmérséklete is emelkedik, ez pedig kiszámíthatatlan következményekkel jár a tengervíz mozgására, és megváltoztathatja a nagy áramlási rendszereket, ami viszont éghajlatváltozásokat indukál.

Hogy találhatunk sarkvidéki hideg vizet az Egyenlítőn?

Ezeknek a sarkvidék közeli víz alatti zuhatagoknak köszönhető, hogy még a Föld legmelegebb térségében, az Egyenlítő vidékén is, ahol a felszíni vízhőmérséklet egész évben jóval a +20 Celsius fok fölötti tartományban mozog, a 3000 méternél mélyebben áramló víztömeg hőmérséklete ugyanúgy +2,5 Celsius fok körüli, mint a szubarktikus tengerek vízhőmérséklete.

A trópusokon is találhatunk felszín alatti tengeri vízeséseketForrás: Waterfall Projectmap

És ennek egyszerű a magyarázata, hogy miért van így:

az egyenlítői mélyvizek ugyanis sarkvidéki eredetűek.

A Grönland térségében alászálló hideg víz a mélytengeri fenéksíkság felett végighömpölyög az atlanti medencében, hogy az afrikai kontinenst megkerülve, tovább folytassa hosszú, keletnek tartó vándorútját a mélységek sötét világában.

A Dánia-szoros úszó jéghegyekkelForrás: Dreamstime

E hatalmas és láthatatlan mélyóceáni folyamot a vízrétegek közötti hő- és sótartalom különbség, valamint a Föld forgásából származó tehetetlenségi nyomaték, az úgynevezett Coriolis-erő mozgatja.

A mélytengeri áramlások rendszere sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

 

Azt, hogy a Föld klímája kiegyenlített, a nagy óceáni szállítószalagnak köszönhetjükForrás: Origo

Azt, hogy a Föld klímája viszonylag kiegyenlített és igen enyhe, jelentős részben a nagy óceáni szállítószalagnak köszönhetjük, ami nélkül ki sem alakulhatott volna Földünkön az az egyedülálló biológiai sokszínűség, ami még kozmikus környezetünkben is páratlannak számít .

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK