A fák koronáját súrolta az elnök gépe, mielőtt földnek csapódott

2018.04.10. 21:05

2010. április 10-én késő délelőtt döbbenetes hír röppent világgá: a lengyel köztársasági elnököt, Lech Kaczyńskit és kíséretét szállító kormánygép Szmolenszk térségében leszállás közben a földnek csapódott, és kigyulladt. A gép fedélzetén tartózkodó 89 fő, köztük az elnök és közvetlen kísérete, valamint a lengyel állami és katonai vezetés számos prominense életét vesztette. A légi katasztrófák történetében példa nélkül álló eset kivizsgálását sok találgatás és vita övezte.

Kormánygépek is lezuhanhatnak, ugye?

A repülés történetében eddig nem sok olyan katasztrófa fordult elő, amelyben állami felsővezetőket, - különösen köztársasági elnököt – szállító kormánygépet ért volna végzetes baleset. A lengyel államelnök halálát okozó szerencsétlenség előtt Dag Hammerskjöld svéd Nobel-békedíjas diplomata, ENSZ főtitkár volt a legmagasabb rangú légikatasztrófában elhunyt, és hivatalban lévő politikus.

Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkárának gépét 1961 szeptemberében érte végzetes balesetForrás: Wikimedia Commons

Hammerskjöld gépe, egy négymotoros Douglas DC-6 típusú utasszállító 1961. szeptember 18-án zuhant le

az akkori Rhodesia, a mai Zimbabwe légterében. Az ENSZ főtitkárát ért halálos légi balesettel kapcsolatban több olyan összeesküvés-elmélet is napvilágot látott, amelyek politikai indíttatású merényletet illetve szabotázst feltételeztek a tragédia hátterében csakúgy, mint azok a 49 évvel későbbi találgatások, amelyek ugyanezt vélték felfedezni a lengyel elnöki különgép katasztrófájában.

A Skandináv Légitársaság Douglas DC-6 típusú négymotoros utasszállító gépe. Ilyen gép fedélzetén szenvedett légikatasztrófát Dag Hammerskjöld ENSZ-főtitkár isForrás: SAS Records Management/SAS/Sas

A Lengyel Légierő állományába tartozó 101-es lajstromjelű Tupoljev Tu-154 típusú utasszállító gép, fedélzetén a lengyel államelnökkel és népes kíséretével, 2010. április 10-én kora reggel startolt el a varsói Chopin Nemzetközi Repülőtér betonjáról.

A Lengyel Légierő 101-es lajstromszámú Tupoljev Tu-154 típusú kormánygépe, amely 2010 április 10-én lezuhant Szmolenszk mellettForrás: Wikimedia Commons

A kormánygép célállomása az oroszországi Szmolenszk volt.

A magas rangú lengyel állami delegáció a katyni tömegmészárlás 70. évfordulója alkalmából kívánta leróni kegyeletét a cinikus sztálini tömeggyilkosság helyszínén, a mészárlás több mint 20 ezer áldoztának emléke előtt.

Holló a hollónak időnként kivájja a szemét: nácik leleplezte szovjet tömeggyilkosság

Katyn sokáig megterhelte a történelmi ellentétek okán amúgy sem túl szívélyes lengyel-orosz kapcsolatokat. A hitleri Németország 1939. szeptember elsején megtámadta Lengyelországot, kirobbantva ezzel a második világháborút. A számbeli és technikai fölényben lévő Wehrmacht alig két hét alatt megtörte a hősiesen védekező lengyel haderő ellenálló erejét.

Adolf Hitler a lengyelországi fronton, 1939 szeptemberébenForrás: Bundesarchiv/Kliem

A sztálini Szovjetunió a Harmadik Birodalommal augusztus 23-án megkötött hírhedt Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján

szeptember 17-én orvul hátba támadta a kétségbeesetten küzdő lengyeleket,

végleg megpecsételve ezzel az ország sorsát, amelyet a náci és a kommunista diktatúra felosztott egymás között.

A német-szovjet barátsági megállapodás, ismert nevén a Moltov-Ribbentropp paktum aláírása Kremlben, 1939. augusztus 23-án. Hitler és Sztálin több mint másfél évig voltak szövetségesekForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A szovjet Vörös Hadsereg fogságába került lengyel hivatásos illetve tartalékos tisztek közül a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Politikai Bizottságának 1940. március 5-i titkos döntése alapján az NKVD alakulatai mintegy 22 -23 ezer főt kivégeztek, a holttestek nagy részét pedig a Szmolenszk melletti Katyn erdejében földelték el.

Szovjet hadifogságba esett lengyel katonák, 1939 őszénForrás: Wikimedia Commons/TASS

A titokban tartott szovjet tömeggyilkosságot ironikus módon a nácik fedezték el 1943 áprilisában.

Joseph Goebbels propagandaminiszter a katyni tömegmészárlást hatalmas szovjetellenes sajtókampányra használta fel. A tömeggyilkosság híre súlyosan megterhelte Moszkva, valamint a londoni emigráns lengyel kormány kapcsolatát, és komoly feszültséget okozott a szövetségesek között is.

Joseph Goebbels náci propagandaminsizter szovjetellenes kampányra használta fel a németek által felfedezett katyni tömeggyilkosságotForrás:Wikimedia Commons/Bundesarchiv

1945. után Katyn tabutémának számított.

A Moszkva által hatalomba ültetett lengyel kommunisták egészen a rendszerváltásig a hazug szovjet álláspontot szajkózták, ti. hogy Katyn a „hitleristák" műve volt. Moszkva csak 1990 áprilisában - alig egy évvel a Szovjetunió felbomlása előtt - ismerte be hivatalosan is, hogy Katyn bűne a sztálinista szovjet vezetést terheli.

Ronald Reagan amerikai elnök és Gorbacsov szovjet pártfőtitkár megállapodnak a hidegháborús korszak lezárásáról. Ennek jegyében Gorbacsov 1987-ben megállapodott a lengyel kormánnyal a közös történelmi múlt fehér foltjainak feltárásáról isForrás: National Archives and Records Administration

1994-ben Lengyelország és Oroszország kétoldalú megállapodást kötött a totalitarizmus és a háborúk áldozatai emlékének megőrzéséről. Ez alapján 2000-ben állították fel az első olyan temetőt, amiben az NKVD által 1940-ben lemészárolt lengyel tisztek nyugszanak. Ilyen előzmények után tett volna először hivatalos látogatást Lech Kaczyński köztársasági elnök a mészárlás helyszínén, a tömeggyilkosság 70. évfordulója alkalmából.

Vészjóslóan sűrű köd ereszkedett Szmolenszk környékére

2010. április 10-én délelőtt sűrű köd telepedett Szmolenszk környékére. A szmolenszki repülőtér, - amely egészen 2009 decemberéig katonai bázisként működött – ekkor még nem rendelkezett műszeres leszállító rendszerrel.

Egy emlékműként kiállított MiG-23 típusú vadászgép emlékeztet a szmolenszki repülőtér katonai múltjáraForrás: Wikimedia Commons/Happa

Mivel a meteorológiai adatok szerint belátható időn belül nem volt várható a talajra telepedett sűrű köd feloszlása, az orosz légi irányítás azt tanácsolta az ekkor már a reptér irányába süllyedő lengyel Tu-154-es kapitányának, hogy a bonyolult meteorológiai körülmények miatt a repülési tervet megváltoztatva, inkább Minszkben vagy Moszkvában szálljon le.

Lech Kaczyński lengyel államelnök a kormánygép fedélzeténForrás: Origo

A 36 éves gépparancsnok, Arkadiusz Protasiuk ezredes azonban azt közölte, hogy az eredeti tervet tartva, megkísérli a leszállást.

A kormánygép hajózó személyzete a légierő állományából került ki. Protasiuk ezredesnek még nem volt komoly gyakorlata a típuson, ráadásul ez volt a harmadik olyan alkalom, hogy gépparancsnokként a kapitányi ülésből irányította a gépet, amelyen korábban első tisztként teljesített repüléseket. A kapitány kockázatos döntésében azonban nem csak a saját elhatározása játszhatott szerepet.

Az államelnök és felesége beszállnak a  tragikus balesetet szenvedett Tu-154-es kormánygépbeForrás: Wiadomo¶ci - Dziennik.pl

A baleset után nyilvánosságra került első vizsgálati jelentések szerint maga az államfő, - aki köztársasági elnöki minőségében a hadsereg főparancsnokának, tehát a pilóta elöljárójának számított – sürgette a leszállást a ködös idő ellenére is. A később lefolytatott ügyészségi vizsgálat azonban nem látta bizonyítottnak ezt a megállapítást, mint ahogyan azt sem, hogy a gépparancsnokot bárki részéről presszió érte volna a leszállás végrehajtására. Ugyanakkor tény, hogy a kormánygép hajózó állományába beosztott másik kapitánynak volt már hasonló helyzet miatti konfliktusa az államfővel.

Kaczyński elnök a kormánygép pilótafülkéjében. A lengyel ügyészségi vizsgálat nem talált arra bizonyítékot, hogy az elnök a köd ellenére leszállásra utasította volna a kapitánytForrás: Wiadomo¶ci - Dziennik.pl

2008 augusztusában a kapitány úgy döntött, hogy az orosz-grúz háború miatt a fegyveres konfliktuszónába tartozó grúz főváros, Tbiliszi reptere helyett a 350 kilométerrel távolabb fekvő ám biztonságos azeri Gandzsa repterén teszi le a kormánygépet az elnök, Lech Kaczyński utasítása ellenére.

Az államfő emiatt parancsmegtagadással vádolta meg a kapitányt,

akinek ekkor Protasiuk ezredes volt az első tisztje. E konfliktus emléke miatt mindenestre az valószínűsíthető, hogy a kapitány úgy érezte, nagy rajta a nyomás.

Az államfő is halálát lelte a szmolenszki katasztrófábanForrás: Ntv

A 2010. június 1-én nyilvánosságra került, és a pilótafülkében lezajlott beszélgetést rögzítő hangfelvételből egyértelművé vált, hogy a landolás előtti percekben a személyzeten kívül Andrzej Blasik tábornok, a légierő főparancsnoka, sőt, egy másik személy is a pilótafülkében tartózkodott.

Folyamatosan szólt a földközelség jelző hangja

A gépparancsnok tehát megkezdte a landolási manővert a sűrű köd, és az irányítás többszöri, kitérő reptéren való leszállást ajánló javaslata ellenére. Moszkvai idő szerint 10 óra 54 perckor a lengyel kormánygép elkezdte a besiklási manővert.

A sűrű ködben semmit sem lehetett látni, ezért a pilótáknak nem volt jól kivehető vizuális azonosítási pontjuk,

és leszállító rendszer hiányában kizárólag a torony által megadott irányszögekre, illetve a saját műszereikre hagyatkozhattak.

A lezuhant kormánygép roncsai a reptér melletti erdőbenForrás: Wikimedia Commons

Az ereszkedési manőver során – a hangrögzítés adatai szerint – a földközelséget jelező automatika figyelmeztető hangjelzése legalább tucatszor megszólalt, ám a kapitány mégsem döntött az átstartolás mellett, hanem tovább folytatta a süllyedést.

Valószínű abban bízott, hogy hamarosan megpillantja a futópálya irányfényeit.

10 óra 56 perckor (magyar idő szerint reggel 8 óra 56 perckor) a még mindig sűrű és átláthatatlan ködben vészesen alacsonyra süllyedt Tupoljev törzsét hirtelen faágak kezdték el súrolni, majd a kormánygép 400 méterrel a futópálya széle előtt, nagy erővel a földnek csapódott.

A Tu-154 hirtelen fáknak ütközött, majd nagy erővel a földnek csapódottForrás: Doomed Soldiers

Az iszonyatos erejű becsapódást a gép fedélzetén tartózkodó 89 személy közül senki sem élte túl,

a Tupoljev pozdorjává tört, és kigyulladt. Az emberéletben bekövetkezett veszteség nagyon súlyos volt, hiszen az akkori lengyel politikai vezetőréteg számos prominense a kormánygép fedélzetén tartózkodott. Az államelnökön és feleségén kívül a katasztrófa áldozatául esett Krzysztof Putra valamint Jerzy Szmajdziński a Szejm (a lengyel képviselőház) alelnökei, 12 képviselő, Krystyna Bochenek a Szenátus alelnöke, valamint két szenátor is.

A gép egyik leszakadt hajtóműve a fák közöttForrás: Wikimedia Commons

A hadsereg csúcsvezetését szabályosan lefejezte a szmolenszki katasztrófa, odaveszett Franciszek G±gor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint Andrzej Błasik altábornagy, a légierő parancsnoka, továbbá a szárazföldi fegyveres illetve műveleti erők, és a haditengerészet parancsnokai, számos államtitkár, és más kormányzati funkcionárius mellett.

A katasztrófában odaveszett állami vezetők, középen kinagyítva az elnök és feleségeForrás: YouTube

A katasztrófa legidősebb áldozata a 91 éves Ryszard Kaczorowsk, a londoni lengyel emigráns kormány utolsó elnöke,

a legfiatalabb pedig a 23 éves Natalia Maria Januszko légiutas-kísérő volt.

 

Ryszard Kaczorowsk, a londoni emigráns kormány utolsó elnöke, felesége társaságában. A 91 éves Kaczorowsk is a szerencsétlenül járt gép fedélzetén tartózkodottForrás: PAP

Az, hogy egy ország államvezetését egyszerre érjen ekkora veszteség, példa nélkül áll a modern történelemben. Lech Walesa, a Szolidaritás egykori vezetője és volt lengyel köztársasági elnök ekként kommentálta a szörnyű katasztrófa hírét: „Hetven éve Katyńban a szovjetek likvidálták a lengyel elitet. Ma az a lengyel elit halt meg ott, akik azért utaztak oda, hogy az 1940-ben megölt lengyelek előtt leróják kegyeletüket."

Bizonyos, hogy emberi hiba okozta a lengyel kormánygép vesztét

2011 januárjában látott napvilágot az orosz vizsgálóbizottság zárójelentése. A jelentés szerint a baleset bekövetkezésében közrehatott, hogy a lengyel légierő főnöke a lezuhanás előtti perecekben a pilótafülkében tartózkodott, és ő, valamint maga az elnök is nyomást gyakoroltak a pilótákra, hogy a sűrű köd ellenére szálljanak le Szmolenszkben.

A szerencsétlenül járt gép pozdorjává tört a földbecsapódáskorForrás: AFP//Natalia Kolesnikova

A jelentés megállapítja: „... hiányosságok mutatkoztak meg a pilóták felkészültségében egy kiélezett helyzetben, illetve abban, hogy döntsenek egy másik repülőtér kiválasztásában... a különgép pilótái többször kaptak információkat a kedvezőtlen időjárásról a szmolenszki Szevernij repülőtér légiirányítóitól és egy nem sokkal korábban ott landoló lengyel Jak–40-es gép személyzetétől" ám „...a Tu–154-es különgép pilótái mégsem amellett döntöttek, hogy egy másik repülőtéren teszik le a gépet, és ez volt a kezdete a katasztrófához vezető eseménynek."

A gép főfutói kieresztett állapotban voltak a becsapódáskorForrás: PAP

Az is felrótták a balesethez vezető okok között, hogy Protasiuk ezredesnek alig néhány órás repülési tapasztalata volt ezen a típuson,

így nem volt megfelelően felkészülve a váratlan vészhelyzetek biztos kezelésére.

Amit mind a lengyel, mind pedig az orosz vizsgálóbizottság is elismert, hogy a Tupoljev túl gyorsan süllyedt az ereszkedés során, és a kapitánynak abban a pillanatban magasabbra kellett volna emelnie a gépet, amint a földközelség jelző megszólalt.

A leszakadt farokrész a jobb egyes hajtóművel. A T vezérsík leszakadt , a roncsdarab végén a segédhajtómű beömlőnyílása láthatóForrás: Ria/Novosti

Annak, hogy a kapitánynak nem volt elegendő tapasztalata a típussal ,lehetett bizonyos jelentősége a baleset bekövetkezésében. Az éppen ötven éve, 1968-ban szolgálatba állított Tu-154-es rendkívül megbízható, erős, és jól vezethető gépnek számított, viszont megvolt az a tulajdonsága, hogy a megkezdett ereszkedés során ferde irányból vízszintesbe hozva, hirtelen kezdett el süllyedni.

A Tu-154 pilótafülkéjeForrás: Wikimedia Commons

Rutinos gépszemélyzetnek ez semmiféle problémát nem jelentett, és nyilván Protasiuk ezredes is könnyedén korrigálhatta volna ezt, ha van vizuális viszonyítási pontja is. Donald Tusk lengyel kormányfő az orosz vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatala után úgy nyilatkozott, hogy a dokumentum elfogadhatatlan mert hiányos, illetve téves következtetéseket fogalmazott meg.

Donald Tusk aki 2010-ben lengyel miniszterelnök volt, késtségbe vonta az orosz vizsgálati zárójelentés megalapozottságátForrás: AFP/Olivier Hoslet

A lengyel és az orosz vizsgálati jelentés nem tudott dülőre jutni a felelősség kérdésében,

mert mindkét fél a másiknak rótt fel különböző hibákat. Az 1987-ben legyártott, tehát a baleset bekövetkezésekor 23 éves Tu-154-es kifogástalan műszaki állapotban volt, és éppen az előző évben esett át időszakos nagyjavításon, ezért a műszaki meghibásodás lehetőségét mind a lengyel, mind pedig az orosz vizsgálók elvetették.

Az áldozatok koporsói megérkeznek a varsói Chopin Nemzetközi RepülőtérreForrás: Wikimedia Commons

A repüléstörténet e sajátosan egyedülálló katasztrófáját mint már annyiszor a légiszerencsétlenségek történetében, bizonyosan emberi hiba okozta.