Bár ezek a szárazföldi gerincesek már a triász földtörténeti kor kezdetén, 245 millió éve is léteztek, csak 13 millió évvel később terjedtek el a bolygón. Ennek oka többek között egy szélsőséges klímaváltozás volt, amely a meteoritbecsapódással járt együtt, és befolyásolta az élet feltételeit a szárazföldön és a vízben egyaránt - írja az MTI.
Kutatásukhoz a tudósok az észak-olaszországi Dolomitok kőzetképződményeiben megőrződött dinoszauruszlábnyomokat vizsgálták. Korábbi időszakokra utalóan csak kevés nyomra bukkantak, a később korszakban azonban gyors elterjedés jeleit találták. Argentínában és Brazíliában talált csontvázleletek pedig a dinoszauruszok robbanásszerű elterjedésére utalnak a meteoritbecsapódás utáni korban.
Izgalmas volt látni, ahogy a lábnyomok és a csontvázak elmesélik ezt a történetet. Bámulatosan egyértelmű volt a változás, amely a >>dinoszauruszok nemlététől<< az >>egészen sok dinoszauruszig<< vezetett"
- mondta Massimo Bernardi geológus, a trentói Museo delle Scienze és a Bristoli Egyetem kutatója.
Ez alapján a dinoszauruszok korát elsősorban két meteorit határozta meg. Egy 66 millió évvel ezelőtti megsemmisítő meteoritbecsapódás végleg lezárta a dinoszauruszok korát.
De több millió évvel korábban már több dinoszauruszfaj tűnt el, mint ahány új keletkezett
- jelentették kutatók 2016-ban a Proceedings tudományos lapban.