Előre tudta, hogy nem ő lesz az első magyar űrhajós

2018.04.23. 16:59

Hosszan tartó betegség után, hatvannyolc éves korában meghalt Magyari Béla űrhajós. Ő volt annak a Szojuz–36 űrhajó tartalékszemélyzetének a tagja, amely az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal végül eljutott a világűrbe.

1949-ben született Kiskunfélegyházán, gyermekkori álma az volt, hogy vadászpilótává válhasson. 1967-1969-ben a magyar, 1970-1971-ben a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. 1972-ben lett a magyar légierő repülőtisztje, rá 5 évre, 1977-ben pedig már első osztályú vadászrepülő minősítést kapott. A Szovjetunió és a kelet-európai országok által létrehozott űrkutatási program, az Interkozmosz lehetővé tette, hogy az együttműködés tagjai űrhajósokat küldhessenek a világűrbe.

A magyar űrhajósjelölteket 1977-től kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül. A rostán végül Farkas Bertalan és Magyari Béla ment át, őket szovjet kollégáikkal együtt a Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítették fel az űrutazásra. Az 1978-ban indult kiképzés két évig tartott. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést.

Magyari BélaForrás: spacefacts.de

Sosem derült ki, hogy miért éppen Farkas Bertalant választották

Az űrbe 1980. május 26-án végül Farkas Bertalan jutott el Valerij Kubaszovval, Magyari Bélának és társának, Vlagyimir Dzsanyibekovnak be kellett érnie a tartalékos szereppel. Saját állítása szerint Magyari már másfél évvel az indulás előtt tudta, hogy nem ő lesz a szerencsés kiválasztott, ám, hogy az illetékesek mi alapján döntöttek, azt a mai napig homály fedi.

1979-ben megkérdezték a magyarok, hogyan lesz ez az egész kiválasztás, mire az oroszok azt a választ adták, hogy a felkészülés szempontjából mindenki egyforma, s ekkor tették hozzá, hogy akkor válasszon a magyar. Ekkor ugyanis még ők sem voltak teljesen biztosak abban, hogy a Kubaszovot küldjék-e föl a következő alkalommal - nyilatkozta Magyari az Origónak egy korábbi interjúban.

Amikor végül az a döntés született, hogy Kubaszov lesz az első számú parancsnok, Dzsanyibekov pedig a tartalék, Magyarit pedig utóbbihoz osztják be, kétségtelenné vált, hogy Farkas Bertalan megy az űrbe.

„Én egy napig voltam a Magyar Népköztársaság első számú űrhajósa, amikor a parancsnokommal lementünk egy garázsba, és egy kicsit elvodkázgattunk. Másnap fölkeltünk, s akkor mondtuk, hogy na jó, mi csak dublőrök vagyunk, mi tudjuk" – mondta Magyari, aki a legvégsőkig készen állt a helyettesítésre. A Szojuz-36 felküldése után a moszkvai irányítóközpontból tartotta a kapcsolatot Farkassal, és közben közvetített is a Magyar Televíziónak.

Bár sokáig reménykedett abban, hogy egy második küldetés alkalmával végül ő is meghódíthatja a világűrt, a politikai és gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt álma beteljesületlen maradt.

Élete végéig szenvedélye maradt az űrkutatás

Magyari Bélát később őrnaggyá léptették elő, majd megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést. Az űrrepülést követő egy esztendő országjárással telt, élménybeszámolókat tartottak Farkas Bertalannal. Anyagtudományi kutatásokat is folytatott, megkapta többek között azokat az anyagmintákat, amiket Farkas Bertalanék felvittek az űrbe. A nyolcvanas években a miskolci egyetem mérnökei egy új űrkemence fejlesztésébe kezdtek, amelynek "születésénél" ő is bábáskodott, de a kutatásokra szánt pénz elfogyott.

Vlagyimir Dzsanyibekov orosz (b) és Magyari Béla kiképzett űrhajós Farkas Bertalan űrrepülésének 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen"Forrás: MTI/Soós Lajos "

Életének nagy részét az űrkutatásnak szentelte, Farkas Bertalan nyugdíjba vonulása után ő képviselte a Honvédelmi Minisztériumot a Magyar Űrkutatási Tanácsban. Később a Magyar Űrkutatási Irodánál kapott állást, de szinte mindenbe belefogott, még üzletkötőként is kipróbálta magát. 2001 és 2006 között elnöke volt a Magyar Asztronautikai Társaságnak, sűrűn szerepelt űrkutatással kapcsolatos rendezvényeken.