Környezetvédelem és közlekedés

2018.05.14. 12:15

A környezetvédelem és az egészséges élettér szempontjából meghatározó tényezők közül ebben a cikkben a közlekedést taglaljuk, különös tekintettel a nagyvárosok közlekedésére.

A gyalogos és kerékpáros forgalomra építő városközpontok

Sokan tartanak attól, hogy az autóforgalom kitiltásával csökken a belvárosi üzletek forgalma. Ez a felvetés addig jogos is, ameddig a légszennyezettség miatt nem szívesen tesszük be a lábunkat bizonyos városrészekbe, ám a helyzet változhat, ha biztonságos bicikliút-hálózat, kellő minőségű járda és hangulatos sétálóutca kerül kialakításra. Az autók kitiltásával a tömegközlekedés terhelése is sokszorozódik, amire jó előre fel kell készülni.

Minden nagyváros egyedi tervezést igényel, így a számos metropoliszban működő pozitív példa nem ültethető át egyik napról a másikra akármelyik hazai nagyvárosra. Éppen ezért volna itt az ideje elkezdeni előkészíteni ennek lehetőségét. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyesen keskeny szakaszokra is érdemes kerékpáros sávot zsúfolni a folytonos bicikliút-hálózat létrehozása érdekében. A térképeken ugyan jól mutatnak a minden zugot feltáró kerékpárutak, a valóságban egészségtelen, néhol kifejezetten veszélyes szakaszokat alakítanak ki.

A MOL Bubi bérelhető kerákpárját használó biciklis halad északi irányba a budai Duna-parton a Lánchíd előtt a kerékpárúton. Mellette jobbra a Sztehlo Gábor rakparton gépkocsik araszolnak mindkét irányba a reggeli csúcsforgalombanForrás: MTI/Jászai Csaba

Eredményesebb, ha a város hosszú távú fejlesztési terveinek időszakos felülvizsgálatakor a döntéshozók figyelnek arra, hogy mely objektumok válhatnak feleslegessé, vagy cserélhetnek gazdát az elkövetkező évek folyamán, és milyen előnyökkel járna, amennyiben közpénzből azok rovására a hálózat érdekében a település megvásárolna egy sávot. Folyamatosan figyelni kell az optimális lehetőségek felbukkanását, mert a piaci érdekek nagyon gyorsan megszüntetik a közlekedésfejlesztési szempontból kedvező szituációt egy beállt beépítési szintű városrészben.

A nyugat-európai városokban a szolgáltatások és lehetőségek gyors elérhetősége miatt a városon belüli mozgás háromnegyede gyalog történik. A gyalogosforgalom a legnagyobb mértékben nálunk is a belvárosokban és az üzleti körzetekben összpontosul. Amennyiben megnézzük Budapest forgalmas sétálóutcáit, levonhatjuk a következtetést, hogy autós közlekedési lehetőség mellett ekkora forgalmat nem bonyolíthatnának ezek az üzletek. A körutakon tapasztalható telített gépjárműforgalom egyszerűen nem tenné lehetővé, hogy ennyi ember megforduljon a boltokban. Így a kereslet teremti meg azt a kínálatot, amely fejleszti a helyben, akár gyalog és nagyobb energia befektetés nélkül is elérhető szolgáltatások körét.

Gyalogosutca a belvárosbanForrás: hemis.fr/MATTES René / hemis.fr/Mattes René

A tervezés és a tudatos jogszabályalkotás jelentősége

A települések sikeréhez a vonzó, egészséges, élhető települési környezet fenntartása és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a közlekedés környezetbarát fejlesztése vezet el.

A megfelelő településszerkezeti és közlekedési struktúrák optimális döntésekre késztetnek bennünket. Amennyiben még fizetős parkolóhelyet is csak szerencsével találok az adott kerületben, leteszem (szeretett) autómat és kötöttpályás közlekedési eszközzel (villamos, metró) közelítem meg a tárgyalás helyszínét. Teszem ezt annak érdekében, hogy ne késsek el, amennyiben dugó alakul ki, vagy háromnegyed óra elmúltával nyolcszáz méterre találok parkolóhelyet. Azért, hogy ne tegyenek kárt a feszült, késésben lévő autóvezetők az egyébként szabályosan parkoló autómban. És azért, mert rengeteg fáradságot és vesződséget spórolhatok meg magamnak.

A szennyező fizet elve a közlekedésben

A környezetvédelmi adó lehetőség arra, hogy az egészségre ártalmas, több káros anyagot kibocsátó közlekedési eszközök használói olyan alapba fizessenek be, amelynek felhasználásával az ezen járműosztályok okozta károk mérsékelhetők. Például hozzájárulhatnak a kötöttpályás nyomvonalakhoz, illetve bicikli utakhoz történő telekfelvásárláshoz, de az alap fedezetet és támogatást jelenthet a klímaőr növényzet telepítésében és fenntartásában, a légzőszervi betegségeket kezelő intézmények támogatásában. A „szennyező fizet elvének" mindenhol meg kell valósulnia, így a közlekedésben is.

A pazarló és káros lehetőségek kiaknázásával magunktól és más emberektől veszünk el egészséges éveket, megnehezítjük a saját magunk és a mások életét, jövőjét. A pazarló közlekedési módok adóztatását nap mint nap átéljük. Amikor mások elől foglalunk el népszerű parkolóhelyet, azokon a leálló helyeken parkolási díjat kell fizetnünk.

Léteznek olyan felhangok, amelyek elképzelhetőnek tartják, hogy a túlnépesedés miatt a közlekedésszervezést a jog a napi gyakorlatban sokkal szigorúbban meghatározza majd. Például találkozunk olyan törekvésekkel, hogy a gépjárművek navigációs rendszerei a hatósággal közvetlenül kommunikáljanak, így lehetetlenné téve a szabálytalanságokat, ugyanakkor a nem szállítmányozást végző autóvezetőnek akkor engedélyeznének egy adott útvonalat, amennyiben az nem érhető el kényelmesen tömegközlekedéssel. A gyorshajtást az autó fedélzeti rendszerei alapján büntető megoldások a társadalmi elégedetlenség miatt távoliak.

Óriási forgalmi dugó BudapestenForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Míg a szabálytalanságokat figyelő rendszerekkel elutasítóak vagyunk, a kényelmünket szolgáló fejlődést örömmel vesszük. Így a fejlesztések Magyarországon is hasonló irányvonalat vettek. A Smart City, az informatikával támogatott innovatív, élhető, hatékony és egészséges élettér elképzelése nagyvárosaink ajtaján kopogtat. Nagyban épít a közlekedés modernizálására. A parkolóhelyeken működő szenzorok segítségével az autós navigációs rendszerek a célhoz legközelebbi szabad parkolóhelyre navigálnak, de egyúttal meg is dorgálják az utazót, amennyiben az adott esetben választhatott volna gyorsabb tömegközlekedési kombinációt (ez pedig a parkolóhelyekkel való valósidejű gazdálkodás).

Mivel mérhető az egyes helyek foglaltságának időtartama, illetve észlelhető a szabálytalan parkoló-, kerékpárút- vagy buszsávhasználat, ahol gyakran fordulnak elő szabálytalanságok, az jelzés értékű a döntéshozók felé, megmutatja a rendszer tökéletesítésének igényét a kritikus helyszíneken. Ezáltal a felhasználói igények, a város közrendjének és a szolgáltatók üzleti modelljeinek figyelembevételével a lakosság a lehető legjobb utazási feltételekhez juthat hozzá.

Ilyen megoldás a városok közlekedési rendszerének elemzése a mobil hálózati adatok segítségével, ez a módszer összehasonlíthatatlanul megbízhatóbb a klasszikus forgalomszámlálásnál. A gyakran beduguló közúti szakaszok épp úgy vizsgálhatóak napszak és időjárás függvényében, mint az adott csomópontok terheltsége, illetve azon irányok kimutatása, ahol a legtöbbet kell várni az áthaladóknak. A település és a régió közlekedési struktúrájának ilyen mértékű megismerése lehetővé teszi a kötöttpályás és kerékpáros, gépjárműforgalom kiváltó megoldások költséghatékony, optimális nyomvonal vezetésű megtervezését is.

A tömegközlekedés kudarcának okai

Egyes városrészek, régiók tömegközlekedési hálózata nem kielégítő, vagy az egyéb környezeti, gazdasági és biztonsági problémák a gépkocsihasználat felé terelik az utazóközönséget. Előfordul, hogy a kizárólagosan elérhető buszok menetideje a gépkocsi használatból eredő dugók miatt válik hosszúvá. Ez azonban az esetek túlnyomó részében visszavezethető a hálózat problémáira, mert az emberek a dugók helyett jobban preferálnának egy buszsávban, vagy síneken haladó járművet.

Amennyiben a tömegközlekedés hálózata nem elégíti ki a város és környezete szükségleteit, az abból is kiderül, hogy a bérletek és jegyek ára irreálisan magasnak tűnhet a társadalom teljes vertikuma számára. Ennek gazdasági okai vannak. A termelő korosztálynak nem optimális közlekedési távolságok, a helyenként tömegközlekedéssel, másutt a gépjárműhasználattal abszolválható köznapi úti célok és egyéb szervezési problémák a fizetőképes keresletet csökkentik.

Sokszor előnyösebbek a kötöttpályás járművekForrás: MTI/Jászai Csaba

Röviden megfogalmazva, a nem költséghatékony közlekedési struktúra mellett lényegesen nehezebb fenntartani a tömegközlekedési szisztémát. Amennyiben a hagyományokon alapuló vonalak időről időre átszervezett területi fejlesztési stratégiákhoz igazodó beruházásokkal találkoznak, és a leendő gazdasági és kereskedelmi területek holléte is kérdéses, nehéz hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégiát alkotni.

Valahol az autólobbi is hátráltatja a megfelelő döntések meghozatalát. Hermann Knoflacher-t a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedéstervezési és Forgalomtechnikai Intézetének egykori vezetőjét idézve „a hirdetésekben az autók fenséges tájakon jelennek meg, teljesen egyedül az országúton. Ha az autóhirdetések realisztikusak lennének, senki nem venne autót.

A cikk bővebb változata a National Geographic magazinban olvasható!