Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a dániai Jylland-félsziget keleti részének lápvidékén, az Alken Enge régészeti helyszínen folyó munkálatok során legkevesebb 82 ember maradványait - köztük botra "felfűzött" medencecsontokat -, tárták fel a kutatók,
akik feltehetőleg egy csatamező szervezett és rituális megtisztításának nyomaira bukkantak
a 2009 óta vizsgált területen.
"A csontok rendkívül jó állapotban maradtak fenn" - mondta Mette Lovschal, az Aarhusi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt, hozzátéve, hogy a maradványokon számos szokatlan nyom látható,
például állatoktól származó harapás- és éles fegyverek okozta vágásnyomok.
A kutatók több mint 2300 emberi csontot találtak nagyjából 75 hektárnyi vizenyős területen.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint a maradványok az i. e. 2 és i. sz. 54 közötti időből származnak.
Ebben az időszakban a római seregek észak felé nyomultak és nagyjából i. sz. 7-ben a germán népcsoportok óriási csapást mértek rájuk, ami több tízezer római katona életébe került.
"A következő évtizedekben a rómaiak rendszeresen katonai portyákat tartottak Germániában lényegében azért, hogy bosszút álljanak a barbárokon a vereségükért" - magyarázta Lovschal.
"Amit most itt látunk, az az egyik ilyen büntetőhadjárat eredménye lehet" - tette hozzá a szakember.
Lovschal szerint a csontok egy "meglehetősen vegyes csoportról" árulkodnak: a maradványok egy része 13-14, míg a többi 40-60 éves emberektől származik.
A lápvidék a becslések szerint nagyjából 380 olyan férfi maradványait rejti, aki harci sérüléseibe halt bele.
A csontok alapján nem sok olyan gyógyult sérülést azonosítottunk, amely korábbi csatákról árulkodna. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon kevés harci tapasztalatuk lehetett"
- jegyezte meg a szakember.
A csontok vizsgálatából kiderült, hogy az áldozatok főleg a jobb oldalukon, és elvétve a hasi tájékon szenvedtek sérüléseket, vagyis a harcosok pajzsot tarthattak maguk előtt a bal karjukkal.
A szakértők szerint a holttestek jó ideig, talán hat hónapig vagy egy egész évig heverhettek a csatamezőn,
mert a csontok egy részén kutyáktól vagy farkasoktól származó harapásnyomok láthatóak. Az áldozatokat később megszabadították a személyes holmijaiktól, mielőtt az ingoványba süppedtek.
Az eddigi eredmények ellenére még mindig sok a kérdés a felfedezéssel kapcsolatban, például, hogy pontosan kik vettek részt a csatában, valóban a germánok és a rómaiak, vagy esetleg törzsek csaptak-e össze. A szakemberek a botra "felfűzött" négy medencecsont jelentését illetően is csupán tapogatóznak.
Lovschal szerint a leletnek köze lehet a szexuális megalázáshoz,
de nagyfokú agresszivitásra is utal, ezért nehéz megmondani, hogy ki csinálhatta. A régészek szerint a csatát követően a vidék arculata is jelentősen megváltozott.
Az egykor termőföldekben, erdőségekben és füves területekben gazdag vidék sűrű erdőkkel borított tájjá alakult át a következő 800 évre. "Mindez azt sugallja, hogy ez az esemény jelentős hatással volt az itt élő emberekre. A közösség óriási traumaként élte meg a történteket" - mondta Lovschal.
(Forrás: MTI)