Új, 130 millió éves emlősfajt fedeztek fel

Érdekes felfedezés látott napvilágot, ugyanis egy új lelet arra enged következtetni, hogy a Pangea szuperkontinens később vált szét, mint ahogy azt eddig gondolták.

Az újonnan felfedezett primitív emlősfaj, a nyúlnagyságú Cifelliodon wahkarmoosuch kövületét Észak-Amerikában találták. Hasonló állatok Észak-Afrikában talált, nagyjából egykorú kövületei a most felfedezett koponyával együtt azt jelentik,

hogy földhidak köthették össze a régiókat jóval azután is, amikorra eddig a szárazföldek elválását tették.

Ez tette lehetővé, hogy a korai emlősök még nagyjából 15 millió évvel később is vándoroljanak a kontinensek között.

A nice feview of the significance of Cifelliodon. https://t.co/5gyqFqUsNI@utahgeological@UtahPaleo

— Jim Kirkland (@Paleojim) 2018. május 23.

Adam Hutenlocker kutató szerint a felfedezés megerősíti a Pangea későbbi szétválására vonatkozó gyanút, amely a közelmúltban Európában és Afrikában talált dinoszauruszkövületek nyomán is felvetődött már.

A kis emlős 7,5 centiméteres, szinte teljesen ép koponyalelete az emlősök családfáját is átalakíthatja.

Az első emlősök kistestű talajlakók voltak, évezredeken át éltek az avarban, a dinoszauruszok "lába alatt", mielőtt a ma ismert domináns élőlényekké váltak volna. Hozzájuk képest a Cifelliodon igazi óriásnak számított, ráadásul új lelete azt is bizonyítja, hogy a korai emlősök sokkal elterjedtebbek voltak, és több fajuk volt, mint eddig vélték.

Congratulations to Huttenlocker et al. on their description of Cifelliodon, a haramiyidan stem-mammal from the Early Cretaceous (!) of Utah: https://t.co/xiduPstg0w
(reconstruction by Jorge Gonzalez) pic.twitter.com/rbNp7qHhtH

— Christian Kammerer (@Synapsida) 2018. május 23.

Kínában feltárt kövületek alapján a korai emlősök között húsevő ragadozók is akadtak, egyesek vízi élőhelyeket népesítettek be, mások a repülő mókusokhoz hasonlóan még a levegőbe is felemelkedtek.

A koponya CT-vizsgálatakor azt állapították meg, hogy az ősi emlősnek kicsi agya, ellenben hatalmas szaglóbimbói voltak. Apró szemgödre alapján a látás nem volt az erőssége, talán éjszakai életet élt, és a szaglására támaszkodott.

Az új faj nevének első eleme Richard Cifelli neves paleontológustól, a másik a helyi törzs nyelvén sárga macskát jelentő szóból (wahkarmoosuch) származik.