A polipok a világűrből érkeztek, állítja egy kutatócsoport

2018.05.26. 21:28

A polipok idegen lények, amik az űrből érkeztek. Az alábbi állítás nem egy vicclapban, hanem egy elismert tudományos folyóiratban jelent meg, ráadásul 33 kutató adta nevét a bizarr tanulmányhoz. A publikáció elég nagy vihart kavart a tudományos életben.

Bolygónk élővilága 540 millió évvel ezelőtt indult elképesztő fejlődésnek, amikor a kambriumi robbanásnak nevezett földtörténeti esemény során viszonylag rövid időn belül sok különböző állatcsoport jelent meg a tengerekben.

A Progress in Biophysics and Molecular Biology című szaklap szerint ezt az alapvető fontosságú eseményt nem a Földön lezajló változások idézték elő, hanem szó szerint az „égiek avatkoztak közbe” meteoritok formájában.

Vírusok érkeztek az űrből?

A cikk szerint idegen vírusok érkeztek az űrből, amelyek megfertőzhették az akkor élt lábasfejűek többségét, ennek nyomán azok a ma ismert polipokká evolválódtak. Nem ez az egyetlen teória, ami szerepet kapott az írásban, egy másik szerint már megtermékenyített polippeték utaztak az űrsziklákon.

Az egész elgondolás tulajdonképpen a pánspermia elméletének felmelegítése. Eszerint a földi élet csíráit üstökösök és meteorok hozhatták a Földre, tehát az élet valójában nem bolygónkon, hanem valahol másutt a Tejútrendszerben fejlődhetett ki. A mostani publikáció szerzői között van az a Chandra Wickramasinghe is, aki részt vett a pánspermia elméletének kidolgozásában.

Miért pont a polipok?

A polipok nagyon kíváncsi állatok, és Arisztotelész ezt annak idején ostobaságuk jeleként értékelte. Elvégre - érvelt - elég csak a kezünkkel integetni az irányukba, és ezzel olyan közel csalhatjuk őket, hogy könnyen megfoghatjuk az állatokat. Ma már tudjuk, hogy ez csupán egyik példája annak, mennyire okosak. A lábasfejűek - polipok, kalmárok, tintahalak és csigaházas polipok - képesek labirintusokban navigálni, eszközt használni, más fajokat utánozni, egymástól tanulni, és összetett feladatokat megoldani.

A lábasfejűek leghatásosabb trükkjeihez hasonlókat csak a legértelmesebb gerinceseknél, a csimpánzoknál, delfineknél és varjúféléknél figyelhetünk meg, holott egészen eltérő útvonalon fejlődtek csigaszerű ősökből, és mintegy 500 millió neuronból összeálló agyuk is teljesen idegen számunkra.

Csendes-óceáni óriáspolip (Enteroctopus dofleini)Forrás: Scuba Diver Life

Különleges központi szervük és rendkívül kifinomult idegrendszerük mellett a mostani kutatás a fejlábúak fényképezőgépszerű szemeit, hajlékony testét, illetve szín- és alakváltoztató képességét is kiemeli, mint a földönkívüli származás melletti bizonyítékot.

A szerzők szerint az, hogy ezek a tulajdonságok ilyen hirtelen jelentek meg a polipok evolúciója során, arra utalhat, hogy bizonyos jellemzőket kódoló gén vagy géncsoportok a Tejút vagy a kozmosz valamely más, távolabbi pontjáról kerülhettek szülőbolygónkra.

Miért lenne okunk kételkedni a tanulmányban?

Több okból is. Egyrészt az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársa, Mark Carnall rámutat arra, hogy a szerzők között nem szerepel egyetlen zoológus sem. A másik, hogy bár a publikáció azt állítja, a polipok és rokonaik származását homály fedi, genomjukat (vagyis teljes genetikai állományukat) már 2015-ben feltérképezték, az ezzel kapcsolatos eredményeket akkor a Nature magazinban ismertették a szakemberek.

Az igazság tehát az, hogy a polipok evolúciója nagyon is jól illeszkedik az általunk ismert élővilág fejlődéstörténetébe, nem volt szükség semmilyen külső beavatkozásra. Karin Moelling, a Max Planck Intézet molekuláris genetikusa teljesen komolytalannak ítélte a publikációban megjelenteket. Hozzátette: a szerzők által felvetett elméleteket egyetlen bizonyíték sem támasztja alá.

Nem először hasonlítják földönkívüliekhez a csodálatos csáposokat

Nem új keletű dolog a polipokat a földönkívüliekhez hasonlítani. Peter Godfrey-Smith filozófus szerint például, ha el akarunk képzelni egy idegen lényt, elég egy pillantást vetnünk e szokatlan állatokra.

A távoli galaxisból való származás elmélete sem újdonság, két évvel ezelőtt több médium arról számolt be, hogy a fejlábúak génkészlete annyira bonyolult, hogy az csakis a Földön kívülről származhat. Ez persze nem igaz, a hivatkozott 2015-ös Nature cikk sosem említett ehhez hasonlót, pusztán az újságírók fantáziája kapott szárnyra és kalandozott merészebb tartományokba.

Forrás: IndependentProgress in Biophysics and Molecular Biology, Nature