Valami egészen szörnyű dolog történik az aggyal, ha nem alszunk eleget

2018.05.31. 18:24

Az alvás nem csupán arra való, hogy energiaraktárainkat feltöltsük, segít eltávolítani az idegrendszer napi működése nyomán keletkező toxikus anyagokat is. Amennyiben huzamosabb ideig nem alszunk eleget, ez a takarító funkció túlpörög, ami maradandó károsodásokat idéz elő az agyban – írja egy nemrég megjelent tanulmány.

Az eredmények alapján a tartós kialvatlanság miatt rengeteg idegsejt, illetve szinapszis épül le, ráadásképp nagyon úgy néz ki, e károsodásokat még pótlólagos alvással sem lehet helyrehozni. Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University kutatója egereken tanulmányozta az alvásmegvonás hatásait, és azt találta, hogy van némi bizarr hasonlóság a kipihent és az alvásmegvonástól szenvedő rágcsálók között.

Takarítók

Akárcsak a test többi sejtje, az agy neuronjai is rendszeresen frissülnek, amelyről kétfajta gliális sejttípus gondoskodik. A gliasejtek kölcsönhatásban állnak a neuronokkal, szabályozzák őket, és velük karöltve működnek. A gliasejtek szinte megszámlálhatatlan feladatot végeznek az idegrendszerben, gyakran még annak ragasztójának is hívják őket.

A gliasejtek közé tartoznak az ágas-bogas alakútól az amőbaszerű megjelenésig különböző formákat öltő mikrogliasejtek. Ezek válaszolnak először az agyban a sérülésekre és a betegségekre. Bekebelezéssel (fagocitózis) elpusztítják a támadó kórokozókat, valamint a sérült sejtek kitakarításával elkezdik a központi szerv javítását. Az asztrociták szintén a gliasejtek közé tartoznak. E csillag alakú sejtek idegi átvivő anyagokat, táplálékot és hulladékanyagot szállítanak, leépítik a felesleges szinapszisokat, ezzel „újrahuzalozzák” az agyat.

Alvás során a két sejttípus együtt tisztítja meg az agyat a neurológiai hulladéktól, és most úgy tűnik, ugyanez a folyamat megy végbe az álmatlanság során is, csak sokkal durvább kivitelben, ami nem kíméli az egészséges agysejteket, illetve a köztük lévő kapcsolatokat sem. Szemléletesebben fogalmazva az alvás olyan, mintha otthon takarítanánk, és csak a felesleges dolgainkat dobnánk ki, míg az alvásmegvonás alatt a nyilvánvaló szemét mellett a tévé, a mikrohullámú sütő, sőt, még a család kutyája is a kukába kerülne.

A kutatás

A kutatók egereken vizsgálták az alvásmegvonás hatásait. Négy csoportot figyeltek. Az első 6-8 óráig alhatott, a másodikat viszont időszakosan felébresztették. A harmadik csoport tagjait több mint nyolc órán keresztül nem engedték pihenni, a legpechesebben azonban a negyedik csoport járt, az ebbe tartozó állatokat öt napon keresztül tartották ébren.

Forrás: Thinkstock

Bellesi kutatócsoportja azt találta, hogy háborítatlan alvás esetén az asztrociták a szinapszisok 5,7 százalékában mutattak aktivitást, míg a zavart alvású egereknél ez az érték már 7,3 százalék volt.

Az alvásmegvonással, illetve a krónikus alváshiánnyal küzdő rágcsálóknál a tapasztalatok egészen más képet mutattak: az asztrociták olyan szinten túlműködtek, hogy gyakorlatilag felfalták a szinapszisok egy jelentős részét. A több mint nyolc órája ébren lévő egereknél a szinapszisok 8,4 százalékában mértek asztrocitikus aktivitást, ugyanez az érték az 5 napja nem alvók esetében 13,5 százalék volt.

Az öregebb szinapszisok pusztultak leginkább

A tisztogatás éppen a legnagyobb és leginkább használt szinapszisokat érintette. „Ezek olyanok, mint az öreg bútorok” – magyarázta az olasz kutató. Ez első látásra még üdvözölendő is lenne, csakhogy azt is észrevették a szakemberek, hogy az asztrociták mellett a mikrogliasejtek is aktívabbá váltak az alvásmegvonás hatására. Korábbi tanulmányokból ismert, hogy a mikrogliasejtek fokozottabb működése bizonyítottan kapcsolható több agyi rendellenességhez, például az Alzheimerhez.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a fenti eredmények állatkísérletekből származnak, és nem tudni, ugyanezek a megállapítások érvényesek-e az emberi agyra is. Az sem tisztázott továbbá, hogy néhány kialvatlan éjszaka káros hatásait enyhíteni tudjuk-e több alvással, illetve az alvásmegvonás miatt jelentkező káros hatások mennyire számítanak tartósnak.

Az eredményeket a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban közölték.

Forrás: Science Alert