Valami egészen szörnyű dolog történik az aggyal, ha nem alszunk eleget

Drunk young woman lying on the sofa.

Az alvás nem csupán arra való, hogy energiaraktárainkat feltöltsük, segít eltávolítani az idegrendszer napi működése nyomán keletkező toxikus anyagokat is. Amennyiben huzamosabb ideig nem alszunk eleget, ez a takarító funkció túlpörög, ami maradandó károsodásokat idéz elő az agyban – írja egy nemrég megjelent tanulmány.

Az eredmények alapján a tartós kialvatlanság miatt rengeteg idegsejt, illetve szinapszis épül le, ráadásképp nagyon úgy néz ki, e károsodásokat még pótlólagos alvással sem lehet helyrehozni. Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University kutatója egereken tanulmányozta az alvásmegvonás hatásait, és azt találta, hogy van némi bizarr hasonlóság a kipihent és az alvásmegvonástól szenvedő rágcsálók között.

Takarítók

Akárcsak a test többi sejtje, az agy neuronjai is rendszeresen frissülnek, amelyről kétfajta gliális sejttípus gondoskodik. A gliasejtek kölcsönhatásban állnak a neuronokkal, szabályozzák őket, és velük karöltve működnek. A gliasejtek szinte megszámlálhatatlan feladatot végeznek az idegrendszerben, gyakran még annak ragasztójának is hívják őket.

A gliasejtek közé tartoznak az ágas-bogas alakútól az amőbaszerű megjelenésig különböző formákat öltő mikrogliasejtek. Ezek válaszolnak először az agyban a sérülésekre és a betegségekre. Bekebelezéssel (fagocitózis) elpusztítják a támadó kórokozókat, valamint a sérült sejtek kitakarításával elkezdik a központi szerv javítását. Az asztrociták szintén a gliasejtek közé tartoznak. E csillag alakú sejtek idegi átvivő anyagokat, táplálékot és hulladékanyagot szállítanak, leépítik a felesleges szinapszisokat, ezzel „újrahuzalozzák” az agyat.

Alvás során a két sejttípus együtt tisztítja meg az agyat a neurológiai hulladéktól, és most úgy tűnik, ugyanez a folyamat megy végbe az álmatlanság során is, csak sokkal durvább kivitelben, ami nem kíméli az egészséges agysejteket, illetve a köztük lévő kapcsolatokat sem.

Szemléletesebben fogalmazva az alvás olyan, mintha otthon takarítanánk, és csak a felesleges dolgainkat dobnánk ki, míg az alvásmegvonás alatt a nyilvánvaló szemét mellett a tévé, a mikrohullámú sütő, sőt, még a család kutyája is a kukába kerülne.

A kutatás

A kutatók egereken vizsgálták az alvásmegvonás hatásait. Négy csoportot figyeltek. Az első 6-8 óráig alhatott, a másodikat viszont időszakosan felébresztették. A harmadik csoport tagjait több mint nyolc órán keresztül nem engedték pihenni, a legpechesebben azonban a negyedik csoport járt, az ebbe tartozó állatokat öt napon keresztül tartották ébren.

Forrás: Thinkstock

Bellesi kutatócsoportja azt találta, hogy háborítatlan alvás esetén az asztrociták a szinapszisok 5,7 százalékában mutattak aktivitást, míg a zavart alvású egereknél ez az érték már 7,3 százalék volt.

Az alvásmegvonással, illetve a krónikus alváshiánnyal küzdő rágcsálóknál a tapasztalatok egészen más képet mutattak: az asztrociták olyan szinten túlműködtek, hogy gyakorlatilag felfalták a szinapszisok egy jelentős részét.

A több mint nyolc órája ébren lévő egereknél a szinapszisok 8,4 százalékában mértek asztrocitikus aktivitást, ugyanez az érték az 5 napja nem alvók esetében 13,5 százalék volt.

Az öregebb szinapszisok pusztultak leginkább

A tisztogatás éppen a legnagyobb és leginkább használt szinapszisokat érintette. „Ezek olyanok, mint az öreg bútorok” – magyarázta az olasz kutató. Ez első látásra még üdvözölendő is lenne, csakhogy azt is észrevették a szakemberek, hogy

az asztrociták mellett a mikrogliasejtek is aktívabbá váltak az alvásmegvonás hatására.

Korábbi tanulmányokból ismert, hogy a mikrogliasejtek fokozottabb működése bizonyítottan kapcsolható több agyi rendellenességhez, például az Alzheimerhez.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a fenti eredmények állatkísérletekből származnak, és nem tudni, ugyanezek a megállapítások érvényesek-e az emberi agyra is. Az sem tisztázott továbbá, hogy néhány kialvatlan éjszaka káros hatásait enyhíteni tudjuk-e több alvással, illetve az alvásmegvonás miatt jelentkező káros hatások mennyire számítanak tartósnak.

Az eredményeket a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban közölték.

Forrás: Science Alert