Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

2018.05.31. 19:16

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

Vajk a szent mártír, István után kapta a nevét

Mikor a Turul nemzetségbeli Géza (Gyeics) fejedelem a törzsszövetség élére került, a Magyar Nagyfejedelemség kül-,és belpolitikai szempontból is súlyos helyzetben volt. A belső ellentétek kiéleződtek, 972-ben I. Ottóval az élen megalakult a Német-római Császárság,

mely kelet felé terjeszkedett és a Bizánci Birodalom is megerősödött,

így a pogány magyar fejedelemség beszorult e két erős keresztény hatalom közé.

Géza fejedelem ábrázolása egy 19. századi litográfiánForrás: Wikimedia Commons

Géza felismerte, hogy hazánk csak úgy maradhat meg, ha felveszi a keresztséget, és ha békében marad a szomszédokkal. Ezért a 972 húsvétján Ottó által Quedlinburgba összehívott keresztény uralkodók gyűlésére követséget küldött, hittérítő papokat kért  a császártól, és lemondott Ausztriáról valamint Morvaországról is.

Géza szövetséget kötött Ottóval, a német-római császárralForrás: Wikimedia Commons

A császár Géza kérésére papokat küldött Magyarországra, és ezzel megkezdődött a hittérítés.

A fejedelem nem csak a német-római császárral, hanem a többi szomszéddal is kerülte a háborúskodást. A  békére törekedve, lányait a velencei dózséval, a lengyel herceggel, a bolgár trónörökössel és Aba Sámuel magyar nagyúrral házasította meg, István fiát pedig a bajor hercegnővel, Gizellával eskette össze.

Szent István és hitvese, Gizella királyné szobra VeszprémbenForrás: Wikimedia Commons

Gizella születésekor apja, Civakodó Bajor Henrik éppen Géza fejedelemmel háborúzott, ami végül azzal zárult,  hogy Géza 973-as quedlinburgi gyűlésen békét ajánlott Henriknek,

és feleségül kérte leányát, Gizellát, a fia, Vajk számára.

Vajk apja nyomán szintén felvette a keresztséget, aki ekkor kapta az István nevet az első vértanú után.

Felismerte a kereszténység politikai jelentőségét

 Így István is keresztény hitre tért, bár a kereszténység nála eleinte nem vallási, hanem sokkal inkább politikai kérdés volt. Az új hitnek ellenszegülőket erőszakkal térítettek a kereszténységre.

Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula festményénForrás: Wikimedia Commons

A sztyeppei pogány népek szeniorátus szokása szerint a család legidősebb férfi tagját Koppányt (Kupán) illette volna a trón,

és a fejedelem özvegyének, Saroltnak keze is, azonban Géza a nyugati primogenitúrát követte, ahol az első szülött fiú az örökös, ezért fiát, Istvánt jelölte ki utódjául és halála előtt megeskette a főurakat, hogy a trónharcban támogatni fogják őt.

Koppány István hatalma ellen törtForrás: MTI/Németh György

Tette ezt, mivel a pogány Koppány lerombolta volna az éppen kiépülőben lévő keresztény államot, István pedig keresztény szellemben neveltetett.

Koppány felnégyelése a Képes KrónikábanForrás: Wikimedia Commons

A keresztény magyar állam alapjait letevő fejedelem halála (997.február 1.) utáni trónviszályban

István bajor segítséggel leverte Koppányt,

testét felnégyeltette, és  szétküldte az országban, a lázadó vezér testrészeit négy vár falára szegezték fel elrettentésül.

Nem akart Ottó hűbérese lenni, ezért a pápától kért koronát

Az eredetileg Vajk (kis vezér) néven született István folytatta apja munkáját, a keresztény hit terjesztését, és egy szilárd keresztény Magyarország létrehozását. Mindehhez Rómából, az apostoli Szent Széktől kapott koronát.

Szent István az Anjou-kori Képes KrónikábanForrás: Wikimedia Commons

Bár akkoriban az volt a szokás, hogy a leghatalmasabb világi fejedelem, a német-római császár adja a koronát,

István, elkerülendő, hogy a császár hűbéresévé váljon az ország, a pápához fordult.

999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte el Rómába II. Szilveszter pápához tárgyalni, koronát és apostoli áldást kérve, melyet hittérítő munkája érdeméül meg is kapott Róma püspökétől.

István II. Szilvesztertől kért apostoli áldást és koronát, hogy ne váljon Ottó hűbéresévéFotó: Adrián Zoltán - Origo

Mivel I. Ottó német-római császár próbálta a pápai hatalmat visszaszorítani, így a Vatikánnak is jól jött ez a szövetség. 1000. december 25-én (a 16. század második felétől érvényes gregorián naptár szerint január elsején) Esztergomban Istvánt Asztrik „Isten kegyelméből" a magyarok királyává koronázta.

Szent István Stróbl Alajos által megmintázott szobra a budai Mátyás-templom mellettForrás: Wikimedia Commons

István a királyi hatalom birtokában leszámolt az ellene, és az általa bevezetett új rend ellen lázadó pogány urakkal.

István és Gizella eljegyzéseForrás: Origo

A nagyfejedelemséget felváltotta a nyugati típusú királyság, István feudális államszervezetet hozott létre.

Kiépítette az egyház szervezeteit is, megalapította többek között a veszprémi, a kalocsai, és győri püspökséget.

Az ország szuverenitása érdekében tette meg érsekségnek Esztergomot

Szent István az első püspökségek egyikét a dombokra épült Veszprém városában alapította, és felesége, Gizella  itt történt megkoronázása nyomán vált szokássá , hogy évszázadokon át Veszprémben koronázták a magyarországi királynékat.

A veszprémi vár látképe a székesegyházzal. A "Királynék városa" egyik legrégebbi Szent István által alapított püspöki székhelyünk, ami 1993 óta érsekségForrás: Wikimedia Commons

Az igen vallásos Gizella a keresztény állam létrehozásában férjének társa, és aktív segítője volt.

Gizella és a gyermek Imre hercegForrás: Origo

A király Esztergomot érseki rangra emelte, ami politikailag azért volt fontos, hogy az önálló magyar érsekség létrejöttével

megakadályozta, a magyar egyház német érsekségi uralom alá kerülését,

mint ahogyan Csehország és Lengyelország esetében is történt.

István elsősorban politikai okokból tette meg Esztergomot érseki székhelynekForrás: Wikimedia Commons

Országlása alatt a szerzetesség is elterjedt Magyarországon.

A kolostorok pedig nem csak a keresztény hit terjesztésének, hanem a latin írásbeliségnek, valamint egy új, korszerű nyugati műveltséggel rendelkező magyar vezetői réteg kinevelésének is a központjaivá váltak.

A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese napjainkbanForrás: Wikimedia Commons

István uralkodása alatt igen jelentős szellemi központtá vált az általa alapított veszprémvölgyi és pécsváradi apátság.

Az 1002 körül keletkezett pannonhalmai alapítólevélForrás: Wikimedia Commons

Pannonhalmán a bencés kolostort már Géza idejében 996-ban megalapították, és a veszprémi püspökséget ugyancsak a fejedelem kezdte el szervezni, aki többek között a veszprémvölgyi görögkeleti kolostort is felépíttette.

Belebetegedett fia, Imre herceg halálába

István törvénybe iktatta az egyházi rendet és privilégiumokat. Előírta például, hogy vasárnaponként templomba kell menni és nem szabad dolgozni, minden 10 falunak építenie kellett egy templomot, valamint kötelesek voltak tizedet fizetni az egyháznak.

Szent István a koronázási jelvényekkel a Képes KrónikábanForrás: Wikimedia Commons

István minden püspöki székhelyet évente háromszor is meglátogatott a feleségével és fiával együtt.

István Szűz Mária mennybemenetelének napját, augusztus 15-ét ünneppé tette.

Ezen a napon ült királyi tanácsot Székesfehérvárott és törvénynapot tartott.

Szent Imre herceg oltárképe, Vastagh György festményeForrás: Wikimedia Commons

István még életében át akarta adni fiának , a szentéletű Imre hercegnek a koronát, ám ő váratlanul meghalt egy vadászbalesetben.

Fia halála úgy lesújtotta a királyt, hogy szabályosan belebetegedett.

Nem csak a köszvény, a szomorúság és a gyász gyötörte, hanem a súlyos aggodalom is, mivel nem maradt utóda, akire a trónt hagyhatta volna, hogy Krisztus hitén megőrizze az országot.

Jogosan aggódott, hogy a nép visszatérhet a pogány hitre

A király jogosan aggódott,

hiszen a nép körében még elevenen élt az ősi vallás és szokások iránti nosztalgia,

a magyarok így egy erős uralkodó hiányában könnyen visszaszokhattak volna a pogányságra.

Honfoglaláskori ruhákba öltözött hagyományőrzők a bugaci Kurultájon (nagy törzsi gyűlésen). A 11. század elején még fennállt annak veszélye, hogy a magyarok visszafordulnak az ősi pogány hiedelemvilágukhozForrás: MTI/Mohai Balázs

István már soha többé nem épült fel teljesen a betegségéből . Élete vége felé Nagyboldogasszony napján az országot a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

A Szent Korona és a magyar koronázási jelvények az OrszágházbanFotó: Tuba Zoltán [origo]

István 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján meghalt.

A halott királyt Szűz Mária tiszteletére az általa alapított székesfehérvári székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (18. századi ismeretlen festő barokk sítlusú oltárképe)Forrás: Origo

István halála után ezért hosszabb ideig augusztus 15-én emlékeztek meg az államalapító uralkodóról.

Az ünnepnapot a lovagkirály, I. (Szent) László rendeletére tették át augusztus 20-ra, mivel az ő közbenjárására ezen a napon nyilvánították szentté Istvánt.

Szent László, a lovagkirály híres hermája a 14. századbólForrás: Origo

László király  VII. Gergely pápa engedélyével a székesfehérvári székesegyház oltárára helyeztette az államalapító relikviáit

(csontjait tartalmazó ládát), ami a kor szokása szerint egyenlő volt az elhunyt szentként való elismerésének, azonban kánonjogilag ez még nem számított érvényes szentté avatási eljárásnak.

Mária Terézia tette magyar nemzeti ünneppé augusztus 20-át

Az egyetemes egyház nevében és a kánonjogi előírásoknak megfelelően Istvánt csak a halála után hat és fél évszázaddal később, a török magyarországi kiverésében hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápa nyilvánította szentté 1686-ban, Buda visszavétele után.

XI. Ince pápa, aki a török kiverésében szerzett érdemei miatt kapta  a Magyarország megmentője nevet, 1686-ban  a kánonjog szabályainak megfelelően, hivatalosan is szentté nyilváníttatta IstvántForrás: Wikimedia Commons

Még ugyanebben az évben István fiát, Imre herceget, valamint tanítóját, Gellért püspököt is szentté avatták.

Szent István napját egyházi ünnepből Mária Terézia királynő tette nemzeti ünneppé,

amit a naptárba is beiktatott, amikor a Szent Jobbot diplomáciai úton 1771-ben megszerezte és Budára hozatta.

Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő 1771-ben  nemzeti ünnepnek nyilvánította augusztus 20-átForrás: Wikimedia Commons

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és Szent István napját is kivette a hivatalos ünnepek sorából, ám ekkor  Mária Terézia királyi dekrétumával augusztus 20-át nemzeti ünneppé tette.

XIV. Benedek pápa kivette az egyházi ünnepek közül augusztus 20-át, Szent István ünnepétForrás: Wikimedia Commons

Az eredetileg Székesfehérváron őrzött Szent Jobb - István mumifikálódott jobb keze - a török hódoltság idején került el az országból,

először Boszniába, majd Raguzába,

a mai horvátországi Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez.

A Szent Jobb rézmetszetes képe 1771-bőlForrás: Origo

Mikor Mária Terézia megtudta, hogy a Szent Jobbot a raguzai dominikánus kolostorban őrzik, diplomáciai úton visszaszerezte az ereklyét, és Bécsbe, majd Budára vitette, ahol ünnepélyes keretek közt átadta azt az Angolkisasszonyoknak, megőrzésre.

A kommunisták nem merték eltörölni, hanem az alkotmány ünnepévé tették

A királynő 1771. június 21-én elrendelte augusztus 20. nemzeti ünneppé tételét és rendszeres megünneplését, és ekkortól vált szokássá, hogy augusztus 20-án a Szent Jobbot körmenetben vitték végig Budán.

Szent-jobb körmenet a budai várban, az 1930-as években, a menet élén Horthy Miklós kormányzó haladForrás: Bundesarchiv

Az 1848-as szabadságharc leverése utáni évtizedben, az abszolutizmus, a Bach-korszak éveiben nem volt szabad megtartani a független magyar állam ünnepét, egészen 1860-ig.

A kiegyezés után Ferenc József augusztus 20-át munkaszüneti nappá nyilvánította.

 

Ferenc József munkaszüneti nappá tette az augsztus 20.-i nemzeti ünnepetForrás: Wikipedia Commons

1945 után, a kommunista éra idején, bár hivatalosan nem tiltották be Szent István ünnepét, ám a kommunisták úgy gondolták, hogy az ünnep „klerikális" tartalmát meg kell változtatni.

A Rákosi-korszakban, 1949-től Szent István napját az alkotmány és kenyér ünnepeként tartották meg a kommunisták, egészen a rendszerváltásigForrás: Origo

Ezért 1949-től, a sztálini alkotmány kihirdetésétől egészen a rendszerváltozásig, augusztus 20. hivatalosan az alkotmány ünnepe volt.

A Szent Jobb-körmenet halad az ünnepi szentmise után a fővárosi Szent István-bazilika előtti Zrínyi utcában 2015. augusztus 20-ánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

1988-ban tartottak ismét Szent Jobb-körmenetet a Szent István bazilika falain kívül, és azóta minden augusztus 20-án, a régi hagyományoknak megfelelően, megtartják az ünnepi körmenetet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK